Új fordulatot vett Donald Trump ígérete az ukrajnai háború gyors lezárására vonatkozóan azzal, hogy az amerikai elnök különmegbízottja kijelentette: az Egyesült Államok azt szeretné, ha választást tartanának a megtámadott országban – akár már idén, különösen, ha megállapodnak a tűzszünetről.
Keith Kellogg megjegyzései igen érzékeny kérdést érintettek az ukrán politikában, miközben az Egyesült Államok fokozni látszik erőfeszítéseit a béketárgyalások érdekében, a Kreml pedig Volodimir Zelenszkij lejáratására törekszik, illegitimnek minősítve az ukrán elnököt. Az Ukrajnáért és Oroszországért felelős amerikai különmegbízott egy friss interjúban kijelentette, hogy Ukrajnában választásokat kell tartani a tűzszünet nyélbe ütése után, ami szerinte hónapokon belül megtörténhet. „A legtöbb demokratikus államban háború idején is választásokat tartanak. Szerintem fontos, hogy megtegyék (…) Szerintem ez jót tesz a demokráciának. Ez a szépsége egy szilárd demokráciának, hogy egynél több személy is indulhat” – mondta.
Trump, aki a tavalyi elnökválasztási kampány során hangoztatta, hogy megválasztása esetén még a beiktatása előtt véget vet a háborúnak, eddig keveset mondott arról, hogyan reméli megvalósítani, de azt sugallta, hogy fenyegetések és engedmények belengetésével ültetné tárgyalóasztalhoz Kijevet és Moszkvát.
Mikhail Alexseev, a San Diegó-i Állami Egyetem politológusa szerint a Trump-kormányzat valószínűleg abban a reményben vetette fel a választások kérdését, hogy megkönnyítheti a tárgyalási folyamatot, viszont szerinte ez Oroszország kezére játszhat, és „veszélyes elterelést és politikai trükköt” emlegetett a Kreml részéről.
Vlagyimir Putyin orosz elnök többször kijelentette, hogy Moszkva nyitott a tárgyalásokra, de sok szakértő azt gyanítja, hogy nem jóhiszeműen járna el, leginkább arra használna bármilyen hasonló diplomáciai egyeztetést, hogy eljátssza az együttműködő felet, közben időt nyerjen pozíciói javítására Ukrajnában. „Ha Putyin még néhány hónapig akadályozza az amerikai kormányzatot, további előnyökhöz tud jutni a csatatéren” – mondta a szakértő.
A Kreml leszögezte, hogy Zelenszkijnek nem lenne felhatalmazása a békeszerződés aláírására, hiszen 2024 májusában járt volna le ötéves mandátuma, így illegitim a hatalma. Ukrajna alkotmánya azonban megtiltja, hogy választásokat tartsanak hadiállapot alatt, amelyet az elnök akkor vezetett be, amikor Oroszország 2022 februárjában megindította a totális inváziót. Ennek ellenére már 2023 óta vita zajlik az elnökválasztás megtartásáról, és mindezt a nyugati nyomásgyakorlás és az orosz propaganda is fűszerezi.
Lindsey Graham amerikai republikánus szenátor tavaly májusban Kijevbe látogatott, ahol a választások megrendezését sürgette, miközben pártja ellenállása tovább erősödött a kongresszusban az ukrajnai támogatásokkal szemben.
Ukrajnában sokan ellenezték a választás megtartását a háború alatt, köztük ellenzéki vezetők és civilek. Arra figyelmeztettek, hogy ez jelentősen megoszthatná a társadalmat ebben a kritikus időszakban, és ezzel még nagyobb veszélybe kerülhetne az emberek élete. Számos egyéb probléma is felmerülne, ha mégis így döntenének, például az, hogy mára több mint hatmillió ukrán hagyta el az országot, csaknem négymillióan pedig belső menekültnek számítanak, miközben a hadseregben is egymillió ember szolgál – mindez megnehezíteni a szavazást az érintettek, azaz a lakosság nagyjából egynegyede számára.
„A választás és a teljes körű háború összeegyeztethetetlen. Ez az elképzelés rendkívül veszélyes, mind a folyamat, mind a választott szervek legitimitásának elvesztéséhez, sőt nagy valószínűséggel az állam egészének jelentős destabilizációjához vezetne. Ha a háborús körülmények közepette lehetetlen a versengő politikai küzdelem, akkor a választások biztosan nem szabadok” – írta közös nyilatkozatában száz civil szervezet 2023 szeptemberében.
„A helyzetnek széles körű elfogadottsága van, ezért azt állítani, hogy Zelenszkij nem legitim elnök, teljes képtelenség és abszurdum” – mutatott rá Alexseev.
Az ukrán államfő január 2-i interjújában lehetségesnek nevezte, hogy idén választást tartanak, de hozzátette, hogy erre csak egy esetleges tűzszünet után kerülhet sor. Egyik tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy amennyiben Kellogg terve mindössze a tűzszünetből és a választásokból áll, akkor az egy bukott terv. „Putyint nem fogja megfélemlíteni csupán ez a két dolog” – fogalmazott.
A kijevi kormány szerint bármilyen tűzszünetnek vagy békemegállapodásnak előfeltétele a szilárd biztonsági garancia.
Petro Porosenko korábbi ukrán elnök, aki a 2019-es választásokon kikapott Zelenszkijtől, és lehetséges kihívója lehet a jövőben, előző héten szinten elutasította a háború alatti szavazás ötletét, aláhúzva, hogy ennek egyetlen nyertese Putyin lenne, aki ez esetben nagy erőkkel dolgozna Ukrajna gyengítésén.
Sergei Zhuk, a washingtoni Wilson Központ munkatársa osztja az aggodalmakat. Arról beszélt a Szabad Európának, hogy a Kreml bevetné az ország destabilizálása érdekében a propagandagépezetét és az Ukrajnán belüli oroszbarát elemeket is a választási kampány alatt: „Attól tartok, hogy a jövőbeni választásokon Zelenszkij-ellenes kampányt fognak szervezni, és nyerni is fognak a rendkívül hatékony orosz dezinformációs gépezet révén (…) Mindez a georgiai ellenforradalom második felvonása lehet.” Arra is kitért, hogy Putyin személyes ellenszenvet táplál Zelenszkijjel szemben, ami akkor mélyült el, amikor Ukrajna sikeresen tudott védekezni az óriási túlerőben lévő Oroszország ellen, kellemetlen helyzetbe hozva Moszkvát.
Zelenszkij népszerűsége ekkor az egekbe szökött Ukrajnában, ahogy a hadsereg 2022 őszén területeket foglalt vissza. A háború azonban hamarosan a negyedik évébe lép, az inváziós erők előrenyomulása hónapok óta töretlen, így az elnök támogatottsági mutatói is egyre romlanak.
Zhuk és Alexseev is úgy látja, hogy az ukrán elnök legfőbb kihívója Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők rendkívül népszerű, előző főparancsnoka lehet, akit tavaly februárban menesztettek egy stratégiai vita után. Alexseev szerint Zaluzsnij esetleges megválasztása nem jelentene győzelmet Putyin számára. „Nem gyengítené Ukrajna ellenállási szándékát” – mondta.
