Még az idén elnöki szintű V4-es találkozót rendeznek Visegrádon – értesült a Szabad Európa. A szervezetnek ennek ellenére diplomáciai forrásaink szerint „újra ki kellene találnia magát” a térség geopolitikai átrendeződése miatt.
November végén, vagy december elején kerülhet sor a Visegrádi 4-ek köztársasági elnökeinek találkozójára, stílszerűen Visegrádon – erről beszélt több egymástól független forrásunk is. Információink szerint Sulyok Tamás meghívását minden érintett, vagyis Petr Pavel cseh, Karol Nawrocki lengyel és Peter Pellegrini szlovák köztársasági elnök is elfogadta.
A lehetséges napirendről egyelőre kevés konkrétumot tudni, de egy magyar kormányzati forrásunk szerint közös közlekedési beruházások, például egy térségi gyorsvasút hálózat létrehozása szóba kerülhetnek. Igaz, ilyen tervek már korábban is születtek, az Indóház Online egy korábbi cikke szerint már 2018-ban szó volt róla, hogy a lengyel gyorsvasút hálózatot meghosszabbítsák Csehország, Szlovákia és Magyarország felé, de a tervekből egyelőre nem sok valósult meg.
(Ugyanígy van elképzelés egy Budapest-Nagyvárad-Kolozsvár-Bukarest gyorsvasútra is, amivel például a most 11-órás menetidő Budapest és Kolozsvár között három órára csökkenhetne. A Krónika erdélyi hírportál szerint az Európai Bizottság román közlekedési biztosa Adina Valean támogatná a tervek szerint 2040-ig megvalósuló beruházást, a fejlesztés fő forrása az uniós helyreállítási alap (RRF) lenne. Csakhogy ehhez a magyar kormány minden bizonnyal már egyáltalán nem fog hozzáférni, román részről pedig a drasztikusan megugrott költségvetési hiány lefaragására hozott súlyos megszorítások teszik kérdésessé a terveket.)
Ehhez kapcsolódóan: Németh Zsolt a Szabad Európának háborúról, nemzetközi helyzetről, arról, hogy oroszbarát-e a magyar kormány.
V4-es csúcstalálkozóra legutóbb két éve, 2023 november 22-én Prágában került sor, Magyarországot az azóta a kegyelmi botrányba belebukott Novák Katalin képviselte. Annak az ülésnek az energiaárak, az energiabiztonság és a migráció voltak a fő témái. Ugyanakkor mivel – Lengyelországot leszámítva – a köztársasági elnököknek kevés jogköre van az országcsoportban, egy ilyen találkozónak kisebb a jelentősége, mint egy kormányfői, vagy akár miniszteri találkozónak.
A V4-es miniszterelnökök (Donald Tusk, Robert Fico, Petr Fiala és Orbán Viktor) tavaly februárban találkoztak utoljára, szintén a cseh fővárosban. Itt azonban nem is nagyon lehetett titkolni a szervezet mély megosztottságát, amit jól jelzett, hogy Donald Tusk és Petr Fiala előzőleg négyszemközti tárgyalást is folytatott és ezen még az is felmerült, hogy formálisan is feloszlatják a Visegrádi 4-eket.
Erre végül nem került sor, de közös nyilatkozat, közös döntések sem születtek. Ez az állapot azóta is tart, amit jól jelez, hogy jelenleg Magyarország adja a V4-ek elnökségét, de semmilyen magasabb szintű találkozóra, rendezvényre nem került eddig sor – és kormányzati szinten információink szerint már nem is fog.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Prágában a háborúról: Most nem a morális kérdések ideje van.
A politikai megosztottság egyik alapja, hogy elnöki szinten Petr Pavel „lóg ki” kifejezetten nyugatos, atlantista orientációjával, a kormányfők között pedig Donald Tusk és Petr Fiala, valamint Robert Fico illetve Orbán Viktor gondol gyökeresen mást például az Európai Unióról. Rövid távon minden bizonnyal marad a megosztottság: Petr Pavel mandátuma még két évig tart, csakúgy, mint Donald Tuské, így bár az októberi csehországi parlamenti választásokat vélhetően behúzza majd Andrej Babis, aki jóban van Robert Ficóval és Orbán Viktorral is, a négyes közös nevező nem kerül közelebb. Orbán Viktor két hete Kötcsén beszélt arról, hogy szerinte – Babis győzelme miatt – még az idén „életre kel” a V4-ek.
Több diplomáciai forrásunk szerint nemcsak emiatt kellene újragondolni a V4-eket, hanem azért is, mert mára működik egy konkurens országcsoportosulás, a Bukaresti 9-ek Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária részvételével. (Ez ráadásul nemsokára „Tízek” is lehet, mert Finnország jelezte csatlakozási szándékát.) Ez a szervezet kifejezetten az EU és a NATO keleti szárnyának védelmére jött létre.
Igaz, az oroszbarátnak tartott magyar és szlovák álláspont miatt (a magyar kormány részéről következetesen tagadják ezt a jelzőt) a B9-ek sem működik megfelelően, tavaly júniusban arról írtunk, hogy már az is felmerült: a közös lépéseket akadályozó magyar kormányt egyszerűen kizárják, de erre nem került sor. Forrásaink szerint azonban a tartós orosz biztonsági fenyegetés miatt jelenleg a Bukaresti 9-eknek nagyobb jelentősége van, mint a Visegrádi 4-eknek – feltéve, hogy valóban új életet sikerül valahogy lehelni nagypolitikai szinten a szervezetbe.
„A legfontosabb, hogy 11 millió eurós költségvetéssel Pozsonyban zavartalanul működik a Visegrádi Alap, programokat indít, támogatásokat oszt, minden tagállam rendben utalja a működésre szánt pénzeket” – mondta egyik diplomáciai forrásunk.
