Vádat emeltek Túmázs Szalehi iráni rapper ellen az iráni állam elleni „propaganda terjesztése” miatt. A hatóságok szerint dalszövegei az iszlám rezsimet bírálják bel- és külpolitikája miatt.
Az iráni kormányzatot támadó dalszövegeivel – amelyekben elítéli az állami elnyomást és az igazságtalanságot – Túmázs Szalehi rapper rajongókat szerzett az ország vezetésére dühös irániak körében.
Dalszövegei viszont felháborították az iráni hatóságokat, amelyek a hónap elején elrendelték letartóztatását.
Szalehi tisztában volt azzal, hogy számai miatt az iráni rezsim célkeresztjébe kerülhet. Napokkal letartóztatása előtt azt írta Twitteren, hogy megfigyelik, és magára vonhatja az iráni biztonsági ügynökök haragját.
Szeptember 13-án tucatnyi rendőr érkezett Szalehi otthonához a közép-iráni Iszfahán városában. A rokonai szerint ismeretlen helyre vitték.
Egy héttel később óvadék ellenében szabadlábra helyezték, miközben támogatói és jogvédő csoportok széles körben elítélték letartóztatását.
Az Amnesty International szerint Szalehi ellen „kizárólag a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő jogának gyakorlása miatt” indult eljárás.
Nem gondolta, hogy ilyen sok embernek számít
Szalehi egy, a szabadulása után online közzétett videóban elmondta, hogy meghatotta az a támogatás, amelyet őrizetbe vétele alatt kapott.
„Csak meg akartam köszönni mindenkinek, hogy felszólalt értem. Amikor fogva tartottak, folyton azon gondolkodtam, egyáltalán gondol-e rám valaki. De amikor kiengedtek, rájöttem, hogy tévedtem.”
Miközben köszönetet mondott támogatóinak, Szalehi megígérte, hogy a jövőben többet fog kommunikálni a rajongóival.
„A letartóztatás során eltört a mobiltelefonom. Majd beszélünk, amikor lesz új” – mondta a videóban.
Szalehi nem közölt részleteket a letartóztatásáról vagy az ellene felhozott vádakról.
A rap mint államellenes propaganda
A hét elején a rapper ügyvédje azt mondta, hogy védencét „államellenes propaganda terjesztésével” vádolják. Ezt a homályos vádat gyakran alkalmazzák aktivisták, értelmiségiek és másként gondolkodók ellen, akiket az iráni klerikális hatóságok el akarnak hallgattatni.
Amir Raeiszian ügyvéd szeptember 20-án a Rouydad24 hírportálnak elmondta, hogy a vádat „nem hivatalosan” közölték Szalehi apjával.
Szalehi a korrupció, a széles körű szegénység, az állam által elrendelt kivégzések és az iráni tüntetők megölése ellen tiltakozó szövegeivel szerzett hírnevet.
Dalaiban az iráni átlagemberek és az ország vezetése közötti egyre mélyülő szakadékra is felhívja a figyelmet, azzal vádolva a hatóságokat, hogy „megfojtják” az embereket, nem törődve a jólétükkel.
Dühös dalszövegei visszhangra találnak az irániak körében, akik egyre elégedetlenebbek, és idegenkednek az iráni klerikális intézményektől – valamint a politikusoktól, akik nem tartják be a változásra tett ígéreteiket.
Szalehi Instagramon és Twitteren osztotta meg a dalait. Amíg őrizetben volt, megszűnt a hozzáférés a fiókjaihoz.
Normal című dalában Irán megroggyant gazdaságára utal – amelyet az amerikai szankciók és az évek óta tartó rossz gazdálkodás küldött padlóra.
„Az ember csak él, de nincs senkinek élete. A gyerek éhezve alszik el. De hogy alszik ezeknek a lelkiismerete?”
– rappeli perzsa nyelven.
Harag a gazdasági nehézségek és a véres karhatalmi fellépés miatt
Sok iráni az ország vezetését okolja a gazdasági nehézségekért, a magas inflációért és az emelkedő élelmiszerárakért.
Sokan dühösek amiatt is, mert nem vontak senkit felelősségre a rendszerellenes tüntetők elleni 2019. novemberi véres állami fellépésért. Az akkori intézkedésekben több száz embert, köztük gyerekeket öltek meg.
Az irániakat tovább tüzelte, hogy az iráni fegyveres erők 2020 januárjában lelőttek egy ukrán utasszállító repülőgépet, amelynek roncsai között 176 ember lelte halálát.
Szalehi így fejezi ki a nincstelenséget:
„Igen, igen, uram. Normális az élet. Nem kell a jog, bűnné tenné a létet. Uram, láttad az üres asztalnál a nyomorultakat? Nálad sok a fény, de láttad a mi sötét városunkat? Halottak vagyunk, de meghalni sem tudunk, temetésre, sírkőre sincs már vagyonunk.”
Legutóbbi, Patkánylyuk című dalában Szalehi az iráni újságírókat, művészeket és másokat kritizál – az országon belül és kívül egyaránt. Azt sugallja, hogy bűnrészesek, és lehetővé teszik az iráni rezsim működését, amikor szemet hunynak az emberi jogok megsértése felett.
Azt üzeni nekik, hogy „bújjanak el a patkánylyukban”.
„Ha láttad a fájdalmat, s becsuktad a szemed,
ha láttad az elnyomást, de közömbös neked,
ha féltél vagy csak az fő, ami jó neked,
akkor a zsarnokkal vagy, bűnöző a neved.
A kamuzásoddal lesz a rendszer teljes,
Van itt elég börtön, hogy rács mögött élhess.”
Szalehi vulgáris kifejezésekkel bírálja az iráni rezsim Oroszországhoz és Kínához fűződő kapcsolatait is – beleértve a Teherán és Peking közötti, huszonöt évre szóló együttműködési megállapodást, amelyre sok iráni úgy tekint, mintha az ország eladta volna magát Kínának.
Erről így rappel:
„Nem fojtogattatok már minket eleget? Nem lettünk már tőletek elég betegek? Nem gondoljátok, hogy az emberek eleget szoptak? Loptok, s a fele megy Kínának, a többi az oroszoknak.”
Sok iráni a közösségi médiában tiltakozott Szalehi letartóztatása ellen, és követelte a szabadon bocsátását.
A száműzetésben élő iráni ellenzéki rapper, Hichkas, akit rajongói a perzsa rap atyjaként ismernek, azt írta több mint háromszázezer követőjének Twitteren, hogy Szalehi „szembeszáll az Iszlám Köztársasággal”, és ő „az Iszlám Köztársaság uralma alatt szenvedő nép hangja”.
Irán már lecsapott azokra a művészekre és értelmiségiekre, akik nem a hivatalos irányvonalat követik és érzékenynek ítélt témákat érintenek.
A legtöbb iráni rapper az iráni Kulturális és Iszlám Irányítási Minisztérium – a rezsimnek a művészeti munkát szabályozó és a szigorú cenzúra szabályait érvényesítő szervezete – jóváhagyása nélkül teszi közzé zenéjét.
Az elmúlt években több rappert is őrizetbe vettek, míg mások száműzetésbe vonultak.
Tavaly Törökországban fogták el a népszerű és ellentmondásos iráni rappert, Tataloot, miután Irán az Interpolon keresztül adott ki elfogatóparancsot ellene, mert bírálta az iráni hatóságokat.
Törökország viszont később szabadon engedte.
Az iráni rendőrség azzal magyarázta az elfogatóparancsot, hogy Tataloo „kábítószer és különösen idegnyugtatók használatára ösztönözte a polgárokat és a fiatalokat, és korrupt nézeteket terjesztett”.
Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: https://bit.ly/szabadeuropa-kerdoiv
Köszönjük!
