Joe Biden elnökségének első közel-keleti látogatását monumentális feladattal kezdi: biztosítani kívánja a nyugtalan izraeli és szaúd-arábiai vezetőket arról, hogy elkötelezett Irán atomhatalommá válásának megelőzésében.
Biden szerdán háromnapos izraeli megállóval kezdi az útját, a tisztviselők szerint a naprend élén Irán gyorsan fejlődő nukleáris programja áll majd. Biden hivatalba lépésekor kulcsfontosságú prioritássá tette a Barack Obama vezetésével 2015-ben tető alá hozott és Donald Trump által 2018-ban felmondott iráni atomalku újraélesztését.
Ám a közvetett tárgyalások a megállapodás helyreállításáról megakadtak, amikor Irán gyors eredményeket ért el nukleáris programja fejlesztésében. Emiatt a Biden-kormányzat egyre pesszimistább azt illetően, hogy sikerül új életet lehelni az egyezménybe, amely jelentős korlátozásokat írt elő az iráni nukleáris programban a szankciók enyhítéséért cserébe.
A jeruzsálemi program
Röviddel Izraelbe érkezése után szerdán Biden várhatóan tájékoztatást kap az ország új "Vasnyaláb" (Iron Beam) rakétavédelmi rendszeréről, és meglátogatja a Jad Vasem holokauszt múzeumot. Az izraeli és palesztin tisztviselőkkel tervezett találkozói mellett átveheti az Izraeli Elnöki Becsületérem kitüntetést is, és ellátogat azokhoz az amerikai sportolókhoz, akik részt vesznek a világ minden tájáról zsidó és izraeli sportolók ezreit mozgósító Maccabi Játékokon.
Biden a Washington Post szombati számának véleményoldalán megjelent írásában bírálta Trumpot, amiért kilépett a nukleáris megállapodásból, melyet Nagy-Britannia, Franciaország, Németország, Oroszország, Kína és az Európai Unió is aláírt. De Biden azt is sugallta, hogy még mindig maradt legalább egy reménysugár arra, hogy az irániak visszatérnek az atomalku betartásához.
„Kormányzatom továbbra is fokozni fogja a diplomáciai és gazdasági nyomást mindaddig, amíg Irán nem áll készen arra, hogy visszatérjen a 2015-ös nukleáris megállapodás betartásához, éppen úgy, ahogy én is készen állok rá, hogy ezt tegyem" – írta.
Izraeli tisztviselők, akik Biden keddi washingtoni indulása előtt tájékoztatták az újságírókat, azt mondták, hogy az Egyesült Államok és Izrael széles körű „Jeruzsálemi Nyilatkozatot” ad ki, és az kemény álláspontra helyezkedik Irán atomprogramjával kapcsolatban.
A nyilatkozatban mindkét ország kiáll amellett, hogy „nemzeti hatalmuk minden elemét bevetik az iráni nukleáris fenyegetés ellen” – állítja egy névtelenül nyilatkozó izraeli tisztviselő.
Mi frusztrálja a Fehér Házat?
Azt is közölte, hogy az izraeliek hangsúlyozni fogják Biden előtt véleményüket, miszerint Irán azzal számol, hogy "az idő az ő oldalán áll", és nem hajlandó engedményeket tenni. A Biden-kormányzat közvetett tárgyalásainak utolsó fordulója Iránnal a múlt hónap végén sikertelenül ért véget Dohában, Katarban.
A Fehér Házat frusztrálták az Irán által támogatott támadások is az Irakban állomásozó amerikai csapatok ellen, bár a kormány szerint ezek gyakorisága rohamosan csökkent az elmúlt két évben. Teherán emellett támogatta a lázadó huszikat a szaúdiak elleni véres háborúban Jemenben. Az ENSZ közvetítésével kötött tűzszünet már több mint négy hónapja érvényben van, ami törékeny békét jelent egy olyan háborúban, amely 2015-ben kezdődött.
A Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója, Jake Sullivan hétfőn azt mondta: a kormányzat úgy véli, hogy Oroszország több száz pilóta nélküli légi járművet, köztük harci célokra alkalmas drónokat kér Irántól az ukrajnai háborúhoz.
Feszültség Biden és a koronaherceg között
A szaúdiakat az izraeliekhez hasonlóan frusztrálta, hogy a Fehér Ház nem hagyott fel az erőfeszítéseivel a Teheránnal kötött nukleáris megállapodás újjáélesztésére. Biden pénteken a szaúdi kikötővárosba, Dzsiddába utazik, hogy találkozzon Szalmán királlyal és Mohammed bin Szalmán trónörökössel, és részt vegyen az Öböl-menti Együttműködési Tanács ülésén, ahol Irán atomprogramja is szerepel a napirenden.
A szaúdi vizit fölött ott lebeg a feszült viszony az elnök és a koronaherceg között.
Elnökjelöltként Biden azt mondta, hogy a királyságot „pária” nemzetté szeretné tenni az emberi jogok megsértése miatt. A viszony tovább romlott, amikor Biden tavaly jóváhagyta egy amerikai hírszerzési jelentés közzétételét, amely megállapította, hogy a trónörökös valószínűleg jóváhagyta az Egyesült Államokban dolgozó Dzsamál Hasogdzsi újságíró meggyilkolását 2018-ban.
Az olaj és a lehetséges közeledés Moszkvához és Pekinghez
Az elnök akkor érkezik a világ legnagyobb olajtermelői közé tartozó Szaúd-Arábiába, amikor a gáz- és élelmiszerárak világszerte az egekbe szöktek – részben az Ukrajna elleni orosz invázió miatt. A Fehér Ház tisztségviselőinek és energetikai elemzőinek alacsonyak a várakozásai arra vonatkozóan, hogy a szaúdiak vagy az OPEC+ más tagországai könnyítenek a helyzeten.
Az is az enyhülést sürgeti a kapcsolatokban Szaúd-Arábiával, hogy Washington egyre inkább aggódik: amíg ilyen nagy a feszültség a kétoldalú viszonyban, a szaúdiak Kínához és Oroszországhoz közeledhetnek.
A Fehér Ház szerint Bidennek fontos nyilatkozatot kell tennie kormánya közel-keleti elképzeléseiről Dzsiddában. Az Öbölmenti Együttműködési Tanács összejövetele lehetőséget ad neki, hogy felszólaljon Szaúd-Arábia, Bahrein, Kuvait, Omán, Katar és az Egyesült Arab Emírségek, valamint a meghívott nem ÖET-országok – Egyiptom, Irak és Jordánia – arab vezetői előtt.
Mint egy gyökérkezelést
Aaron David Miller, a Carnegie Alapítvány a Nemzetközi Békéért főmunkatársa és az Egyesült Államok külügyminisztériumának volt tisztviselője szerint Biden annyira várja, hogy Szaúd-Arábiába látogasson, „mint egy gyökérkezelést”.
„Adott egy olyan elnök, aki borzasztóan ellentmondásos ezzel a találkozóval kapcsolatban” – mondta Miller. „Még azt sem tudja elismerni egyik nyilvános megjegyzésében sem, hogy Mohammed bin Szalmánnal is találkozni fog.”
Az izraeli tisztviselők azonban óvatosan optimisták, szerintük Biden látogatása áttörést jelenthet az izraeli-szaúdi kapcsolatok normalizálása felé vezető lassú úton. Biden lesz az első amerikai elnök, aki közvetlenül Izraelből utazik Szaúd-Arábiába, és a két ország közös szembenállása Iránnal elvezetett egyfajta kényes együttműködéshez.
A hét elején Benjámin Netanjahu ellenzéki vezető méltatta a koronaherceg „hozzájárulását” az Ábrahám-egyezményhez, melyet Bahrein, Izrael, az Egyesült Arab Emírségek és az Egyesült Államok írt alá a diplomáciai és gazdasági kapcsolatok normalizálásáról Netanjahu miniszterelnöksége alatt.
Izraelben várhatóan új választások lesznek ősszel, miután a Naftali Bennett vezette törékeny koalíciós kormány a múlt hónapban összeomlott.
