Január 26-án megsérült egy tenger alatt húzódó adatkábel Lettország és Svédország között. Ez a legújabb a Balti-tengeren történt hasonló incidensek sorában. A kritikus tengerfenéki energia- és kommunikációs vezetékeket feltehetőleg orosz kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók szakították el.
Amióta Ukrajnában háború folyik, a Balti-tenger egy sor olyan incidens színhelye volt, amelyek során kulcsfontosságú energia- és kommunikációs vonalak sérültek meg. A legutóbbi január 26-án történt, amikor Lettország és Svédország között szakadt el egy tenger alatti kábel. A gyanú szerint szabotázsról van szó, sokan beavatkozástól tartanak. A történtek reflektorfénybe állították a Moszkvából irányított úgynevezett árnyékflottát.
A svéd hatóságok átvizsgálták az Oroszországból kihajózó, bolgár tulajdonú hajót, majd szabotázs ügyében nyomozást indítottak. Riga és Stockholm egyaránt közölte, hogy a tenger alatti adatkábel valószínűleg külső hatásra sérült meg.
A közelmúltban már voltak hasonló epizódok, amikor tenger alatti csővezetékeket és kábeleket rongáltak meg orosz kikötőkbe tartó vagy onnan induló hajók. Decemberben az orosz árnyékflotta egyik olajszállító tartályhajója a gyanú szerint tenger alatti összeköttetésekben tett kárt Finnország partjainál lazán hagyott horgonyával. Egy hónappal korábban egy kínai hajó is hasonló incidensbe keveredett. Egy másik, Oroszországból érkező kínai hajó szintén megrongált egy balti gázvezetéket még 2023 októberében.
Miközben a vizsgálatok folynak, az incidensek aggodalmat keltenek az európai kormányokban: attól tartanak, hogy Moszkva hibrid támadó hadjárata részeként célba veheti a tenger alatti infrastruktúrát. „Nagyon valószínűtlen, hogy egymás után négy ilyen esemény történjen. Ez már mintázat” – mondta Frank Jüris, a Sinopsis agytröszt tallinni munkatársa.
Új normalitás a Balti-tengeren
A minapi incidens rávilágít arra a feszültségre, amely egyre nő a Balti-tengeren, amióta Oroszország csaknem három évvel ezelőtt megtámadta Ukrajnát. A decemberi kábelrongálás után az Európai Unió újabb szankciókkal fenyegette meg Moszkvát, a NATO pedig új járőrözési és megfigyelési műveletbe kezdett.
Az incidensért az orosz árnyékflotta egyik olajszállító tartályhajóját hibáztatták. A flotta olyan hajókból áll, amelyek embargó alatt álló orosz olajtermékeket szállítanak, és nem lehet egyértelműen megállapítani, kik a tulajdonosai.
Miközben a nemzetközi figyelem középpontjába került az orosz árnyékflotta használata a nyugati szankciók megkerülésére, bővült a hajók sora: már nem csak tankerekből áll. Az EU kormányai arra figyelmeztettek, hogy az ilyen orosz hajók növelik a kockázatot a tengeren.
Január elején egy százezer tonna olajjal megrakott, rozoga hajó sodródott Németország északi partjainál; állítólag szintén az orosz árnyékflotta része volt.
Ehhez kapcsolódóan: A német külügyminiszter szerint az orosz árnyékflotta tagja a Balti-tengeren megsérült tankhajó
Annalena Baerbock német külügyminiszter akkoriban Moszkvát hibáztatta; azzal vádolta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, hogy megkerüli a szankciókat, és az európai biztonságot fenyegeti „rozsdás tankerflottája könyörtelen bevetésével”. Mark Rutte NATO-főtitkár azt mondta, hogy az új balti misszióban több járőrrepülőgép, hadihajó és drón vesz majd részt. Hozzátette, hogy „súlyos aggodalomra adnak okot” az infrastruktúrában okozott károk, a NATO válaszul a fedélzetre lép majd az incidensek során, és le is foglalhatja a hajókat. A német ügyészség még mindig nyomoz az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantása ügyében Oroszország és Németország között 2022 szeptemberében.
Mi jön ezután?
A svéd hatóságok közölték, hogy szorosan együttműködnek lett kollégáikkal az esetleges szabotázs kivizsgálásában, de a bizonyítás nehéz az ilyen incidensek esetében.
Miközben európai tisztviselők eddig szkepticizmussal fogadták Moszkva tagadását – Boris Pistorius német védelmi miniszter szabotázsnak nevezte a novemberi eseményt, Alexander Stubb finn elnök pedig azt mondta, hogy a decemberi incidens Oroszországhoz köthető –, a vizsgálatok tovább folynak.
Alekszandr Kalcsev, a svéd hatóságok által lefoglalt hajó tulajdonosa, a Navibulgar bolgár hajózási óriáscég vezérigazgatója január 27-i nyilatkozatában közölte: lehetséges, hogy a hajó megsértette a kábelt, de a szándékos szabotázst visszautasította, mondván, hogy „rendkívül rossz időjárási körülmények közé” került, ezért húzta jó darabon a tengerfenéken a horgonyt.
A kínai kormány hasonló magyarázatot adott Finnországnak és Észtországnak csaknem egy évvel a 2023. októberi incidens után, amelyben egy kínai hajó rongált meg egy tenger alatti csővezetéket, amikor horgonyát több száz tengeri mérföldön át vonszolta maga után. A legtöbb szakértő szerint a legénységnek észre kell vennie, ha a horgony a tengerfenékre esik, és hosszabb távon vonszolják, mert ez eltéríti a hajót az útvonalától. „Nagyon valószínűtlennek tűnik nem észrevenni, ha a hajó ilyen hosszú ideig húzza a horgonyt ” – mondta Jüris.
Az EU-tagállamok várhatóan még a héten megkezdik a tárgyalást az Oroszország elleni új szankciócsomagról, amely a 16. lesz a teljes körű ukrajnai invázió 2022. februári kezdete óta. Két uniós tisztviselő azt mondta a Szabad Európának, hogy húsz-harminc újabb hajót vehetnek fel Brüsszel szankciós listájára egyéb intézkedések mellett. Az EU az árnyékflotta több mint hetven állítólagos hajóját szankcionálta már. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is új büntetőintézkedéseket vezetett be január 10-én a flotta 180 feltételezett hajójával szemben.
Ehhez kapcsolódóan: A Kremlt nem nagyon izgatja Trump új szankciós fenyegetése; vajon kell-e aggódnia Putyinnak?
