Rendszerváltó hangulat kezd kialakulni az országban, úgyhogy forrásaink szerint Orbán Viktornak különösen ügyelnie kell a személyzeti politikájára. Ebben az összefüggésben is értelmezhető Polt Péter visszavonása, valamint az, hogy információink szerint már zajlik Pintér Sándor Civil Biztonsági Zrt-jének eladása.
„Annyi ember megy el Magyar Péterre Nyíregyházán, amennyien ott még soha nem gyűltek össze”, értékeli egy helyi megkérdezettünk a Tisza Párt vidéki erejét. Nagyváradot célzó gyalogtúrájának állomásain éneklő tömeg várja Magyar Pétert az út mellett.
A 2006-os őszödi beszéd utáni tüntetéseknek volt hasonló ereje, de ott csak a Gyurcsány-kormánnyal szembeni indulat hajtotta ki a tiltakozókat az utcára (és csak viszonylag rövid ideig), most viszont nem csak a Fidesz-utálat látszik az embereken, hanem egyfajta emelkedettség is. Ilyet utoljára a rendszerváltás előtti tüntetéseken tapasztalhatott az, akinek volt már szerencséje egy rendszerváltáshoz. A Fidesz folyamatos gyengülésének egyértelmű jelzései voltak a közelmúlt időközi választásai is.
Ahogy azt március végi cikkünkben is írtuk, a NER-ben eddig működtetett „piacszabályozás” a beruházási források hiányában nem működik, emiatt egyre erősebb és nyíltabb a vállalkozók körében is az EU-források elvesztése nyomán elindult elégedetlenség. Ennek megállítását is szolgálhatja az, hogy információink szerint továbbra is várható egy ismert oligarchával szembeni rendőrségi fellépés.
Úgy tudjuk, hogy a fél évvel ezelőtti nyugtalanság után szinte már pánik van a Fideszben, mert ha a párt támogatottsága nem is zuhan, de folyamatosan csökken, hiába a propagandagépezet maximumon járatása. Miután politikai eszközökkel és kommunikációval nem sikerül megállítani a folyamatot, több elemző adminisztratív eszközök bevetését várja, és a mindennapi politikai beszélgetéseknek is rendszeres témája lett, hogy „elviszik-e Magyart”, „betiltják-e a Tiszát”.
A hatósági fellépés jogi hátterének megalkotása folyamatosan zajlik: a „különös szolgálati rend” bevezetésétől és a honvédségi állomány alapjogait szűkítő új jogállási törvénytől kezdve az arcfelismerő szoftver rendőrségi jelenidejű használatának engedélyezésén és a gyülekezési jogot közvetlenül korlátozó törvényeken át az un. átláthatósági törvényjavaslatig.
Ha a politikai harcban a politikai ellenféllel szemben adminisztratív intézkedések és azok nyomán komolyabb utcai tiltakozások következnek, akkor kiemelt szerepe lesz a nyomozóhatóságoknak és a rendfenntartóknak. Még ha más okai is vannak, de ebben az összefüggésben is érdemes látni Polt Péter átzsilipeltetését az Alkotmánybíróságra, még inkább azt, hogy forrásaink szerint zajlik Pintér Sándor belügyminiszter cégbirodalma koronaékszerének, a 2001-ben alapított Civil Biztonsági Szolgálat Zrt.-nek az át/elvétele is. A végállomás, forrásaink szerint, Tiborcz István.
Pintér Sándor elszámol
A 24.hu egy éve írt a lovasberényi volt kormányüdülő sorsáról.A hotelként használt ingatlant a Civil Biztonsági Zrt. vette meg 2018-ban, majd öt év múlva tőle az Ingatlan Gyám 2019 Zrt. Ez egy volt főrendőr, Lajtár József cége, vezérigazgatója a belügyminiszter egyik lánya. 2023-ban fél évre beszállt a cégbe Tasnádi László egyik érdekeltsége, a Védelem Csoport Kft.
A lap szerint az ingatlan tulajdonjogát ezután egy olyan cég szerezte meg, amelynek nem ismertek a tulajdonosai, mert nem szerepel a nevük a társaság hatályos alapító okiratában vagy más hivatalos iratában. A részvények ugyanis közös tulajdonba kerültek, a részvényesek pedig egy közös képviselőt hatalmaztak meg, Ormai János ügyvédet. „A részvények közös tulajdona esetén csupán a közös képviselőt kell feltüntetni a részvénykönyvben, mást a Polgári törvénykönyv nem ír elő” – írta a lap a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságára hivatkozva.
A cégnyilvántartás alapján hasonló folyamat – legalábbis annak első lépése – látszik a Civil Biztonsági Zrt. esetében is: 2025. március 31-étől un. beolvadásos kiválással felbukkant az Ingatlan Gyám 2019, ami megkapott bizonyos vagyonelemeket, és a közös képviselő itt is Ormai János.
„A CIVIL Biztonsági Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság a 2024. december 16-án hozott alapítói határozatok és a 2024. december 16-án aláírt szétválási terv és szétválási szerződés rendelkezései szerint szétválik akként, hogy a CIVIL Biztonsági Szolgálat Zártkörűen Működő Részvénytársaság továbbra is fennmarad, azonban vagyonának egy része már működő jogi személyhez, az Ingatlan Gyám 2019 Zártkörűen Működő Részvénytársasághoz mint jogutód társasághoz csatlakozik (beolvadásos kiválás)”, szerepel az Opten cégnyilvántartásában.
A Civilé maradt a vagyon 97%-a, igazgatóságának elnöke továbbra is Tasnádi László, aki az elmúlt 20 évben, amikor nem volt kormányzati pozícióban, akkor a Pintérhez kötött cégbirodalmat irányította Pintér minisztersége idején. A cég vagyonának egy része (csak 2,9 %-a) átkerült az Ingatlan Gyámhoz, amelynek vezérigazgatója Brindzáné Pintér Csillag, a belügyminiszter egyik lánya.
Információink szerint a Civil végül Tiborcz Istvánnál landol. (Hallottunk olyan verziót is, hogy a korábban a még a Fidesz finanszírozását szervező Simicska Lajos intézőembereként ismert, majd az Orbán-Simicska szakítás után a Simicska-cégek átzsilipelését végző, Lévai Anikóhoz kapcsolódónak tartott és pár éve újra aktiválódott Nyerges Zsolttal együtt lesz tulajdonos a miniszterelnöki vő. Kettejüknek volt már üzleti kapcsolata.)
A Civil Zrt-t érintő változások mögött információink szerint miniszterelnöki bizalomvesztés áll, de az elválás a Pintér-Orbán közötti kölcsönös függőség miatt (is) békésen, bizonyos vagyonelemek megtarthatóságával zajlik. Az átadás fokozatosan történik, apránként veszik át a cégbirodalmat.
Pintérnek a belügyminiszteri posztról való távozásáról már az előző választás előtt lehetett hallani, és az már csak a miniszter egészségi állapota miatt is mindenképp megtörtént volna a választás után.
Úgy tudjuk, hogy a 2022-es választásnál „jelezve volt” Pintér felé, hogy meggyengült a bizalom, mert nem értesítette időben Orbán Viktort a végrehajtói kamara elnöke elleni nyomozás fejleményeiről. A Schadl-ügy aztán 2021 végén robbant is a sajtóban. Schadlt a belügyminisztériumhoz tartozó Nemzeti Védelmi Szolgálat „kezdte feldolgozni”, és a természetesen mindenről naprakészen tudó Pintér ezt nem jelezte időben, és az ügyet már nem lehetett megállítani.
Forrásaink szerint a miniszterelnök emiatt vette el a Belügyminisztériumtól a titkosszolgálatokat és került oda a nem sok politikai sikerrel kecsegtető és a világéletében rendőrként dolgozó Pintértől nagyon távol álló oktatás és egészségügy. Pintér legendásan fegyelmezett, így tudomásul vette, hogy nem adatik meg neki, hogy sikeres főrendőrként és belügyminiszterként vonuljon nyugalomba, és tovább szolgált.
Úgy tudjuk, hogy korábbi államtitkárával, üzleti helyettesítőjével és üzlettársával, Tasnádi Lászlóval is megromlott a kapcsolata, aki elkezdte függetleníteni magát tőle.
A miniszterelnöki bizalom megingása utáni hallgatólagos megállapodás szerint a visszavonuló Pintér le/eladja a Civilt és más cégeket, viszont megtarthatja a pénzszállítási üzleteket. Más vagyonelemek, például az állami megrendelésekkel komolyan felfuttatott B+N Zrt. sorsáról forrásainknak nem volt információja.
Olyan információkat is kaptunk, hogy bár ideje jelentős részét Pintér a politikailag kényes nyomozások menedzselésével töltötte, „az utóbbi hónapokban felemelte a kezét, jobban elengedi az ügyeket”.
Ugyanakkor megkerülhetetlen volt: sokszor hallottuk az elmúlt években, hogy „akkor is ő vezette a rendőrséget, amikor nem ő volt a belügyminiszter”. Egy fideszes forrásunk pedig évek óta a jogállam egyik garanciájának nevezte (amit persze sok ellenzéki vitatna), mert nem hagyta, hogy a magyar rendőrséget a belarusz rendfenntartók szintjére süllyesszék.
Ő (és egyébként Polt Péter is) végigcsinálta a rendszerváltás utáni 20 évet a NER-ig, nem abban szocializálódtak, hanem különböző, és nem egy táboron belüli elitcsoportok között egyensúlyozva. Persze Pintér korábban is kemény üzletember, egy időben a parlament leggazdagabb képviselője volt.
Bár Pintér a választásig belügyminiszter marad, kérdés, hogy mennyire lenne kész direkt politikai megrendelésre kemény represszív fellépésre irányítani a rendőrséget. A „vagyonmegtartási” megállapodás, cégbirodalma megmaradó részének családon belüli átadhatóságának (amit, úgy látszik, Csányi Sándor megtehet az OTP-nél) biztosítása jelenthet garanciát arra, hogy ne legyen akadálya a rendszer autoriter jellegű erősödésének.
Már, persze, ha ez jellemezné a következő szűk évet, amire, amint írtuk feljebb, vannak jelek.
Polt Péter nem bírná a nyomást
Amikor télen először hallottuk, hogy Polt Péter főügyész nem tölti ki a mandátumát és nyárra alkotmánybíró lesz, azt még azzal indokolta forrásunk, hogy 2028-as utódlását így még a Fidesz-kétharmad rendezheti. Azóta több forrásunk is mondta róla, hogy politikai bizalomvesztés ugyan nincs vele kapcsolatban, de gyengének tartják, aki nem biztos, hogy „bírná a nyomást” egy elvesztett választás után. (2002 után ellen tudott állni, bírta a nyomást, de azóta eltelt húsz év, és történt nem egy – egyelőre következmények nélkül maradt - de valószínűsíthető jogsértés, amilyen például az MNB alapítványok ügye.)
A Magyar Péter által titokban felvett házastársi beszélgetésben is azt mondta felesége, az akkor még igazságügyi miniszter Varga Judit, hogy Polt nem uralja az ügyészséget, ezért is tudott a Schadl-ügy államtitkári szintig feljutni (a történet Rogán Antalt is érintő kapcsolódásai már ügyészi reakció nélkül maradtak).
A Fidesz ugyan már tíz éve úgy módosította a főügyész megválasztásának szabályait, hogy amíg a parlamentnek nem sikerül 2/3-dal utódot állítania, addig a regnáló főügyész marad, de ez Polt kora miatt sem lenne megnyugtató megoldás a Fidesznek a választások esetleges elvesztése után beinduló várható elszámoltatási lázban.
Ezzel párhuzamosan az Alkotmánybíróságon viszont szükség lenne egy politikailag megbízható vezetőre. „Káosz van az alkotmánybíróságon”, mondta kis túlzással egy forrásunk, „nincs vezetve az apparátus, az alkotmánybírák nagy részének nincs politikai érzéke, mert pl. bürokrata volt, és az elnökön sok múlik”.
Mióta Sulyok Tamás államfő lett, az AB elnöke ideiglenesen Varga Réka. Egy másik forrásunk finomított azért a káoszként jellemzett helyzetleíráson: „ő túl fiatal, fúrják az öregek, van egy kis zavar belül.”
(Cikkünk megjelenése után hívta fel a figyelmünket Domány András, a magyar jogrendszer változásainak alapos megfigyelője arra, hogy az Ab elnökhelyettese ápr. 1. óta már nem Varga Réka, hanem Horváth Attila. Ez az Ab honlapján sem látszott, csak az életrajzokból derült ki. Domány András cikke erről a hvg.hu-n.
Egyébként is régen tölteni kellett volna a hiányzó bírói helyeket, így most mindkét pozíción, az AB elnökin és a legfőbb ügyészin is lesz egy 9 és egy 12 évre megválasztott vezető.
Bár Orbán mindig több jelöltet futtat egy-egy pozícióra, de az elmúlt hónapokban mindenhonnan az igazságügyi miniszter, Tuzson Bence esélyességét hallottuk. Rétvári Bencéét is, de a Fideszben őt forrásaink szerint gyengének tartják, Répássy Róbert neve is felmerült, korábban Varga Zs. András Kúria-elnök valamelyik helyetteséé, és végül Belovics Ervin, a Legfőbb Ügyészség főtitkárának neve is. Róla egyik forrásunk azt mondta, hogy „az ügyészségen már most is ő viszi az ügyeket”.
Mindenesetre azzal, hogy Magyar Péter bedobta Tuzson Bence nevét, a miniszter esélyei lezuhantak (végül nem is ő lett, hanem egy főosztályvezető ügyész, Nagy Gábor Bálint). Ezután már nem lehetett kinevezni Tuzsont, mondta több forrásunk, nevének kikerülése állítólag kiverte a biztosítékot a Karmelitában. Hiszen nem keletkezhet az a látszat, hogy az ellenzék vezetőjének még ott is vannak informátorai.
Matolcsy: akadozik a vagyonátadás
Míg Polt Péter továbbra is a NER hatalmi rendszerében kap helyet, ugyanez nem mondható el Matolcsy Györgyről. Sőt, egy forrásunk szerint borulni látszik az Orbán-Matolcsy megállapodás, mégpedig a Matolcsy Ádám üzleti körének az MBH Bankban lévő több mint 20 százalékos részesedésének átadása miatt. Pedig az MHB Bank megtartása/megmentése (a politikai alapú hitelezés miatt folyamatosan veszélyeztetett a bank működése) forrásaink szerint a legfontosabb része a "politikai tábor" vagyonának.
Az MNB alapítványaiba tett százmilliárdos nagyságrendű közpénz elkótyavetyélését, elvesztését ugyan Matolcsy György rendszeres videóüzenetekben tagadja, de úgy tudjuk, hogy az ifjú Matolcsyéknak a hiányt vissza kell pótolniuk. Akár a Magyar Nemzeti Banknak is fizetnie kell majd az lengyel hatóságoktól egyik forrásunk szerint várható büntetéseket. Az alapítványi közpénz nagy részét ugyanis egy lengyel ingatlanalap tulajdonrészébe vitték a fiatal vállalkozók, miközben ennek az alapnak adták el saját magyar ingatlanjaikat is, így tettek szert privát bevételeikre.
Most próbálnak mindent eladni, mondja egy forrásunk, de nem nagyon megy. Tanulságos, hogy Matolcsy Ádám New York-i luxuslakását 14 milliárd forintért árulják, miközben a miniszterelnök családja hatvanpusztai hatalmas ingatlanegyüttesének értékét ennél 2-3 milliárddal kevesebbre becsülik.
A magyar gazdaságpolitika és a tulajdonosi körök hátterének alapos ismerete miatt a volt bankelnök biztonságban van, mondták korábban és most is forrásaink, valószínűleg fiának is ki tudta harcolni az immunitást, de lehetséges, hogy Somlai Bálint „be lesz dobva”. (Úgy tudjuk, ő nemrég Tiborcz Istvánnal egy időben volt Tokióban, de azt nem tudjuk, találkoztak-e.) Neki a nyomozást végző NNI nemrég zároltatta a számláját is. „Nem lenne nagy kihívás holnap letartóztatni őket”, idézte egy ügyész véleményét egy forrásunk.
Dolgos napok, hónapok jönnek
„Nincs pénz, mindenki elégedetlen”, foglalja össze egyik megkérdezettünk, emiatt a miniszterelnöknek egyre jobban oda kell figyelnie az övéire is, nehogy elinduljanak a leválások, nyilvános szakítások.
Úgy tudjuk, a fő célpont most a NER Simicska utáni legmagasabb rangú nyilvános dezertőre, a volt vezérkari főnök. Ruszin-Szendi Romulusz – akár hatósági úton történő – levétele egyben teszt is lehet arra, hogy milyen lenne a reakció a fő ellenfél, Magyar Péter semlegesítésére.
Ami több szálon is elindult. A bennfentes kereskedelem vádja nem futna végig jogerős ítéletig a választásokig, hiába teremtették meg hozzá a „lex Magyart” (amennyiben egy európai parlamenti képviselő vagyonnyilatkozatában hibát találnak, akkor a képviselő megbízatása, így immunitása megszűnik). Erre akkor is szükség lenne, ha azért akarnának eljárást indítani ellene, mert a Dunába dobta egy őt folyamatosan fotózó zaklatója telefonját, ami miatt az ügyészség már hivatalosan kérte kiadatását az Európai Parlamenttől.
Ha a Fidesz/kormány nem dönt amellett, hogy időnyerés céljából valamilyen módon, például háborús veszélyhelyzeti hivatkozással elhalasztja a választást, hanem egyetlen vetélytársa kiiktatását célozza meg, azzal előre nem becsülhető méretű és formájú közfelháborodást kockáztatna. Főleg Magyar Péter kiiktatásával, de a Tisza Párt jogi diszkreditálásával is. Ennek lehetséges megoldása lehetne a pártot valamilyen módon az illegális külföldi finanszírozottság vádjával kizárni az indulók közül. Ehhez már nem kellenek milliárdos utalások, elég lehet igazolni, hogy kettős állampolgárok pénzadományokkal támogatták a pártot.
Bárhogy is dönt a kreatív jogi megoldásokban nem szűkölködő kormánypárt, az igazságszolgáltatás minden kulcsszereplője teljes lojalitására szüksége lesz.
