A TASZ hét civil partnerével együtt kéri az alkotmánybíróságot, hogy ne engedélyezzék a kormány narratívája szerint gyermekvédelmi népszavazás ötödik kérdését. A tavaszra tervezett referendum „kiskorú gyermekek számára is elérhető nemátalakító kezelésekről” szóló kérdését a Kúria korábban elkaszálta, de a kormány az AB segítségével adna zöld utat neki.
December 1-én, az ellenzéki képviselők távolmaradásával az Országgyűlés fideszes többsége megszavazta a kormány által kezdeményezett népszavazás négy kérdését. A „gyermekvédelminek” nevezett népszavazás annak a homofób kampánynak a része, amelyet a nyári törvénymódosításhoz kapcsolódva indított el a Fidesz-KDNP. Akkor pedofil bűncselekményekkel kapcsolatos salátatörvénybe csempésztek be az LMBTQ emberek jogait korlátozó törvényjavaslatokat, például a homoszexualitással kapcsolatos oktatás és ilyen témájú médiatartalmak betiltását.
Ezeket a törvényeket azóta alkalmazzák is; megjegyzendő, hogy a törvényben szerepelt az is, hogy a valódi pedofil elkövetőkről nyilvános adatbázis készül, ebből a valóban gyermekvédelmi intézkedésből azonban azóta nem lett semmi.
Lehet, hogy az ötödik kérdés is átmegy
A tavaszra, az országgyűlési választásokkal egyidőben tervezett népszavazáson olyan kérdések szerepelnek, mint hogy „támogatja-e a kiskorúak számára nemi átalakító kezelések népszerűsítését”, vagy a „szexuális irányultságokat bemutató foglalkozásokat a köznevelési intézményekben”. A kérdések tartalma több civil szervezet szerint is félrevezető vagy értelmezhetetlen, ezért bíróságon támadták meg őket. A Kúria ötből egy kérdést („Támogatja-e Ön, hogy kiskorú gyermekek számára is elérhetőek legyenek a nemátalakító kezelések?”) alkotmányba ütközőnek minősített, és nem hitelesített.
Ezt a kérdést, amikor a parlament elé vitték a referendum ügyét, a kormány inkább kihagyta, hogy a többi kérdésről biztosan ki lehessen írni a szavazást. Azonban eközben az ötödik kérdésről szóló Kúria-döntést is megtámadták az Alkotmánybíróságon.
Nyolc szervezet, az Amnesty International Magyarország, a Budapest Pride, a Háttér Társaság, a Labrisz Leszbikus Egyesület, a Magyar Helsinki Bizottság, a Magyar LMBT Szövetség, a TASZ és a Transvanilla Transznemű Egyesület közös beadványában kéri az Alkotmánybíróságot, hogy utasítsa vissza a kormány indítványát, és hagyja helyben a Kúria döntését. „A bírói döntés ugyanis nem a kormány jogait sérti, hanem védi az emberek alapvető jogait és az emberi méltóságot” – fogalmaznak a TASZ weboldalán található közleményben.
Az Alkotmánybíróság először december 7-én fogja tárgyalni a kormány indítványát, amely az ötödik kérdés sorsát érinti.
Kiüresített parlament
„Világosan kiderült, hogy mire használja a kormány azt az eszközt, amit 2019 decemberében egy salátatörvénnyel erőltetett át a parlamenten: a bíróságokról szóló szabályok megváltoztatása azt a célt szolgálta, hogy a politikailag fontos ügyekben a független bíróságok ítéletét megkerülhesse, és az Alkotmánybíróságot használhassa fel a politikai céljai elérésére. Nagyon fontos, hogy az AB ne engedje ezt, és utasítja el a kormány indítványát” – idézi a TASZ oldala Vig Dávidot, az Amnesty International Magyarország igazgatóját.
A civilek közleményében rámutatnak arra is: bár a parlamenti többség megszavazta a többi négy kérdésről a népszavazás elrendelését, ez sem biztos, hogy jogszerű volt. Ugyanis a szavazás az ellenzék távolmaradása mellett, kivételes eljárásban zajlott le, annak ellenére, hogy a Kúria döntésében azt írta: hogy az Országgyűlésnek meg kell vizsgálnia a népszavazási kérdéseket, és ennek alapján dönthet arról, hogy elrendeli-e a népszavazást vagy nem.
„Azzal, hogy kivételes eljárásban, felgyorsítva hozta meg a döntést, saját szerepét üresítette ki az Országgyűlés. A propagandacélokat szolgáló népszavazás elől elhárította az utolsó demokratikus akadályt is, és ezzel segédkezett a kormánynak abban, hogy kisajátítsa a népszavazás intézményét” – írták.
