Az Interpol valószínűleg két olyan személyt választ vezetőnek, akik jogvédő csoportok és nyugati törvényhozók szerint arra használhatják fel a nagy hatalmú szervezetet, hogy másként gondolkodókat vegyen célba és bátorítsa az autokratákat Közép-Ázsiában, a Közel-Keleten és máshol.
Yidiresi Aisant, egy Törökországban élő ujgur aktivistát július 19-én Marokkóban vették őrizetbe a kínai kormány kérésére, miután Peking körözést adott ki az Interpolon – a 194 ország rendőrségeinek összefogásával működő globális ügynökségen – keresztül.
Letartóztatását követően aktivisták aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy Aisan ügye politikai indíttatású, és ha visszaszállítják szülőföldjére, Hszincsiangba, hasonló sors várhat rá, mint arra a több mint egymillió ujgurra, kazahra és más muszlim kisebbségire, akiket Kína fogolytáborokba vetett.
A nemzetközi felháborodást követően az Interpol törölte Aisant vörös körözési listájáról, a szervezet által a legjobban keresett személyekre vonatkozó elektronikus elfogatóparancsról, és bejelentette az ügy felülvizsgálatát.
Közel négy hónappal később a 33 éves férfi még mindig őrizetben van Marokkóban, ahol a helyi hatóságok továbbra is mérlegelik Kínának való kiadatását állítólagos terrorizmus vádjával, annak ellenére hogy az Interpol visszavonta a körözést.
Aisan esete egy a sok közül, amely a kritikusok és szakértők szerint bizonyíték arra, hogy az autoriter kormányok visszaélnek az Interpol rendszerével, és arra használják, hogy külföldön üldözzék a másként gondolkodókat. A szervezet feladata inkább az lenne, hogy kábítószer-kereskedőket, háborús bűnökkel gyanúsítottakat és szélsőségeseket kutasson fel, nem pedig az, hogy száműzött aktivistákat és politikai ellenfeleket tartóztasson le és adjon ki.
Az aggodalmak felerősödnek, mivel az Interpol közgyűlése Isztambulban háromnapos összejövetelt tart, ahol november 25-én várhatóan megválasztják az új vezetőséget, miközben emberi jogi csoportok és nyugati törvényhozók arra figyelmeztetnek, hogy a szervezet az autokraták befolyása alá kerülhet.
„Ha hagyjuk, hogy egy nagy állami szereplő büntetlenül viselkedjen, az más államokat is arra ösztönöz, hogy kövessék” – mondta a Szabad Európának Laura Harth, a Safeguard Defenders nevű jogvédő csoport kampányigazgatója.
Most Kína és az Egyesült Arab Emírségek képviselői pályáznak a francia székhelyű rendfenntartó testület vezető tisztségeire, ami miatt különösen erős bírálatok érik jelöltjeiket.
Hu Bincsen, a kínai közbiztonsági minisztérium tisztviselője várhatóan az Interpol végrehajtó bizottságában megüresedett helyre pályázik, amely a szervezet elnökével együtt meghatározza a testület politikáját és irányvonalát. Hu jelölését támogatja a kínai kormány, amelyet azzal vádolnak, hogy az Interpol globális hálózatát használja fel állampolgárai eltüntetésére és a másként gondolkodók, különösen ujgurok üldözésére.
Ahmed Naszer al-Raiszi vezérőrnagy, az Egyesült Arab Emírségek belügyminisztériumának főfelügyelője négy évre pályázik az Interpol elnöki tisztségére. Raiszit kínzással vádolják, és öt országban van érvényben ellene büntetőfeljelentés.
Emberi jogi csoportok és szakértők arra figyelmeztetnek, hogy megválasztása esetén mindkét jelölt precedenst teremthet és jelzést küldhet olyan tekintélyelvű kormányoknak, amelyeket szintén azzal vádolnak, hogy az Interpollal visszaélve üldözik ellenfeleiket külföldön – ilyen például Irán, Oroszország, Tádzsikisztán, Törökország és Venezuela.
„Raiszi vagy Hu megválasztása jelzést küldene más autoriter kormányoknak, hogy az Interpollal való visszaélés rendben van” – mondta Edward Lemon, a Texas A&M Egyetem szakértője, akinek kutatásai az ügynökségre összpontosítanak.
„Valószínűleg a hasonlóan gondolkodó kormányokkal együttműködve igyekeznek majd meggátolni azokat a reformtörekvéseket, amelyek az Interpol nagyobb átláthatóságát és a szervezetet az ellenfelek üldözésére használó kormányok elszámoltathatóságát szorgalmazzák.”
Az Interpol nem válaszolt a Szabad Európa megkeresésére, hogy kommentálja Aisan ügyét vagy a Hu és Raiszi jelölésével kapcsolatban felmerült aggályokat.
Aggodalmak a tekintélyelvű befolyás miatt
Az Interpol azt állítja, hogy nem hajlandó politikai célokat követni, ragaszkodik ahhoz, hogy szigorúan ellenőrzi a vörös körözési listák kiadását, és hogy alapszabálya tiltja, hogy politikai ellenfelek üldözésére használják. A növekvő kritikák közepette az ügynökség reformokat vezetett be az elmúlt években a menekültek és menedékkérők védelme érdekében, és ígéretet tett arra, hogy fokozottabban felülvizsgálja a körözvények kiadásának gyakorlatát.
Aktivisták és emberi jogi csoportok szerint azonban az Interpol tagkormányai továbbra is saját céljaikra használják az ügynökséget, és ez az új vezetés alatt tovább romolhat.
A Kínával foglalkozó parlamentközi szövetség, a világ törvényhozóinak koalíciója nyílt levélben írta, hogy Hu megválasztása a végrehajtó bizottságba „zöld utat adna a Kínai Népköztársaság kormányának, hogy folytassa az Interpollal való visszaélést, és még nagyobb veszélynek tenné ki a külföldön élő több tízezer hongkongi, ujgur, tibeti, tajvani és kínai másként gondolkodó embert”.
Az Ujgur Világkongresszus, az etnikai csoport diaszpórájának nemzetközi szervezete külön nyilatkozatban megismételte a figyelmeztetéseket. Azt írta, hogy „száműzetésben élő aktivistákként, különösen kiszolgáltatva a kínai kormány külföldön élő disszidensek üldözésére irányuló kísérleteivel szemben attól tartunk, hogy Hu Bincsen megválasztása súlyos következményekkel járna”.
Dolkun Isa ujgur aktivistát, az Ujgur Világkongresszus elnökét 2017-ben rövid időre letartóztatták Olaszországban egy vörös körözési lista miatt, miközben az olasz szenátusba utazott, hogy beszédet mondjon. (A körözvényt végül 2018-ban visszavonták.)
Hu jelölésével kapcsolatban a kínai külügyminisztérium szóvivője, Csaj Licsan november 17-én újságíróknak azt mondta, hogy „a kínai rendőrség régóta gyakorlati és baráti, együttműködő kapcsolatot tart fenn az Interpollal és annak tagjainak bűnüldöző szerveivel”.
Raiszi jelölése emberi jogi csoportok figyelmeztetéseit is kiváltotta: tizenkilenc szervezet közös levélben írta, hogy az Egyesült Arab Emírségek „rossz emberi jogi teljesítménye miatt – amibe beleértendő a kínzás és a rossz bánásmód szisztematikus alkalmazása az állambiztonsági létesítményekben” meg kell akadályozni, hogy megkapja a magas posztot.
Túlkapások vádja
Az Interpol vezetésével és a visszaélések lehetőségével kapcsolatos aggodalmak nem új keletűek.
Egy orosz pályázat, amely egy magas rangú tisztviselőt akart az Interpol elnöki székébe juttatni, 2018-ban elbukott, miután nyugati tisztviselők és emberi jogi csoportok arra figyelmeztettek, hogy a jelölt a pozíciót a Kreml kritikusainak megfigyelésére és üldözésére használná fel.
Az ügynökségnél az elmúlt évtizedben jelentősen megnőtt a kiadott vörös körözési listák száma. A Freedom House jogvédő szervezet 2021-es jelentése szerint Oroszország felelős az Interpol által évente kiadott több ezer elfogatóparancs negyven százalékáért.
Egy másik figyelemre méltó szereplő Tádzsikisztán, ahol az Interpol szakértője, Lemon kutatása kimutatta, hogy az országban 2017-ben 2528 vörös körözési lista volt érvényben – ez az Interpol körözőlevelei 2,3 százalékának felel meg, annak ellenére hogy Tádzsikisztán a világ népességének mindössze 0,12 százalékát teszi ki.
Míg Lemon kutatása megállapítja, hogy a vörös körözési listák nagy része az Irakban és Szíriában szélsőséges csoportok oldalán harcoló tádzsik állampolgárokat érintette, egyre nagyobb számban adtak ki körözvényeket politikai ellenzéki pártok, például a tádzsikisztáni Iszlám Újjászületés Párt tagjai, köztük annak vezetője, Muhiddin Kabiri ellen. (A Kabirire vonatkozó vörös körözési listát végül 2018-ban törölték.)
Az a lehetőség viszont, hogy Kína nagyobb befolyást gyakoroljon az Interpolra, tovább növelte az aggodalmakat.
A Safeguard Defenders tanulmánya szerint a kínai rendőrség 2014 óta évente kétszáz vagy annál is több vörös körözési listát adott ki, csak 2016-ban valószínűleg 612-et. A szervezet szerint a 2016-os számok megugrása összefügg azzal, hogy Peking egyre nagyobb hangsúlyt fektet a külföldön és belföldön élő másként gondolkodók, különösen az ujgurok elleni támadásra.
Más kutatások is arra utalnak, hogy a szakértők szerint Kína egyre nagyobb mértékű nemzetközi nyomást fejt ki. Az Oxus Society for Central Asian Affairs és az Uyghur Human Rights Project júniusi jelentése 1546 olyan esetet dokumentált, amikor ujgurokat vettek őrizetbe vagy toloncoltak ki 28 országból 1997 óta, köztük Kazahsztánból, Pakisztánból és Tádzsikisztánból.
„Az e heti közgyűlés eredményétől függetlenül – mondta Lemon – a tekintélyelvű kormányok szerepe tovább fog nőni az Interpolon belül, mivel arra igyekeznek felhasználni a szervezetet, hogy erősítsék a globális színtéren kialakított befolyásukat és üldözzék politikai ellenfeleiket.”
Aisan sorsa, aki továbbra is őrizetben van Marokkóban, még mindig bizonytalan.
Harth, a Safeguard Defenders munkatársa szerint a szervezet és más csoportok kérése ellenére az Interpol eddig nem tett eleget a felszólításnak, hogy hozza nyilvánosságra, miért törölte el az Aisanra vonatkozó vörös körözési listát, aminek birtokában jobban tudna jogi úton védekezni a marokkói hatóságokkal szemben a Kínának való kiadatás ellen.
„Az Interpolnak hatalmas erkölcsi felelőssége van – mondta Harth. – Elismerték, hogy nem lett volna szabad letartóztatni, de nem adnak ki új információt, amelyek segítenének megmagyarázni, miért tették.”
