Oroszország aligha vonul ki az Ukrajna déli partjainál ívelő földterületről, és legyőzi az ukrán erőket keleten az egész Donyec-medencében – mondta Oroszország londoni nagykövete a Reutersnek.
A február 24-i invázió óta az orosz erők átvették az irányítást Ukrajna déli partjainál, az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget feletti terület nagy részén. Oroszország lassan kiszorítja az ukrán erőket a két, támogatását élvező kelet-ukrajnai lázadó régióból, amelyeket független államként ismert el.
Arra a kérdésre, hogy miként érhet véget a konfliktus, Andrej Kelin orosz nagykövet azt mondta, nehéz elképzelni, hogy az oroszok és az általuk támogatott erők kivonulnak Dél-Ukrajnából, és hogy az ukrán katonákat az egész Donyec-medencéből vissza fogják szorítani.
„Az egész Donbászt fel fogjuk szabadítani” – mondta Kelin a Reuters hírügynökségnek adott interjúban londoni rezidenciáján, ahol Winston Churchill annak idején a második világháborús stratégiáról beszélgetett időről időre Joszif Sztálin nagykövetével.
Kényszerfelosztás rajzolódik ki
„Természetesen nehéz előre megjósolni haderőink kivonását Ukrajna déli részéből, mert azt tapasztaltuk, hogy a kivonulás után provokációk kezdődnek, és minden embert lelőnek, meg ilyenek.”
Oroszország azt állítja, hogy Ukrajna 2014 óta többször is gyilkolt civileket az orosz támogatást élvező szeparatisták kezén lévő területek elleni támadásokban a Donyec-medencében. A frontvonalon folyó harcok ebben a régióban több ezer áldozatot követeltek mindkét oldalon, jóval még az idei orosz invázió előtt.
A nagykövet szavai betekintést engednek a lehetséges orosz végjátékba Ukrajnában: lényegében egy kényszerfelosztásba, amely Oroszország egykori szovjet szomszédját megfosztja a Szovjetunió széthullása utáni területének több mint ötödétől.
Előbb-utóbb, mondja Kelin, Ukrajnának döntenie kell: békemegállapodást köt Oroszországgal, vagy „folytatja a lecsúszást”, és tönkremegy.
Vlagyimir Putyin elnök csütörtökön több évtizedes Moszkva elleni agresszióval vádolta meg a Nyugatot, és arra figyelmeztetett: ha meg akarja próbálni, hogy legyőzze Oroszországot a csatatéren, próbálja meg, de ez tragédiát hozna Ukrajnára.
„Lehetséges az eszkaláció? Természetesen az – mondta Kelin. – Ha a fegyverszállítást úgy szervezik meg, hogy az veszélyezteti stratégiai helyzetünket, védelmünket, az ellen komoly intézkedéseket kell hoznunk.”
Figyelmen kívül hagyta Oroszország aggodalmát
Kelin szerint a Nyugat nem érti a konfliktus valódi okait, és figyelmen kívül hagyta Oroszország aggodalmait.
„A narratíva nagyon rövid: Oroszország agresszív volt az ártatlan Ukrajnával szemben – mondta Kelin. – Ez egyáltalán nem igaz.”
Putyin azt mondja, az ukrajnai „különleges katonai műveletre” azért van szükség, mert Moszkvának meg kellett védenie az orosz anyanyelvűeket az üldöztetéstől, amit szerinte a Nyugat figyelmen kívül hagyott.
A háborút szükséges lázadásnak is tartja az Egyesült Államok ellen, amely, mint mondja, a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta megalázta Oroszországot a NATO keleti bővítésével, és Ukrajnát Oroszország fenyegetésére használta fel.
Ukrajna és nyugati támogatói azt mondják, Putyinnak nincs mentsége arra, hogy általuk birodalmi típusúnak tartott földfoglalást hajtson végre egy olyan ország ellen, amelynek határait Moszkva elismerte a Szovjetunió felbomlása után.
Az ukrajnai konfliktus 2014-ben kezdődött, miután Ukrajnában a Majdan forradalomban megbukott az oroszbarát elnök, és Oroszország annektálta a Krímet, harcok törtek ki az oroszok által támogatott erők és az ukrán katonák között Kelet-Ukrajnában.
Az invázió előtt az ENSZ Emberi Jogi Megfigyelőmissziója megállapította, hogy Kelet-Ukrajnában valamennyi fél megsértette az emberi jogokat. Népirtásra utaló jelet nem talált. Moszkva bírálta azt az ukrán törvényt is, amely minden állampolgárt kötelez arra, hogy tudjon ukránul.
Ukrajna tagadja, hogy üldözné az oroszul beszélőket.
Keleti fordulat
Kelin azt mondja, hogy Ukrajna már egy ideje háborúra készült az Egyesült Államok és Nagy-Britannia segítségével. Putyin szerint a Nyugat Ukrajnát egy Oroszország meggyengítését, sőt elpusztítását célzó terv részeként használja.
„Nem hiszem, hogy Európa érti, mi az ukrán nacionalizmus” – mondta Kelin. Az eredmény: Oroszország közeledik Kínához – tette hozzá.
„Ha továbbra is szankciókat vezetnek be Oroszországgal szemben, akkor nagy fordulatot fogunk tenni Kína és a Kelet felé.”
