Már eddig is rájárt a rúd a nagy amerikai technológiai cégekre, és most Joe Biden elnök is fokozta a nyomást. A Twitter, az Alphabet, a Facebook és mások folyamatos szövetségi, kongresszusi vizsgálatokkal, trösztellenes perekkel és mindkét nagy párt bírálataival szembesülnek.
Biden anélkül szorított a hurkon, hogy bármilyen rendeletet aláírt volna. Annyit tett, hogy a múlt héten a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) élére kinevezte a Big Tech cégek kemény kritikusát, Lina Khan trösztellenes ügyekre szakosodott jogászt.
A váratlan lépés egyértelmű üzenet az Amazonnak, az Apple-nek, a Google-nak, a Facebooknak és másoknak. Épp akkor történt, amikor formálódik a törvényhozásban egy átfogó, kétpárti támogatású törvényjavaslat, amely korlátozhatja piaci hatalmukat és rákényszerítheti a cégeket, hogy kapcsolják le domináns platformjaikat más üzletágaikról.
A Kongresszusi Igazságügyi Bizottság szerdára meghirdette a törvénytervezet nyilvános, „vázlatalkotó” ülését. Ez az első lépés a a Kongresszusban várhatóan elnyúló törvényalkotási folyamatban.
Több republikánus képviselő is elítéli a Big Tech piaci dominanciáját, de nem támogatja az antitröszttörvények totális átírását. A republikánusok folyamatosan olyan vádakkal bombázták a közösségimédia-cégeket, hogy konzervatívellenesek, elfogult gyakorlatot folytatnak, és célzott törvényi fellépést követelhetnek a törvénytervezet támogatásáért cserébe.
Az óriások feldarabolásával fenyeget a törvényjavaslat
A hatalmas törvénycsomag első számú támogatója David Cicilline Rhode Island-i demokrata kongresszusi képviselő. A kezdeményezés a cégek szerkezeti felépítését veszi célba, és elvezethet a vállalatok jövőbeli feldarabolásához. Mindez példátlan lépés lenne a Kongresszus részéről egy olyan ágazattal szemben, amelynek termékei az Egyesült Államokon kívül is összefonódtak mindennapi életünkkel.
Ha a törvényhozók rábólintanak a lépésekre, akkor az húsz év alatt a legmélyrehatóbb változásokat hozhatja el az ágazatban a szövetségi kormánynak a Microsoft ellen indított, mérföldkőnek számító pere óta.
„Nem lesz könnyű vállalkozás” – mondja Rebecca Allensworth, az antitrösztkérdések professzora a Vanderbilt Egyetem jogi karáról. A komplex nyelvezet értelmezése további pereskedésekhez és a négy évtizede jobbára változatlan trösztellenes jogi precedensek megújításához vezethet.
Az innováció bajnokainak tartott szilícium-völgybeli cégek évtizedeken át minimális szabályozás mellett működhettek, úgy, hogy Washingtonban sztárokként kezelték őket. Haverinek számító viszonyban voltak az Obama-kormányzattal (amelynek Biden volt az alelnöke).
A változás szele
Két évvel ezelőtt azonban hirtelen más szelek kezdtek fújni, amikor a szövetségi szervek hirtelen szigorú megfigyelése alá kerültek, kellemetlen kongresszusi vizsgálat indult és a közvélemény is egyre hangosabban kezdte bírálni őket monopolhelyzetük, a személyes adatok felhasználása és a gyűlöletbeszéd miatt.
Biden elnökjelöltként azt mondta, meg kell fontolni a nagy technológiai vállalatok feldarabolását. Azt is elmondta, hogy változtatásokat szeretne, mivel a jogszabályok jelenleg védik a felelősségre vonástól a közösségimédia-cégeket, ha platformjaikon uszító, gyűlöletkeltő vagy diszkriminatív kommunikáció folyik.
A törvényjavaslatok megtiltanák a technológiai óriásoknak, hogy saját termékeiket és szolgáltatásaikat a versenytársakéval szemben előnyben részesítsék a platformjaikon.
A törvényjavaslatokat a Cicilline által vezetett igazságügyi albizottság 15 hónapos trösztellenes vizsgálata előzte meg. Ez arra a következtetésre jutott, hogy a négy technológiai óriás visszaélt piaci erejével, mert túlságosan magas díjat számított fel, kemény szerződési feltételeket szabott és értékes adatokat szerzett meg a tőlük függő magánszemélyektől és vállalkozásoktól.
A négy vállalat tagadja, hogy visszaélne erőfölényével, és azt állítja, hogy a piaci tevékenységbe való „helytelen jogszabályi beavatkozás” ártana a kisvállalkozásoknak és a fogyasztóknak.
Lezárulna a „nagy hal-kis hal lehetőség”
A tervezet azt is megnehezítené, hogy a technológiai óriások fúziókkal felvásárolják versenytársaikat – erre az elmúlt években számtalan példa volt.
A jogszabály arra kéri a Kongresszust, hogy növelje a versenyt felügyelő szabályozó hatóságok, például a Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és az Igazságügyi Minisztérium trösztellenes részlegének költségvetését. A szövetségi államok igazságügy-miniszterei a vállalatokkal szemben lehetőséget kapnának, hogy eldöntsék, mely bíróságokon folytassák le a technológiai cégek elleni trösztellenes pereket.
Egyes szakértő kommentátorok szerint ezek a jogszabály kevésbé bonyolult és kevésbé ellentmondásos részei, és ezeknek van nagyobb esélyük rá, hogy a kongresszus elfogadja őket.
A demokraták uralják a kongresszusi alsóházat, de a jogszabály elfogadásához jelentős republikánus támogatásra lenne szükségük a Szenátusban. A kamara mandátumai 50-50 arányban oszlanak meg a két párt között. A demokraták viszont egyfős többségben bízhatnak, mert ebben a helyzetben Kamala Harris alelnök szavazata a döntő.
A techcégek tudták, mi jön, de nem tudták, hogyan
A technológiai ipar tisztában volt vele, hogy a képviselőházi vizsgálatot valószínűleg komoly trösztellenes jogszabályok követik majd. Az pedig már hónapok óta világos volt, hogy Biden Lina Khant nevezi ki az FTC egyik tagjának. De a Szilícium-völgyet – és a washingtoni elitet – váratlanul érte Biden villámcsapásszerű lépése, amellyel Khant emelte a független ügynökség élére. Khan alig néhány órával azután, hogy a szenátus 69:28 arányban megerősítette az öt biztos egyikeként, le is tette a hivatali esküt.
Khan korábban a Columbia Egyetem jogászprofesszora volt 2017-ben, és a Yale jogászhallgatójaként az Amazon-antitrösztparadox című fajsúlyos tudományos munkájával robbant be. Segített megalapozni a trösztellenes jog újfajta értelmezését, amely már túlmutat a nagyvállalatok piaci erőfölényének a fogyasztói árakra gyakorolt hatásán. Az igazságügyi trösztellenes albizottság jogászaként pedig kulcsszerepet játszott a technológiai óriások piaci erejéről folyó 2019–20-as vizsgálatában.
A 32 éves Khan valószínűleg a legfiatalabb elnök az FTC történetében, amely általában az iparban a verseny és a fogyasztóvédelem, valamint a digitális adatvédelem területén gyakorol felügyeletet.
Lassan és módszeresen lépnek fel a platformok hatalma ellen
Tavaly októberben, még Donald Trump irányítása alatt az igazságügyi minisztérium mintegy tucatnyi állammal karöltve úttörőnek számító trösztellenes pert indított a Google ellen, azzal vádolva a vállalatot, hogy az online kereskedelem és reklámozás terén szerzett erőfölényével visszaélve el akarja fojtani a versenyt.
Ezt követte decemberben egy nagyszabású trösztellenes per a Facebook ellen, amelyet az FTC és szinte az összes amerikai szövetségi állam indított. A felperesek olyan lépéseket követelnek, amelyek elvezethetnek a Facebook által birtokolt népszerű Instagram és WhatsApp alkalmazások kényszerű eladásához.
Közben az európai felügyelőszervek is fokozzák a trösztellenes fellépést a technológiai óriások ellen. Legutóbbi lépésként kedden érkezett a hír, hogy az Európai Unió szabályozó hatóságai új vizsgálatot indítottak arról, hogy keresztbetett-e a Google a versenynek a digitális hirdetési technológiák terén.
Az uniós szabályozók korábban pedig az Apple-t vádolták meg azzal, hogy elfojtja a versenyt a zenei streamingágazatban. Azt a vádat szegezték az Amazonnak, hogy független kereskedők adatait felhasználva tisztességtelenül versenyez velük szemben a saját termékeivel.
Az uniós és a brit szabályozó hatóságok pedig nemrég kettős trösztellenes vizsgálatot indítottak arról, hogy a Facebook torzítja-e a versenyt az apróhirdetések piacán úgy, hogy adatokat használ fel a rivális szolgáltatásokkal szembeni tisztességtelen versenyre.
