Az afganisztáni tálib vezetés ismét a jegybank nemzetközi tartalékainak felszabadítására szólította fel az Egyesült Államokat, tekintettel a súlyosbodó humanitárius válságra a dél-ázsiai országban.
Amir Hán Muttaki, a tálib vezetés külügyminisztere szerdán levelet írt a washingtoni kongresszusnak, amelyben arról számolt be, hogy országa a tél közeledtével egyre komolyabb kihívásokkal néz szembe.
Leszögezte, hogy az afgán jegybanki tartalékok befagyasztására vonatkozó amerikai döntés a hétköznapi embereknek árt leginkább, akiket már egyébként is nagyban sújt a szegénység, a háború, a szárazság és a koronavírus-járvány.
A válság fennmaradása olyan menekültáradatot okozhat, amely az egész világra kihatással lehet – figyelmeztetett.
A szélsőséges iszlamista tálibok augusztusi hatalomátvételét követően az Egyesült Államok befagyasztotta a kabuli jegybank csaknem 9,5 milliárd dollárnyi vagyonát, illetve leállította a készpénzszállítmányokat az országba.
Ezzel párhuzamosan a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank is bejelentette, hogy Afganisztán nem részesül többé a két szervezet forrásaiból.
A világ egyik legsúlyosabb humanitárius válsága
Elemzők szerint e lépések célja, hogy nyomást gyakoroljanak a radikálisokra, egyebek mellett a nők és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartása terén.
Az ENSZ Világélelmezési Programja (WFP) előző hónapban hangsúlyozta, hogy az országban hatékony intézkedések hiányában további milliók válhatnak éhezővé a szárazság, a konfliktus és a járvány kombinációja miatt.
Az afgán lakosság több mint fele, mintegy 22,8 millió ember néz szembe az élelmezés súlyos bizonytalanságával, miközben nagyjából 3,2 millió öt évnél fiatalabb gyerek szenved akut alultápláltságban.
David Beasley, a WFP igazgatója szerint „Afganisztánban tapasztalható jelenleg a világ egyik legrosszabb, ha nem a legrosszabb humanitárius válsága”.
