Több mint 1300 titkos megfigyelésről döntött tavaly Tuzson Bence igazságügyi miniszter vagy helyettese, Répássy Róbert. Az eljárást már kilenc éve elítélte az Emberi Jogok Európai Bírósága, a kormány pedig rendre meg is ígéri, hogy majd változtat rajta, csak nem teszi meg. A Pegasus-botrány óta a kormány arról is ködösíteni kezdett, hogy hány megfigyelési kérelmet fogadtak el.
Magyarországon rengeteg embert figyelhettek meg az elmúlt években a tudta nélkül az állami titkosszolgálatok ismeretlen nemzetbiztonsági okra hivatkozva – írja a HVG.
Engedély birtokában a – jelenleg a döntően a Rogán Antal miniszter irányítása alatt működő – szolgálatok titokban többek között átkutathatják az érintett háztartását, lehallgathatják a telefonját, a lakását, munkahelyét, elolvashatják a leveleit, követhetik, hogy milyen orvoshoz szeretne eljutni, vagy megtudhatják, hogy a szeretteinek milyen peres ügyei vannak vagy milyen gyógyszerekre van szükségük.
Ehhez kapcsolódóan: Nehéz átlátni, hogy melyik miniszterhez nagyjából mi tartozik.
Ezekhez a nemzetbiztonsági célúnak minősített megfigyelésekhez engedélyre van szükség, amelyet Tuzson Bence igazságügyi miniszter – vagy helyettese, Répássy Róbert – adhat ki. Fontos, hogy
ezekbe nem tartoznak bele a bűnügyi célú titkos megfigyelések,
azokat az engedélyeket bírók adják ki. Általában száz százalékban megadják a rendőröknek a bűnügyi célú megfigyelési engedélyt, de ilyenből kevesebb van.
A HVG adatkérése után most kiderült, hogy 2024-ben 1346 nemzetbiztonsági célú, titkos információgyűjtésre vonatkozó előterjesztés érkezett a minisztériumhoz. Ez azt jelenti, hogy
átlagosan napi három-négy ilyen kérelmet mérlegelt és bírált el
Tuzson Bence vagy Répássy Róbert.
Ez elég soknak számít az elmúlt tíz évet tekintve, de messze nem rekordnak. A 2022-es választási év előtt pörögtek csúcsra a megfigyelési kérelmek, 2021-ben az 1500-hoz közelített a számuk.
2021 amiatt is fordulópontot jelentett, hogy abban az évben robbant ki a Pegasus kémszoftverrel kapcsolatos megfigyelési botrány. Civileket, újságírókat és ellenzéki szereplőket figyeltek meg. A kormány nyár óta váltakozó indokokkal nem adja ki, hány megfigyelést engedélyeztek. A hivatalos indokok között kétszer is visszatért, hogy a minisztérium nem tartja nyilván, hány kérelmet engedélyeztek.
A Pegasus-botrányt 2021-ben robbantotta ki a Torontói Egyetem The Citizen Lab nevű adatvédelmi csapata, valamint a The Guardian újságírói. Az oknyomozás eredményeként kiderült, hogy Magyarországgal együtt legalább tíz ország kormánya vásárolta meg az izraeli Pegasus kémprogramot. Magyarországon az ezzel bizonyítottan megfigyelt személyek között szerepelt több újságíró és civil aktivista, Bánáti János, az ügyvédi kamara elnöke és kilenc másik magyar ügyvéd, üzletemberek és hozzátartozóik, köztük Simicska Lajos fia, egy ellenzéki politikus, Gémesi György gödöllői polgármester, és korábbi kormánytagok is: Aszódi Attila paksi bővítésért felelős volt államtitkár és Chikán Attila közgazdászprofesszor, az első Orbán-kormány gazdasági minisztere.
A miniszteri engedély alapján működő titkos megfigyelési eljárás egyébként nem felel meg az európai minimumkövetelményeknek; máshol a kormánytól független szereplők adják ki az engedélyt, általában bírók.
2016-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága elítélte a magyar államot a jelenleg is használt módszerért. A magyar kormány kilenc éve rendre megígéri, hogy végrehajtja az ítéletet, legutóbb épp tavaly ígérték meg – írta a lap.
