A mobiltelefonok feltűnése idején még kifejezetten udvariatlan dolog volt metrón, buszon vagy étteremben telefonálni. Az ember általában felállt az asztaltól, és kiment, hogy ne zavarjon senkit a beszélgetéssel. Változtak az idők – és úgy tűnik, hogy ez a változás már a Vatikánt is elérte.
Brit újságírók nyomozó munkája új betekintést enged egy orosz katonai vállalkozó „kulcsfontosságú” szerepébe a líbiai polgárháborúban. A BBC háborús bűnökről és az orosz hadsereggel fenntartott kapcsolatokról számolt be.
„Jó hangulatban vagyok, haza akarok jutni” – üzente megköszönve a támogatást a Kínában kémkedésért elítélt kanadai üzletember. Michael Spavor tizenegy évet kapott. Kanadában önkényes ítéletről beszélnek, és más okot sejtenek a háttérben.
A hálózat influenszereknek fizetett azért, hogy a koronavírus elleni vakcinákról terjesszenek hamis állításokat. Az üzenet eljutott a kormánybarát magyar sajtóba is. Egy orosz PR-cég lehet a háttérben, amelyet most kitiltottak a Facebookról és az Instagramról is.
Litvánia után már Lettországba és Lengyelországba is rekordszámú bevándorló érkezik illegálisan Belarusz felől. A minszki kormány a vádak szerint politikai fegyverként használja fel a migránsáradatot az Európai Unió ellen.
Nagy-Britannia után az Egyesült Államok és Kanada is újabb kereskedelmi és pénzügyi szankciókat rendelt el a belarusz elnök rezsimjével szemben a tavalyi, sokak szerint elcsalt választás első évfordulóján.
Amilyen hamar csak lehetséges, de legkésőbb szeptember 15-ig az amerikai hadsereg minden tagjának be kell oltatnia magát a koronavírus ellen – írta a Pentagon az AP hírügynökség birtokába jutott utasításában.
Miközben a nyugati csapatok kivonulásával párhuzamosan a tálibok gőzhengerként nyomulnak előre Afganisztánban, naponta több ezer afgán menekül külföldre a potenciális leszámolások miatt.
A belarusz elnök szerint magától nem menekült volna külföldre a sportoló.
Elképesztő hulladékhegyet hozott létre Covid–19 világjárvány. Orvosi maszkok, kesztyűk, eldobható kórházi köpenyek és kötények halmozódtak fel, szennyezve a szárazföldet és a tengereket. Mindez borzalommal tölti el az orvosokat és a környezetvédőket is – a feltalálók viszont megoldásokat keresnek.
Kilencvenegy éves korában elhunyt Szergej Kovaljov, az emberi jogok egyik legismertebb és legnagyobb hatású védelmezője Oroszországban, akit szilárd elvei, önzetlen aktivizmusa miatt a szovjet érában hosszú börtönbüntetésre ítéltek.
2020. augusztus 9-én Belaruszban beköszöntött a zűrzavar: tüntetések törtek ki a milliók szerint manipulált elnökválasztások után. A Szabad Európa most visszatekint az egy évvel ezelőtti választások óta eltelt időszak mélypontjaira és hullámhegyeire.
Továbbra sem csillapodnak a harcok a kormányerők és a tálibok között Afganisztánban, az utóbbi napokban az iszlamista lázadók több tartomány székhelyét is elfoglalták.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság semlegességről szóló szólamai ellenére a játékok már régóta bebizonyították, hogy alapvetően és néha nyíltan politikai jellegűek. Így érzi a közönség és a sportolók is, akiknek az lenne a dolguk, hogy egy kéthetes globális show-műsorral szórakoztassák a világot.
Az Amerikában élő Maszih Alinezsádot állítólag iráni ügynökök akarták elrabolni. Az újságírónak van oka tartani a teheráni rezsimtől, mert a kötelező hidzsábviselés elleni kampányával és az emberi jogsértések folyamatos felemlegetésével feldühítette az iráni vezetést.
Attól tartanak az orosz színházi szférában, hogy szigorú hatósági cenzúra áldozatai lesznek, miután a kulturális minisztérium egyik illetékese közölte, vizsgálni fogják, hogy az intézmények repertoárpolitikája összhangban áll-e a nemzetbiztonsági stratégiával.
Lengyelország azzal vádolja Belaruszt, hogy egyre több migránst küld a határra, megtorlásul azért, mert Varsó menedéket ad a belarusz sportolónak, Kriszcina Cimanouszkajának. Szerintük a magát belarusz elnöknek tekintő Lukasenka szervezi a menekültáradatot.
Nadia Comănecit, az ünnepelt román tornászt követte, megalázta és bántalmazta a Securitate. De nemcsak a titkosrendőrség, hanem edzői is mostohán bántak vele. Egy most megjelent könyvből kiderül, mi történt, mielőtt 1989-ben Nyugatra szökött.
Három napot tölthetett együtt feleségével a fogva tartott orosz ellenzéki politikus, Alekszej Navalnij a börtön családi részlegében. A „hosszú látogatásra” azután kerülhetett sor, hogy Navalnij fél évet letöltött legutóbbi büntetéséből. Közben a politikus újabb támogatóját ítélték börtönre.
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) visszavonta annak a két belarusz edzőnek az akkreditációját, akik állítólag megpróbálták hazatérésre kényszeríteni a tokiói olimpiáról Kriszcina Cimanouszkaját. A Belarusz Olimpiai Bizottság fellebbez.
Továbbiak betöltése
