Öt fontos gondolat a beszélgetésből:
(1) Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) jogi igazgatója szerint a Fidesznek sokáig nem volt baja a szervezet korrupcióértékelési indexével, sőt 2010 előtt még ezekkel próbálták sarokba szorítani az akkori kormányt. A Fidesz hatalomra kerülésével viszont mindez megváltozott. Az elmúlt időszakban nem volt ötlet arra kormányzati oldalon, mit kezdjenek a TI pénzügyi visszaélésekkel kapcsolatos megállapításaival, a Tisza Párt ugyanis a magyar emberek szorongási toplistájának élmezőnyébe katapultálta a korrupciót. Míg korábban elég volt azt mondani ezekről az ügyekről, hogy „Soros, migráns meg kerítés”, ma ez már kevésbé működik.
(2) Megjelent egy valós politikai alternatíva, ezáltal nagy súlyuk lett az irritáló, pikírt és arrogáns korrupciós botrányoknak. Ezért támadják a TI-t és a szervezet által használt módszertant, mert épp a számukra legveszélyesebb, ugyanakkor egzisztenciális témát tartják napirenden. A NER lenézi a magyar embereket és semmibe veszi az állampolgárokat – mondja Ligeti Miklós. Az összes büdös, trágyaszagú ügynél – mint a mini-Dubaj vagy a lélegeztetőgép-vásárlás – mindig ott vannak a csókosok. A hatalmi arroganciával megtámogatott állami korrupció nagyon is jelen van.
(3) A Direkt36 minap megjelent oknyomozó cikke után újra napirendre került az EP-ben az Elios-ügy, miközben itt már a 2018-as választások előtt lezárták. Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) maffiaszerű csalást állapított meg. Az ügy büntetőeljárási és közpénzkezelési szempontból hatalmas fiaskó. Lázár János akkori kancelláriaminisztert nyilván érzékenyen érintette, hiszen ő jegyezte az Elios első olyan szerződését, amikor a nemzet vejének cége közvilágítás címén közpénzből egy várost borított sötétbe. A magyar hatóságok semmilyen szabálytalanságot nem találtak.
(4) A Direkt36 cikke szerint a magyar titkosszolgálatok kémkedtek a kormányfő vejét is érintő Elios-ügyben itt nyomozó Európai Csalás Elleni Hivatal munkatársai után. Ligeti szerint nagy kérdés, miért a külföldi hírszerzésre létrehozott Információs Hivatal végezte az országon belül zajló személyi követést, hiszen nincs ilyen hatásköre. Ha pedig mindez szóbeli engedély alapján történt – ahogy a cikk írja –, az súlyos bűncselekmény.
(5) Az Integritás Hatóság elnökének meggyanúsításával kapcsolatban Ligeti azt mondja: pont az Elios-ügy miatt került be a törvénybe az a rendelkezés, hogy az Integritás Hatóság akkor is vizsgálódhat, ha a magyar kormány visszaveszi a számlákat, és nem kéri a pénzt az EU-tól; úgy tervezték a hatóságot, hogy ne lehessen kicselezni a hatáskörét. Ha pedig a magyar szervek nem tudnak hamarosan annál sokkal súlyosabbal előállni, mint amivel eddig meggyanúsították Biró Ferencet és feleségét, akkor nehéz lesz azt mondani, hogy nem politikai leszámolásról és koncepciós eljárásról van szó. A 14 millió forint miatt kivonuló ügyészségi csapat és a Készenléti Rendőrség ugyanis szokatlanul nagy mértékű lerohanást és razziát alkalmazott, miközben a hivatali visszaélést eddig semmilyen kézzelfogható bizonyítékkal nem támasztották alá.
