Brüsszelben találkoznak szeptember 21-én hétfőn az Európai Unió külügyminiszterei, hogy megoldást találjanak arra a csapdahelyzetre, ami a Belarusz kormány ellen tervezett szankciók körül alakult ki. Szvjatlana Cihanouszkaját, a belarusz ellenzék vezéralakja informális találkozón vesz részt az EU külügyminisztereivel és Josep Borrellel, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjével.
Az EU három hete jelentette be, hogy szankciókat fognak bevezetni azok ellen a belarusz tisztségviselők ellen, akik az Unió szerint felelőssé tehetőek az országban a tüntetők ellen elkövetett erőszakért és az Aljakszandr Lukasenka elnököt ismét hatalomra juttató választási visszaélésekért.
A megállapodást Ciprus akadályozza, mivel a szigetország azt szeretné, ha Törökország ellen is fellépne az Unió.
Szijjártó: világos stratégia kell
A magyar külügyminiszter szerint az Európai Uniónak nem rögtönzött módon, hanem világos és átfogó stratégia mentén kell hozzáállnia a belarusz kérdéshez. Szijjártó Péter az MTI-nek küldött videóüzenetben beszélt erről Brüsszelben.
A magyar külügyminiszter fontosnak nevezte, hogy az unió gazdasági, politikai és biztonsági szempontból is hatékony tervet készítsen, amely hosszú távú támogatást, és nem pusztán kampányszerű segítséget jelent az országnak.
A ciprusi vétó
Az Unió már előkészített egy szankciócsomagot Belarusszal szemben, azonban Ciprus megvétózta azt. A szigetország addig nem hajlandó megszavazni a Lukasenka-kormány szankcionálását, amíg az EU nem vezet be szankciókat Törökország ellen is. Ciprus a Földközi-tengeren végzett illegális próbafúrások miatt szeretné, ha az EU fellépne a törökkel szemben.
Ahhoz, hogy az Unió szankciókat vezessen be egy országgal szemben, minden ország hozzájárulása szükséges. Évértékelő beszédében Ursula von der Leyen az Európai Bizottsága elnöke külön megemlítette, hogy sokszor megbénítja a döntéshozatalt, hogy egyes kérdésekben vétójoga van az országoknak.
A németek a diplomáciára szavaznak
Bár az EU egyetért Ciprussal és Görögországgal abban, hogy Törökország illegálisan végzi a próbafúrásokat, a németek szeretnék, ha sikerülne diplomáciai eszközökkel rendezni a feszültséget a szintén NATO-tag Törökországgal.
A németek szerint visszaüthet, ha provokálják Ankarát, ugyanis a törökök együttműködése elengedhetetlen a menekültkérdés és a szíriai, valamint a líbiai konfliktus kezelésében. Ha a hétfői találkozón nem sikerül dűlőre jutni a tagországoknak a Belarusz elleni szankciók kérdésében, akkor a szeptember 23-34-én tartott uniós csúcson tűzhetik ismét napirendre a témát.
