Az újabb kémbotrány miatt mélypontra süllyedtek a Cseh Köztársaság és Oroszország kapcsolatai. A felek diplomatákat utasítottak ki, de az afférért drága árat fizethet az orosz állami atomenergia-vállalat, amely eleshet egy több milliárd dolláros erőmű-építési megrendeléstől.
Oroszország egyik legfontosabb exportcikke, nemzeti büszkesége és kereskedelmi bevételi forrása az atomenergia, illetve a külföldi atomreaktorok építéséhez és karbantartásához szükséges polgári technológia.
Az ezt elősegítő politika motorja az állami tulajdonú Roszatom vállalat, amely 2024-re közel 15 milliárd dolláros külföldi bevételt célzott meg.
Most viszont a Cseh Köztársaságban lavinává terebélyesedett kémbotrány – két, hét évvel ezelőtt történt robbanás és az orosz katonai hírszerzés állítólagos szerepe – azzal fenyeget, hogy kútba dől a Roszatom egyik legjelentősebb nemzetközi projektje, egy több mint 7 milliárd dolláros új csehországi atomerőmű építése.
Tény: a Prága és Moszkva közötti kapcsolatok megromlottak – a cseh szenátus vezetője a 2014-es robbantásokat „államilag szponzorált terrorcselekménynek” nevezte –, és cseh kormányilletékesek április 19-én közölték, kizárják a Roszatomot a Prágától mintegy 220 kilométerre délkeletre fekvő Dukovanyban megvalósítandó projekt tenderéből.
Nemzetbiztonsági okokból kizárják az orosz céget
Karel Havlíček cseh miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a döntést „nemzetbiztonsági okok” indokolták. Elmondása szerint a pályázat végső szakaszában már csak francia, amerikai és dél-koreai cégek vehetnek részt.
A Roszatom politikai indíttatásúnak nevezte a döntést.
„Sajnáljuk a cseh hatóságok e döntését, mert az orosz és a cseh nukleáris iparnak komoly lehetőségei voltak egy kölcsönösen előnyös partnerség kialakítására, nemcsak Csehországban, de harmadik országokban végzett közös munka révén is” – állt az orosz cég közleményében.
„A Dukovany-projektről szóló orosz ajánlat több száz cseh és európai vállalat bevonását említette az építkezésben, és ez több milliárd eurós szerződéseket jelentett volna. A Roszatom kizárásával a cseh hatóságok így saját nemzeti iparukat is gyengítik” – tette hozzá a vállalat.
„Ezzel most teljesen megváltozott a képlet” – mondta Pavel Havlíček, a prágai székhelyű Nemzetközi Kapcsolatok Szövetsége nevű szervezet politikai elemzője (aki nem rokona a miniszterelök-helyettesnek). „A retorika, a diplomácia, a politika szempontjából is azt jelenti a döntés, hogy a jövőben már nem lesz minden olyan, mint régen.”
Nukleáris ambíciók
A Cseh Köztársaság két erőműben, saját áramtermelése egyharmadát állítja elő atomenergiából. Az egyik telep a Prágától mintegy 120 kilométerre délre fekvő Temelin erőmű, két reaktorral, a másik Dukovany, négy reaktorral. Mindkét erőmű szovjet tervezésű, az elsőt az 1980-as évek közepén helyezték üzembe.
A két létesítmény többségi tulajdonosa a České Energetické Závody (ČEZ ) nevű állami energetikai vállalat.
A reaktorok karbantartásáról, valamint a használt fűtőelemek újrafeldolgozásáról szóló szerződésekben a csehek partnere a Roszatom, illetve a cég közvetlen jogelődei.
Az 1989-es Bársonyos Forradalom után a Westinghouse amerikai energiaipari óriást bízták meg két temelini blokk modernizálásával és fűtőanyaggal való ellátásával. Az utóbbi feladatot azonban a cseh hatóságok később visszaadták az oroszok kezébe.
Így jelenleg Oroszország szállítja az összes fűtőanyagot a cseh reaktorokba.
Csehországnak új reaktorok kellenek
A 2010-es évek közepére a cseh kormány az energiaigény jelentős növekedését és a szénalapú áramtermelés feladását prognosztizálta. Ezért úgy döntött, hogy újabb reaktorblokkot épít Dukovanyban. Ennek nyomán hat vállalattal, köztük a Roszatommal és a Westinghouse-szal kezdett tárgyalásokat.
A Kínával való összetett kapcsolatok miatt – a Peking autoriter politikáját rendszeresen bíráló, főképp liberális cseh parlamenti képviselők kritikája nyomán – a China General Nuclear Group atomcéget végül kizárták a pályázatból.
A Roszatomot ugyanakkor sokáig fő esélyesnek tekintették, különösen Moszkva és a cseh nukleáris ipar hosszú időre visszanyúló együttműködése miatt.
„A Roszatom számára ez egyszerre szól pénzről és presztízsről" – mondja Martin Jirušek, energetikai szakértő, a brnói Masaryk Egyetem adjunktusa, a Cseh Politikatudományi Magazin vezető szerkesztője.
Jirušek szerint az új dukovanyi blokk építési költségei – a járulékos költségek beszámításával – valószínűleg közelebb állnak a 12 milliárd dollárhoz. Szerinte már a kémbotrány előtt is irreális volt a kormánynak az az ütemterve, hogy 2029-re befejezzék az építkezést, és 2036-ra beindítsák a termelést.
Októberi parlamenti választások
A heves retorika és a Roszatom kizárására tett lépés ellenére egyáltalán nem biztos, hogy az oroszokat végleg eltávolítják a projektből – mondja Jirušek.
A jelenlegi szakasz, amelyből a Roszatomot kizárták, magában foglal egy kormányügynökségek által folytatott biztonsági vizsgálatot. De semmi sem akadályozza meg, hogy a Roszatomot az októberi parlamenti választások eredményének függvényében visszaengedjék a folyamatba.
„A Roszatom kirúgása az átvilágítási folyamatból nagy dolog, de ugyanakkor nem mond semmit a folyamat jövőjéről" – jegyezte meg Jirušek.
Ha az Andrej Babiš miniszterelnök ANO pártja által vezetett kormánykoalíció ismét mandátumot szerez, akkor az potenciálisan újranyithatja az ajtót a Roszatom előtt. Miloš Zeman elnök pedig – aki a Moszkvával való szorosabb üzleti és politikai kapcsolatok híve, a múltban nyíltan kijelentette, hogy a pályázatot a Roszatomnak kellene megnyernie.
Zemantól eltekintve, a cseheknek soha nem volt túl kezdvező véleménye az orosz politikáról, és Moszkva megítélése különösen megromlott a Krím 2014-es elcsatolása után – teszi hozzá Havlíček.
A legutóbbi kémbotrány pedig előrevetíti, hogy a Csehországon belüli orosz befolyás valószínűleg központi téma lesz a választásokon. Ennek lehet a jele, hogy az ellenzék részéről máris
kemény, a Kremlt egyértelműen bíráló nyilatkozatok hangzottak el.
Például, a szenátus ellenzéki elnöke „államilag szponzorált terrorcselekményekről” beszélt, miután a hatóságok szerint egy lőszerraktárban 2014-ben történt robbanásokhoz köze volt az orosz katonai elhárításnak.
„Ez az országunk hitelességéről, a világban elfoglalt helyünkről szól. A csehek kicsit önző nép. Azt akarjuk, hogy lássanak, elismerjenek bennünket, és nem akarunk Oroszország alárendeltjei lenni.”
„Tudjuk, mit jelent Oroszországtól függeni” – fejtegette Havlíček.
Puha atomhatalom
Az orosz atomenergetikai minisztérium átszervezése során, 2007-ben létrehozott Roszatom fontos szerepet játszik Moszkva külkereskedelmi kapcsolatainak bővítésében.
A washingtoni Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja 2020-as jelentése szerint 2009 és 2018 között a világ nukleáris létesítményekről szóló megrendeléseiben 31 esetből 23-ban az orosz cég volt az egyik szerződő fél.
2007 és 2017 között pedig a vállalat 10 külföldi reaktorblokk építését kezdte meg, szemben az 1986–2007-es időszakkal, amikor mindössze blokkra volt megrendelése.
A cég 2018-as éves jelentésében azt írta, hogy egy 10 éves időszakra 133 milliárd dollár értékű tengerentúli megrendelései voltak. A megrendelések közel háromnegyedét tette ki az atomerőművek építése, a többit pedig a fűtőanyag-szállítás és az urántermékek. A Roszatom bejelentett tengerentúli bevételei 2018-ban 6,5 milliárd dollárra rúgtak.
A nyugati magáncégekkel, például a Westinghouse-szal ellentétben a Roszatom állami tulajdonban van. Ez azt jelenti, hogy az ügyfelek számára olyan kedvezményeket tud felajánlani, mint például az orosz állam által nyújtott hitel.
A vállalat így a Kreml „puha hatalmának” eszközévé vált – mondja Jirušek. Szerinte fennállnak párhuzamok egy másik nagy állami vállalattal, a Gazprommal, amelynek európai és egyéb külföldi földgázexportjába politikai számítások is becsúsztak.
„Úgy látom, hogy a Roszatom közelmúltbeli tevékenységét nagyban befolyásolja az orosz kormány, és a kabinet által nyújtott mostani pénzügyi támogatás nagyon hasonlít arra, mint amit egy évtizeddel ezelőtt a Gazprom esetében láttunk.”
„Úgy segítenek neki külföldi szerződésekhez jutni, hogy közben azokat politikai feltételekhez kötik. Ez egy geopolitikai dolog” – mondta az elemző.
