Négy nő ellen emeltek vádat az elmúlt hónapokban Iránban államellenes fegyveres lázadás miatt. Közülük hármat azzal is vádolnak, hogy kapcsolatban álltak Iránon kívüli kurd ellenzéki csoportokkal.
Mi a közös egy iráni segélymunkásban, egy munkajogi aktivistában, egy politikai aktivistában és egy tüntetőben?
Mind a négyen nők, akiket Iránban az elmúlt hónapokban állam elleni fegyveres lázadással vádoltak meg, amiért halálbüntetés jár.
Kettőjüket, Paksan Azizi segélymunkást és Sarifeh Mohammadi munkajogi aktivistát már halálra ítélték. A politikai aktivita Variseh Moradi és a tüntetéseken részt vevő Naszim Golami Szimijari az ítéletére vár.
Szimijari kivételével a többieket azzal is vádolják, hogy Iránon kívüli ellenzéki kurd csoportok tagja. Azizi és Moradi az iráni kurd kisebbséghez tartozik, amelyet régóta elnyomnak az országban.
Azóta emelkedett a halálra ítélt és kivégzett nők száma, hogy 2022-ben példátlan rendszerellenes tüntetések törtek ki Mahsza Amini iráni kurd nő hatósági őrizetben történt halála után.
Kínzás és magánzárka
Mohammadit, a munkajogi aktivistát júliusban ítélték halálra. Azzal vádolták, hogy tagja volt egy független szakszervezetnek és egy betiltott kurd szeparatista csoportnak, amelynek székhelye a szomszédos Irak félautonóm kurd régiójában van.
Családja azt állította, hogy nem állt kapcsolatban semmilyen politikai szervezettel sem az országon belül, sem azon kívül.
Sarifeh Mohammadi unokatestvére, Vida Mohammadi azt mondta a Szabad Európa által működtetett Farda Rádiónak, hogy rokonát decemberi letartóztatását követően megkínozták a börtönben, és több hónapot töltött magánzárkában.
Variseh Moradi kurd politikai aktivistát 2023 augusztusában tartóztatták le.
Azzal vádolták, hogy tagja a Kurdisztáni Szabad Élet Pártjának (PJAK), a törökországi Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) iráni ágának, az Egyesült Államok által terroristacsoportnak minősített szervezetnek.
A segélymunkás Azizit 2023 augusztusában szintén letartóztatták, és azzal vádolták, hogy tagja a PJAK-nak, amit tagadott, ennek ellenére júliusban halálra ítélték.
A nő az iraki Kurdisztánban, valamint a kurd kisebbségnek otthont adó Északkelet-Szíriában töltött időt, hogy segítsen a polgárháború és az Iszlám Állam elleni harc miatt kitelepített embereknek.
Azizi elítélése előtt azt írta a börtönből, hogy a szíriai menekülttáborokban végzett munka „az egyik legnagyobb erkölcsi hozzájárulás lehetett volna egy évek óta elnyomott társadalom számára”.
Tagadta, hogy kurd ellenzéki csoportokhoz tartozna. „Tehát aki időt tölt Szíria kurd többségű régiójában, az a PKK tagja?” – tette fel a kérdést.
Naszim Golami Szimijarit azzal vádolták, hogy részt vett a 2022-es rendszerellenes tüntetéseken. 2023 májusában tartóztatták le. Elmondása szerint a börtönben megkínozták, és hosszú ideig magánzárkában tartották.
„A másként gondolkodók elhallgattatása”
Emberi jogi csoportok tiltakoztak, mert álláspontjuk szerint koholt vádak alapján ítélték el a négy nőt.
Iráni aktivisták szerint az államellenes fegyveres lázadás vádját a hatóságok gyakran alkalmazzák politikai foglyokkal és másként gondolkodókkal szemben.
„Az iráni női mozgalmat, amely nem hajlandó meghátrálni, az Iszlám Köztársaság hatóságai most megpróbálják akasztófával fenyegetni; ez kétségbeesett kísérlet arra, hogy elhallgattassák a másként gondolkodókat” – mondta Hadi Ghaemi, a New York-i székhelyű Iráni Emberi Jogok Központja (Center for Human Rights in Iran, CHRI) ügyvezető igazgatója.
Jogvédő csoportok többször azzal vádolták Iránt, hogy a 2022-es tüntetések után arra használja a halálbüntetést, hogy félelmet keltsen a társadalomban.
Szaíd Dehgan, egy ismert iráni emberi jogi ügyvéd szerint a négy nőt fegyveres lázadással vádolták meg, annak ellenére, hogy „nem volt náluk fegyver, és semmilyen fegyvert nem foglaltak le, illetve nem vettek nyilvántartásba az ügyükben”.
„Ezeknek az állampolgároknak a tevékenysége polgári jellegű volt, semmi köze nem volt az iszlám köztársaság elleni lázadáshoz, nemhogy fegyveres lázadásnak minősülne, ami indokolná a vádat” – mondta.
Az aktivisták attól tartanak, hogy az emelkedő számú kivégzéseknek ők négyen lesznek a következő áldozatai. A norvég székhelyű Iráni Emberi Jogi Csoport szerint idén eddig legalább 345 embert végeztek ki.
A CHRI szerint az a tény, hogy a nők közül ketten kurdok, azt mutatja, hogy „az iszlám köztársaság továbbra is aránytalanul nagy mértékben alkalmazza a halálbüntetést az ország kisebbségeivel szemben”.
A 2022-es tüntetések alatt Irán kurdisztáni régiója volt a legerőszakosabb állami megtorlások színhelye.
Az elmúlt években Teherán fokozta az általa terrorszervezetnek tekintett, száműzetésben élő iráni kurd ellenzéki csoportok elleni fellépést.
