A taxizás az orosz fővárosban soha nem volt túlságosan jövedelmező tevékenység a Moszkva környékén élő tádzsik migráns, Szaid számára, de arra elég volt, hogy megkeresse vele a számlákra valót.
Most, hogy a benzin ára több mint 30 százalékkal ugrott meg az elmúlt hetekben – literenként 45 rubelről 60-ra - a háromnegyedét tudja csak hazavinni annak, amit korábban tisztán keresett, és ebből alig tud megélni.
„Dolgozol, és kifizeted a lakbért és a benzint – ezeket mind te állod” – mondta a Szabad Európának, családneve elhallgatását kérve.
De nem az orosz főváros az egyetlen hely, ahol ilyen hirtelen drágulás tapasztalható.
„Úgy tűnik, Oroszország teljes körű üzemanyagválság küszöbén áll” - írta az egyik legnagyobb moszkvai bulvárlap a múlt hónapban, rámutatva arra, hogy egyre több térségből jelentenek hiányt és áremeléseket.
A hiányért mindenekelőtt egy egyértelműen nem gazdasági tényezőt hibáztatnak: az ukrán erők célzott dróntámadásait, amelyek 17 százalékkal vetették vissza Oroszország finomítóinak kapacitását.
Az orosz fogyasztók egyre jobban érzik a gazdaság általános lassulásának hatásait. Az évekig tartó gyorsulás után, amelyet az Ukrajna elleni háborúval felpörgetett kormányzati kiadások hoztak, Oroszország gazdasága most egyre jobban döcög.
A jegybank szeptember 12-én ismét csökkentette a kamatokat, miközben próbálja visszaszorítani a növekvő inflációt. Abban bízik, hogy ez segít helyreállítani a gazdaság egyensúlyát. A Kreml reményei szerint a lassulás nem gátolja az ukrajnai háború folytatását és nem kezdi ki a támogatottságát.
„A válság létezik, fejlődik, nő, fokozódik” – mondta Igor Lipszics orosz közgazdász a Szabad Európa tatár-baskír szolgálatának.
„Egyre kevésbé lehet ezt teljesen eltitkolni, és mindenről hazudni sem jó, mert amikor hirtelen felébrednek az emberek, megkérdezik: 'Miért nem mondtátok, hogy rossz helyzetben van ország?'”
Más közgazdászok nem látják drámainak vagy váratlannak a lassulást.
„Számítottunk a növekedés lelassulására. Jelenleg úgy tűnik, nagyon puha landolás ez, nem valamiféle akut válság” - mondta Laura Solanko, a Bank of Finland Feltörekvő Gazdaságok Intézetének közgazdásza.
Ehhez kapcsolódóan: Recesszió felé tart az orosz háborús gazdaság, de ez aligha fogja lelassítani a háborút
Alacsonyabb sebességfokozatba kapcsol a gazdaság
Több mint két éven keresztül az orosz gazdaság úgy pöfögött előre, mint egy teherautó, amelynek erős a motorja, de a kerekei egyre kevésbé vannak egyensúlyban.
Maga a teherautó annak a terméke, hogy az ország iparát átállították az Ukrajna elleni háború céljaira. A külföldi olaj- és gázeladásokból a Kreml teletömte pénzzel a gazdaságot, különös tekintettel a tankok, fegyverek, lövedékek, drónok, egyenruhák és katonai felszerelések gyártására.
A védelemre és biztonságra fordított együttes kiadások 2025-ben a kormány adatai szerint elérték az összes kiadás 41 százalékát – ez a legmagasabb érték a hidegháború óta.
Mindeközben a kormány rendkívül magas béreket és juttatásokat fizetett ki azért, hogy a férfiakat rávegye: álljanak önkéntesnek a hadseregbe.
Ennek következtében készpénz árasztotta el Oroszország szegényebb régióit, miközben torzult a munkaerőpiac, megugrottak a bérek és közel 10 százalékra nőtt az infláció.
Ez viszont arra késztette a Központi Bankot, hogy megemelje a hitelkamatokat – ami olyan dolgokra is kihat, mint az autó- és jelzáloghitelek – az infláció visszaszorítása érdekében.
Az eredmény?
Az idei év első három hónapjában a GDP 0,6 százalékkal csökkent az előző három hónaphoz képest. Ez az első visszaesés 2022 óta, amikor is a nyugati szankciók és a nyugati cégek kivonulása nyomán a gazdaság 1,4 százalékkal zsugorodott.
Putyin elnök vezető tanácsadói nyilvánosan figyelmeztettek a lassulásra. Anton Sziluanov pénzügyminiszter azt mondta Putyinnak, hogy a gazdaság mindössze 1,5 százalékkal fog növekedni.
Napokkal később Makszim Resetnyikov gazdasági miniszter arra figyelmeztetett, hogy a gazdaság "a vártnál gyorsabban hűl le".
German Gref, a Szberbank állami óriásbank vezetője lehetséges "pangásra" figyelmeztetett.
Putyin megpróbálta elejét venni a lassulástól való félelmeknek.
„Biztos vagyok benne, hogy végül sikerül megoldanunk a problémákat, képesek leszünk biztosítani a gazdasági növekedés megfelelő ütemét úgy, hogy közben az inflációt minimális szinten tartjuk” - mondta egy vlagyivosztoki üzleti fórumon.
„Mindenki érti, hogy ha az infláció elárasztja a gazdaságot, annak nem lesz jó vége.”
Fegyvert, nem vajat
Szeptember 12-én a Központi Bank kis mértékben csökkentette az irányadó kamatot, az idén immár harmadszor. Az infláció beragadt 8,2 százalékon, ez több mint a kétszerese a jegybanki iránycélnak.
„Így ami most jön, az stagnálás lesz – lényegében nulla vagy 1 százalékos növekedés –, amit majd recesszió követ” – mondta Bogdan Bakalejko egykori orosz újságíró és gazdasági kommentátor.
Bakalejko szerint ha stagfláció vagy recesszió miatt nő a munkanélküliség, az potenciálisan több embert késztet arra, hogy Ukrajnában harcoljon, kihasználva a védelmi minisztérium által kínált béreket és juttatásokat.
„Vagy pénz, munka és élelem nélkül maradnak, vagy pedig szerződést kötnek a védelmi minisztériummal, erre ugyanis mindig lesz pénz” – mondta a Current Time-nak, a Szabad Európa orosz nyelvű csatornájának.
„Vagyis a gazdasági gondok valójában egyenesen Vlagyimir Putyin kezére játszanak.”
Baj baj hátán
Az orosz költségvetéssel foglalkozó tisztviselőkre nagy nyomást jelent a lassulás, a büdzsé deficitje 2025-ben elérheti az 5 billió rubelt (60 milliárd dollár). A Kreml azonban nem mutatja a jelét annak, hogy vissza akarná fogni a háborús kiadásokat.
„Oroszország háborús képessége nagymértékben függ az olajáraktól és a szankciók alakulásától” – áll a Peterson Institute for International Economics múlt havi jelentésében.
„Ha Oroszország kudarcokat szenved el a harctéren, miközben szűkös erőforrásokkal küszködik, akkor kénytelen lehet módosítani a hozzáállásán, vagy az offenzíva visszafogásával, vagy pedig nagyobb nyitottsággal a tárgyalások iránt.”
A múlt hónapban a Reuters hírügynökség meg nem nevezett tisztségviselőkre hivatkozva arról írt, hogy elkerülhetetlenek az adóemelések. A Bell nevű orosz üzleti kiadvány arról számolt be, hogy azok a döntéshozók, akik szeptember végéig várhatóan kidolgozzák a költségvetés tervezetét, hajlanak az általános forgalmi adó két százalékpontos emelésére – 22 százalékra.
Ez növelné a fogyasztói árakat, ami ellentétes lenne a Központi Bank törekvésével az infláció visszaszorítására.
Vlagyiszlav Zsukovszkij független közgazdász az általános forgalmi adó (ÁFA) emelését is lehetségesnek tartja. Erre utoljára 2019-ben volt példa – alig néhány hónappal Putyin újraválasztása után a negyedik ciklusára.
„Ez a legpusztítóbb adó, ez fojtogatja leginkább a gazdaságot és a lakosságot, mert az összes gazdasági tevékenységet érinti az országon belül, a termelést és keresletet egyaránt” – mondta a Current Time-nak.
„Alá fogja ásni az orosz ipart, a civil ipart, mert ezek egyszerűen kénytelenek lesznek áthárítani a költségeket… a végfelhasználókra” – vélekedett.
„Ráadásul az árakat is feljebb fogja nyomni, legalább 10-15 százalékkal ” – mondta Zsukovszkij. „Csapást jelent a lakosság pénztárcájára, csökkenti az orosz emberek életszínvonalát, valós vásárlóerejét.”
