A NATO további hadihajókkal és repülőgépekkel erősíti kelet-európai jelenlétét az Ukrajna körül csapatösszevonásokat végrehajtó Oroszország elrettentése céljából.
Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára hétfőn arról számolt be, hogy az utóbbi napokban több tagállam is bejelentést tett ezen a téren.
Dánia fregattot küld a Balti-tengerre, illetve négy F–16-os vadászgépet Litvániába a térség légtérellenőrzési műveletének keretében. Spanyolország is hajókat vezényel a NATO haditengerészeti erőinek kötelékébe, illetve harci repülőgépek küldését fontolgatja Bulgáriába, ahova Hollandia két F–35-ös katonai gépet telepít áprilisban. Franciaország kifejezte, hogy kész csapatokat szállítani Romániába, valamint az Egyesült Államok is világossá tette, hogy készen áll kelet-európai jelenlétének megerősítésére.
„A NATO továbbra is megtesz minden szükséges lépést a szövetségesek védelme érdekében. Mindig reagálni fogunk biztonsági környezetünk bármilyen megromlására, ideértve kollektív védelmünk erősítését is” – hangsúlyozta a főtitkár.
Kiemelte, hogy a NATO védelmi célú szervezet, és valamely tagjának megtámadását úgy tekinti, mintha a szövetség egészét érte volna támadás.
Edgar Rinkēvičs lett külügyminiszter azt írta a Twitteren, hogy védelmi és elrettentési célból ideje fokozni a katonai szervezet jelenlétét a szövetség keleti szárnyán.
„Eljutottunk arra a pontra, hogy a NATO-nak megfelelő ellenlépéseket kell foganatosítania az orosz és a belarusz hadsereg folyamatos európai csapaterősítéseivel szemben” – szögezte le.
Oroszország becslések szerint 127 ezer katonát vont össze a megszállt Krím félszigeten és Ukrajna határainak közelében, ami megkongatta a vészharangot a nyugati fővárosokban.
A Kreml tagadja, hogy inváziót tervezne, azonban a közelmúltban jelentősen fokozta harcias retorikáját, miközben egy sor biztonsági garanciát követelt. Ezek között szerepel, hogy a NATO ígérje meg: soha nem veszi fel a tagjai közé Ukrajnát, és a szövetség jelentős mértékben visszavonul Kelet-Európából. Washington és szövetségesei szerint az orosz követelések többsége nem lehet tárgyalási alap.