A NATO nem vezényel harcoló alakulatokat Ukrajnába abban az esetben sem, ha Oroszország megtámadja a kelet-európai államot – szögezte le az észak-atlanti szövetség főtitkára.
„Nem tervezzük harcoló erők küldését Ukrajnába (…) a támogatás biztosítására fókuszálunk. Különbség van a NATO-tagság, illetve aközött, ha egy ország szilárd és nagyra értékelt partner, mint Ukrajna” – mondta Jens Stoltenberg a BBC-nek adott vasárnapi interjújában.
Az utóbbi hónapokban jelentősen megnőtt a feszültség, mivel Oroszország több mint százezer katonát vont össze Ukrajna határai közelében. Az amerikai hírszerzés szerint Moszkva újabb invázióra készülhet azt követően, hogy 2014 márciusában már elfoglalta a Krím félszigetet, illetve támogatást nyújt a keleti Donyec-medence egy részét uraló szakadár kormányellenes lázadóknak. A kelet-ukrajnai fegyveres konfliktusban 2014 óta már több mint 13.200 ember halt meg.
A Kreml azt állítja, hogy nem akar háborút, azonban előállt egy, a NATO számára nehezen elfogadható követeléscsomaggal a békéért cserébe. Egyebek mellett biztosítékokat szeretnének látni arra vonatkozóan, hogy Ukrajna és a többi volt szovjet tagköztársaság soha nem lesz tagja a nyugati katonai szervezetnek.
Bár szakértők szerint utóbbira különböző okokból egyébként sem lenne sok esély a belátható jövőben, a NATO hivatalosan azt hangsúlyozta, hogy a nyitott kapuk politikája nem lehet tárgyalási alap, és a szuverén államoknak jogukban áll önállóan megválasztani a szövetségeseiket.
Az Egyesült Államok, az Európai Unió és Nagy-Britannia is pusztító gazdasági szankciókkal fenyeget, amennyiben Oroszország megtámadja Ukrajnát.
Miután Washington írásban reagált Moszkva követeléseire, Vlagyimir Putyin orosz elnök január 28-án azt mondta francia kollégájának, Emmanuel Macronnak, hogy úgy érzi, a Nyugat figyelmen kívül hagyja biztonsági aggályaikat.
Diplomáciai nagyüzem
A napokban a NATO bejelentette, hogy kész megerősíteni katonai jelenlétét a kelet-európai tagállamok területén, ha az orosz vezetés Ukrajna megtámadása mellett dönt. Emellett számos ország fegyvereket és egyéb katonai felszereléseket kezdett szállítani Kijevnek.
Liz Truss brit külügyminiszter arról számolt be, hogy a londoni törvényhozás már a héten elfogadhatja azt a jogszabályt, amelynek alapján súlyos szankciókat rendelhetnek el egy orosz katonai akció esetén.
„Ez lehetővé teszi, hogy sokkal szélesebb körben határozhassunk meg célpontokat. Hogy senki ne hihesse, hogy immunis lesz a büntetőintézkedésekkel szemben (…) Hogy ne legyen hova bújniuk Putyin oligarcháinak és az állam életben tartásában részt vevő orosz vállalatoknak” – hangsúlyozta.
A tárcavezető, aki a várakozások szerint hamarosan Moszkvába utazik tárgyalni orosz hivatali partnerével, rendkívül valószínűtlennek nevezte, hogy országa csapatokat küldene Ukrajnába.
A brit miniszterelnök közölte, hogy a lehetőségek között van katonák, haditengerészeti erők és vadászgépek telepítése egyes kelet-európai NATO-tagállamokba. Boris Johnson hamarosan Kijevbe látogat, illetve telefon beszél Vlagyimir Putyinnal a „diplomáciai erőfeszítések gyorsítása érdekében”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter arról tájékoztatott, hogy a következő hetekben ismét találkozóra készül amerikai kollégájával, Antony Blinkennel, de végül Putyin fogja eldönteni, hogyan reagálnak a követeléseikre adott washingtoni válaszra.
