Joe Biden amerikai elnök folyamatos támogatást ígért Kijevnek a gyilkos orosz légicsapások hatalmas hulláma után, és megfogadta, hogy felelősségre vonják Oroszországot, ahogy fogalmazott, „háborús bűneiért és rémtetteiért”.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetésében Biden „elítélte az Ukrajna-szerte végrehajtott orosz rakétacsapásokat, köztük a Kijev ellenit, és részvétét fejezte ki az értelmetlen támadásokban megölt és megsebesült emberek szeretteinek” – közölte október 10-i nyilatkozatában a Fehér Ház.
„Biden elnök ígéretet tett arra, hogy továbbra is biztosítja Ukrajnának a védekezéshez szükséges támogatást, beleértve a fejlett légvédelmi rendszereket.”
Biden egy korábbi nyilatkozatában azt mondta, hogy a légicsapások a Vlagyimir Putyin orosz elnök által indított háború „kifejezett állatiasságát” bizonyították.
„Az Egyesült Államok határozottan elítéli Oroszország mai, Ukrajna-szerte, így Kijevben végrehajtott rakétacsapásait. Ezek a támadások civileket öltek és sebesítettek meg, olyan célpontokat semmisítettek meg, amelyeknek nincs katonai jelentőségük. Újból bizonyították Putyin úr ukrán nép elleni törvénytelen háborújának kifejezett állatiasságát” – fogalmazott Biden közleményében.
A több mint nyolcvan rakéta felét leszedték
Az ukrán vészhelyzeti minisztérium szerint az ukrán infrastruktúrát és városi lakónegyedeket érő, hónapok óta legkeményebb orosz légicsapásokat az ország nagyvárosai, köztük Kijev ellen hajtották végre, legalább 19 ember halálát és 105 sebesülését okozva.
Oroszország 83 rakétát lőtt ki Ukrajnára, ezekből több mint 43-at lelőttek – közölte Kijev.
Bidennel folytatott telefonbeszélgetése során Ukrajna hangsúlyozta, hogy a légvédelem „védelmi együttműködésünk első számú prioritása” – közölte Zelenszkij Telegramon.
Oroszország ukrajnai háborújának legutóbbi eszkalációját követően a G7 országcsoport vezetői azt tervezik, hogy még október 11-én videókonferenciát tartanak Zelenszkijjel.
Zelenszkij Twitter-üzenetében azt írta, hogy Washingtonnak vezető szerepet kell vállalnia abban, hogy a G7-be tömörült vezető ipari országok kemény álláspontot foglaljanak el, és biztosítania kell a támogatást ahhoz, hogy az ENSZ Közgyűlése elítélje Oroszországot.
„Terroristaállam”, „terroristaakciók”
Az ENSZ Közgyűlésének rendkívüli ülésén, amelyet néhány órával az orosz légicsapások után tartottak, Ukrajna nagykövete október 10-én „terroristaállamnak” bélyegezte Oroszországot.
„Oroszország ismét bebizonyította, hogy terroristaállam, amelyet a lehető legerősebb módon el kell rettenteni” – mondta Szerhij Kiszlica nagykövet.
Az ENSZ október 10-re tűzte ki annak a határozattervezetnek a megvitatását, amely elítéli a négy ukrán terület minapi orosz annektálását, amely sérti a nemzetközi jogot.
Ám az ülést rövid időn belül az uralta, hogy a Nyugat elítélte Oroszország döntését több mint nyolcvan rakéta kilövéséről ukrán városokra, megtorlásul a Moszkva által terroristának nevezett ukrán akciókért, beleértve azt a robbanást, amely megrongálta a Dél-Ukrajnában harcoló orosz erők utánpótlásának és erősítésének kulcsfontosságú útvonalát.
António Guterres ENSZ-főtitkár a légicsapásokat „a háború elfogadhatatlan eszkalációjának” minősítette Oroszország részéről.
Az EU háborús bűnről beszélt, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke pedig azt mondta, hogy Moszkva a terror és a brutalitás híve.
Elhalasztott nyilvános szavazás
A 193 tagú ENSZ-közgyűlés október 10-én úgy döntött, hogy titkos szavazás helyett nyilvános voksolást tart arról a határozattervezetről, amely elítéli Oroszország „törvénytelen úgynevezett népszavazását”, amelyet Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja ukrán megye oroszok által megszállt területein tartottak, akárcsak a területek „illegális orosz annektálásának kísérletét”.
Diplomaták szerint a határozatról valószínűleg október 12-én tartják a szavazást.
Vlagyimir Putyin orosz elnök az orosz Biztonsági Tanács tagjaival folytatott videóbeszélgetésében közölte, hogy az október 10-i légicsapások annak a megtorlásaként szolgáltak, amit ő Kijev terroristaakcióinak nevezett, így azért az október 8-i robbanásért, amely megrongálta a 19 kilométer hosszú Krími hidat, a 2014-ben törvénytelenül annektált Krím félsziget feletti orosz ellenőrzés kiemelkedő jelképét.
Putyin azt mondta, hogy további orosz légicsapásokra lehet számítani.
„Ez ne legyen kétséges – fogalmazott Putyin. – Ha folytatódnak a kísérletek a terrortámadásokra, Oroszország válasza súlyos lesz.”
Oroszország bizonyítékok felmutatása nélkül közölte, hogy a feltételezett teherautó-robbantás az ukrán különleges szolgálatok által végrehajtott terrorakció volt. Ukrajna nem vállalta magára az incidenst.
Kijev, amely az elmúlt hetekben nagy területeket foglalt vissza Ukrajna déli és keleti részén az oroszoktól, kizárta a tárgyalás lehetőségét Putyinnal. Szerinte Oroszország elfogadhatatlan követeléseket fogalmaz meg, Putyin lépései lehetetlenné tették a tárgyalást.
