Joe Biden amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök egyebek mellett az ukrán helyzetről egyeztet kedden, miközben sokan attól tartanak, hogy Oroszország katonai offenzívát tervez Ukrajna ellen.
A mostani videokonferencia lesz a második közvetlen tárgyalás Putyin és Biden között utóbbi januári hivatalba lépése óta. Elemzők szerint sok múlhat ezen a virtuális találkozón: Washington célja ugyanis Moszkva elrettentése egy esetleges ukrajnai támadás megindításától, a Kreml pedig biztosítékokat szeretne arra vonatkozóan, hogy Kijev soha nem válhat a NATO tagjává.
Egy magas rangú amerikai tisztségviselő arról számolt be, hogy Biden világossá kívánja tenni Putyin számára, hogy az invázió „rendkívül súlyos és valódi költségekkel” járna, továbbá azt, hogy van még lehetőség a konfliktus diplomáciai megoldására.
A névtelenséget kérő illetékes szerint az Egyesült Államok és európai szövetségesei szükség esetén készek szigorú, rendkívüli gazdasági károkat okozó válaszlépéseket elrendelni.
Az amerikai kormányzat hangsúlyozta, hogy támogatja a NATO és Oroszország közötti párbeszédet az aggályos kérdések rendezése érdekében, ugyanakkor „nem zárhatják ki Ukrajna jövőbeli tagságának lehetőségét a szövetségben, és nem fogadnak el senkitől semmilyen vörös vonalat”.
Hasonlóan nyilatkozott előző héten Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára is, mondván, Moszkvának nincs beleszólása a bővítési tervekbe.
Az orosz elnök többször is leszögezte, hogy az észak-atlanti katonai szervezet további keleti terjeszkedését és bizonyos fegyverrendszerek térségbeli telepítését „vörös vonalnak” tekinti.
A „béke” utolsó pillanatai? – Pattanásig feszült a helyzet az orosz–ukrán határon
Küszöbön álló offenzíva?
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, hogy másnap napirenden lesznek a továbbra is meglehetősen „siralmas” állapotban lévő kétoldalú kapcsolatok, ahogy az Ukrajnával, a NATO-val és a biztonsági garanciákkal kapcsolatos kérdések is.
A csúcsértekezletet megelőzően az amerikai elnök brit, francia, német és olasz kollégájával tárgyalt a Fehér Ház tájékoztatása szerint. Ezt követően közös nyilatkozatot adtak ki, amelyben a felek teljes körű támogatásukról biztosították Ukrajna szuverenitását és területi egységét, valamint a feszültség csillapítására szólították fel Oroszországot.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter pedig Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt hétfőn telefonon. Utóbbi azt közölte Twitteren, hogy megállapodtak a közös és összehangolt cselekvés folytatásában, és egyben köszönetét fejezte ki a nemzetközi partnereknek a szilárd támogatásért.
Ukrajna nemrég arra figyelmeztetett, hogy az orosz hadsereg több mint kilencvenezer katonát vont össze az ország határainak közelében. Amerikai hírszerzési információk szerint ennek létszáma hamarosan elérheti a 175 ezret, és a hadvezetés jövő év elején többfrontos offenzívát indíthat.
Elrettentés
John Bolton volt amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó úgy vélekedett, hogy a NATO-nak rotációs rendszerben csapatokat kellene állomásoztatnia Ukrajnában, így tántorítva el Oroszországot egy esetleges támadástól. Bolton, aki Donald Trump elnöksége alatt, 2018–2019-ben töltötte be a tisztséget, aláhúzta, hogy az Egyesült Államoknak fokoznia kellene fegyverszállításait Ukrajnának.
„Biztosítanunk kell, hogy egy offenzíva költségei olyan magasak legyenek, hogy Putyin és tanácsadói elfogadhatatlannak találják. Úgy gondolom, hogy így elejét lehet venni a katonai beavatkozásnak, amely most rendkívül fenyegetőnek tűnik” – fogalmazott.
Kelet-Ukrajnában eközben jelenleg is zajlik a 2014-ben kezdődött fegyveres konfliktus a Moszkva által támogatott oroszbarát szakadár erők és a hadsereg között. A Kreml a felsorakoztatott bizonyítékok ellenére következetesen tagadja, hogy anyagilag vagy katonai eszközökkel segítené a szeparatistákat. A térségből az évek során több mint egymillió ember elmenekült, a harcok mintegy 13 200 emberéletet követeltek eddig.
Biden és Putyin júniusi genfi egyeztetését követően egyesek abban bíztak, hogy közelebb kerülhet az ukrán válság megoldása, ez azonban nem történt meg, sőt tovább fokozódott a feszültség.
Washington több mint 2,5 milliárd dollár értékben nyújtott védelmi támogatást Kijevnek 2014 óta.
