Iránban soha ilyen kevesen nem szavaztak még elnökválasztáson, mint most. Ez csapás és figyelmeztetés a vallási vezetésnek, amely általában a részvételi arányt használja fel hatalma legitimálására.
Gondban az iráni vezetés: rekordszámú választópolgár – több mint a jogosultak fele – fordított hátat az elnökválasztásnak, és nem szavazott.
A június 18-i voks hivatalos részvételi aránya 48,8 százalék volt, ami a legalacsonyabb az iszlám köztársaság 1979-es megalapítása óta. Teheránban még kisebb volt az érdeklődés: a regisztrált választóknak mindössze 26 százaléka ment el szavazni.
Összehasonlításképpen a legutóbbi két elnökválasztáson – 2013-ban és 2017-ben – a részvételi arány mintegy 73 százalék volt, míg 2009-ben a választók közel 85 százaléka adta le voksát a belügyminisztérium hivatalos statisztikái szerint.
Alacsony részvétel, az eddigi legtöbb érvénytelen szavazat
A múlt heti elnökválasztáson az érvénytelen szavazólapok száma elérte a 3,7 milliót, azaz az összes voks 12 százalékát. Ez arra utal, hogy sokan tiltakozó szavazatot adtak le annak ellenére, hogy Ali Hámenei ajatollah, az iráni legfelsőbb vezető fatvát adott ki: tilos az üres szavazólap, „ha az hozzájárul az iszlám intézményrendszer meggyengítéséhez”. A korábbi választásokon átlagosan a szavazatok mintegy két százaléka volt érvénytelen.
Elemzők szerint elég világos és érthető az üzenet: az irániak példátlan választási bojkottal jelezték vezetőiknek az elégedetlenségüket.
„A történelmileg alacsony választási részvétel, valamint a több mint hárommillió érvénytelen szavazat mindenekelőtt azt jelenti, hogy az irániak többsége elutasítja az egész elitet, legyen az mérsékelt vagy keményvonalas” – mondta a Szabad Európának Ali Fathollah-Nezsad, a Berlini Szabadegyetem kutatója.
Sokan már előre megmondták, hogy bojkottálni fogják a szavazást. Ezzel akartak tiltakozni az ellen, hogy csak korlátozott számú jelölt közül választhatnak. Mások az amerikai szankciók és az évek óta tartó rossz irányítás miatt hanyatló gazdaság és a 2019-es tüntetéseket brutálisan leverő, elnyomó állam fellépései miatt elégedetlenek. Megint mások a politikusoknak a változásokról szóló be nem tartott ígéreteit kérik számon.
Az indulók közül végül a keményvonalas vallási vezető és az igazságügyi rendszer élén álló Ebrahim Raiszi kapta a szavazatok 62 százalékát a június 18-i választáson, amelyen csak hét férfi, köztük két ismeretlen mérsékelt jelölt indulhatott. Három jelölt egy nappal a választás előtt visszalépett.
Egy de facto népszavazás
„Az igazi győztes a bojkottkampány volt, amely meg akarta fosztani az iszlám köztársaságot attól, hogy a választási részvételt saját legitimálására használja fel, különösen a külvilág felé. Ehelyett egy de facto népszavazás történt – ellene” – tette hozzá Fathollah-Nezsad.
Abbász Abdi teheráni elemző szerint a szándékosan érvénytelenített szavazólapokat nem lenne szabad beleszámítani a szavazatokba. Így a valós részvételi arány még alacsonyabb, 43 százalék lenne.
Abdi megjegyezte, hogy az érvénytelen szavazatokat leadók egy része olyan ember volt, aki az elnökválasztással egy napon tartott önkormányzati választásokon leadta a voksát, de nem volt hajlandó szavazni az elnöki posztért induló négy jelölt egyikére sem.
„Voltak, akik [ebben a csoportban] helyesen szavaztak, és a négy [elnökjelölt] egyikének a nevét írták be. Voltak, akik nem szavaztak vagy nem a felsorolt neveket vagy kifejezéseket írtak a szavazólapra […] aztán bedobták az urnába, néhányan pedig zsebre tették vagy széttépték” – mondta.
Taghi Azad Armaki szociológus a Hamshahri című lapban írt cikkében felvetette, hogy az érvénytelen szavazatokat leadók között vannak olyanok, akik még hisznek a választási rendszerben, de úgy érezték, hogy egyik jelölt sem képviseli őket.
„Ezek a polgárok valójában újfajta jelöltet akarnak. Az érvénytelen szavazatokkal gyakorlatilag félresöpörték, hogy reformisták vagy fundamentalisták között lehessen csak választani” – írta.
A reformisták veresége
Az alacsony részvételi arányról széles körben úgy tartják, hogy az a reformista tábor vereségét jelenti. Ők a megmérettetés egyetlen mérsékelt jelöltje, Abdolnaszer Hemmati bankár mellett kampányolva próbáltak neki híveket szerezni, de végül mindössze 2,4 millió szavazattal a harmadik helyen végzett.
A reformerek azzal próbálták a maguk oldalára állítani az irániakat, hogy rájuk szavazva megőrizhetik a „köztársasági elemet” az iráni politikai rendszerben.
De ahogyan Szadegh Zibakalam teheráni professzor megjegyzi, az emberek hátat fordítottak nekik, mert nem gondolják, hogy érdemi változást tudnának elérni.
„Nemcsak a kormány kapta azt az üzenetet, hogy az emberek már nincsenek vele, hanem a reformistáknak is üzentek, hogy a nép immár nincs velük” – mondta Zibakalam az atlanti tanács által szervezett június 20-i online vitán.
Ali Hámenei, Irán legfőbb vallási vezetője igyekezett nem tudomásul venni a lesújtóan alacsony részvételi arányt, sőt méltatta, hogy az emberek „lelkesen és példátlanul nagy számban” jelentek meg a szavazáson.
A megválasztott elnök, Raiszi, akinek az elnökséghez vezető útját a prominens mérsékelt jelöltek szigorú átvilágítása segítette, „történelminek” nevezte a győzelmét, és közölte: az irániak a halálos koronavírus-járvány és az „ellenség pszichológiai hadviselése” ellenére „széles körű és jelentős” mértékben voltak ott a voksoláson.
Ami aggodalomra ad okot
Sokan figyelmeztettek arra, hogy a növekvő kiábrándultság és reménytelenség aggodalomra ad okot. Ha a hatóságok nem orvosolják az emberek sérelmeit, az a jövőben instabilitást válthat ki.
Mohammad Hatami volt reformpárti elnök szerint az alacsony részvétel és az érvénytelen szavazatok magas aránya „az emberek csalódottságának és kétségbeesésének, valamint a hatalomtól való eltávolodásának jele, ami miatt mindenkinek aggódnia kell”.
Hatami, aki szavazott, azt mondta, tiszteli mindazokat, akik azért bojkottálták a szavazást, mert „úgy érezték, hogy megkérdőjelezték a józan eszüket és megsértették a jogaikat”, vagy mert nem reménykedtek abban, hogy bármilyen javulás állna be az iráni társadalom számára.
A Jomhori Eszlami nevű konzervatív napilap a kormánytól követelt fellépést.
„Az iszlám establishmentnek cselekednie kell, hogy ne veszítse el az emberek támogatását” – írta, hozzátéve, hogy a rendszerben hívők nem lehetnek közömbösek „a keserű valóság” iránt.
Az elnökválasztáson mért eddigi legalacsonyabb részvételi arány a tavalyi parlamenti választásokon elért rekordalacsony részvételt követi.
A teheráni önkormányzati választásokon is magas volt az érvénytelen szavazatok száma és szintén alacsony volt a részvétel. Az érvénytelen szavazatok száma szinte megegyezett a vezető jelölt által begyűjtött voksok számával.
