Romániában nagy üzlet a fekete kecske vadászata. Kedvelt trófeává tette az állatot a részben külföldi vadászok számára a mozgékonysága és az ország zord terepviszonyai jelentette kihívás. A népszerűség azonban a természetvédelmi csoportok aggodalmával is párosul – szerintük a romániai faj egyre inkább veszélyeztetett, egy napon a kihalás fenyegeti.
Október 12-én a romániai Brassó megye középső részén található Felsőmoécs településen egy vadász a szakadékba zuhant, végül az ország hegyi mentőszolgálata mentette meg.
A cseh férfi, akit két szlovák vadász kísért, a híres romániai fekete kecskebak becserkészése közben került bajba. Egy olyan fürge állatot üldözött, amely akár ötven kilométer/órás sebességgel is képes felszáguldani a hegyoldalakon, ami nehéz prédává teszi.
A zord, ritkán lakott és sokszínű vadvilággal megáldott román hegyvidék kedvelt célponttá tette az országot a nyugat-európai vadászatoknál nagyobb kihívásokat kereső nyugat-európai és más külföldi vadászok számára. Ám ez egy nap veszélybe sodorhatja a fajt.
A brassói rendőrség szerint mindhárom külföldinek engedélye volt a fekete kecskék vadászatára a helyi vadászterületen, amely a Brassó Megyei Vadászati és Sporthorgászati Egyesület tulajdonában van.
A vadászat nagy üzlet Romániában
A Szabad Európa romániai szolgálatának vizsgálata szerint a külföldiek hétszáz és tízezer euró közötti összeget fizethetnek a hegyi kecskék vadászatáért. Ez sokkal olcsóbb, mint a nyugat-európai helyszínek, például Svájc, Olaszország vagy Ausztria hasonló csomagjai. Florin Dadis, a vadászturizmus szakértője szerint egy hasonló olaszországi utazás akár huszonötezer euróba is kerülhet.
A fekete kecske, más néven kárpáti zerge Európa-szerte hegyvidéki élőhelyeken fordul elő. Az állatok legalább ötfős csoportokban élnek, amelyeket idősebb nőstények vezetnek. Akár húsz évig is élhetnek. A mozgékonyságukról ismert kecskék akár két méter magasra is képesek felugrani, hihetetlen sebességet érnek el még akkor is, ha meredek sziklán másznak fel.
A Bookyourhunt.com nemzetközi vadászati szolgáltatásokat értékesítő platformon a három-négy napos romániai vadászcsomagok átlagára két- és háromezer euró között mozog. Ez tartalmazza a vadászatot, a szállást, a repülőtéri transzfert, valamint az étkezést és az italfogyasztást.
„A Retyezát- (Zerge-) havasok, illetve a Bucsecs-hegyvidék, ahol a kárpáti zergék élnek, gyéren lakott. Ezek valóban vadregényes területek, ideálisak a vadászatra. Svájcban és Ausztriában a fekete kecskék turisztikai területen élnek, a vadászat veszélyesebb. Itt nem élnek több száz fős csoportokban, mint Ausztriában vagy Svájcban” – mondta Dadis. Hozzátette, hogy sok vadász nem Nyugat-Európából, hanem arab államokból, Közép-Európából vagy a volt Szovjetunióból érkezik.
Lehet vadászni, de elég példány él-e belőle?
A román környezetvédelmi minisztérium szerint több mint nyolcezer kárpáti zerge él az országban. A minisztérium minden évben kvótákat oszt ki az ország vadászegyesületeinek, hogy korlátozza a kilőhető kecskék számát. A legutóbbi kvóták azt jelentették, hogy évente négyszáz–hatszáz állatot lehet levadászni.
Természetvédelmi csoportok azonban elutasították a minisztérium adatait, mondván, hogy az ország zergeállománya sokkal kisebb. Szerintük a számok azért vannak felfújva, hogy lehetővé tegyék az állatok folyamatos vadászatát. A legutóbbi független felmérést a romániai székhelyű Kárpátok Természetvédelmi Alapítvány végezte 2015–16-ban. Becslései szerint négy-hatezer kárpáti zerge élhet Romániában.
Nyugat-Európában jóval nagyobb a populáció: Franciaországban becslések szerint hatvanezer, Svájcban nyolcvanezer, Olaszországban százezer, Ausztriában pedig kétszázötvenezer egyedet tartanak számon.
A román természetvédelmi csoportok szerint a számuk olyan alacsony Romániában, hogy a romániai Fogarason, Leaotán és Radnán a kihalás szélén állnak. 2016-ban a Kárpátok Természetvédelmi Alapítvány felmérést végzett a Fogaras- és Leaota-hegységben, ahol mindössze százötven fekete kecskét találtak. Huszonöt évvel ezelőtt becslések szerint csak a Radna-hegységben több mint ezer kárpáti zerge élt.
Románia már megtiltotta néhány, egyre veszélyeztetettebbnek tekintett állat vadászatát. 2016-ban például egy új törvény illegálissá tette a medvék és farkasok trófeavadászatát.
A természetvédők a zergék védelmét követelik
A Declic környezetvédelmi civil szervezet azóta a zerge vadászatának betiltását is követeli. A javaslat állítólag kedvező fogadtatásra talált, amikor 2019 novembere és 2020 novembere között Costel Alexe állt a román környezetvédelmi minisztérium élén, de a törvénytervezet nem jutott át a parlamenten.
A parlament, ahelyett hogy védelmet nyújtott volna a veszélyeztetett fajoknak, kiterjesztette a vadászok jogait – állítják kritikusok. Ioan Cupșa, a konzervatív Nemzeti Liberális Párt (PNL) parlamenti képviselője támogatja a jelenleg hatályos, 2006-os jogszabály módosítását, amelynek nyomán megnövelnék a vadászható fajok, beleértve a zergék számát. Októberben a parlament környezetvédelmi szakbizottsága elé terjesztették a módosítást.
Cupșa a Szabad Európa román szolgálatának elmondta, hogy javaslatának célja a termést pusztító vagy a háztartásokat megtámadó fajok megritkítása. Vadászati korlátozások alóli kivételt, úgynevezett derogációt már korábban is engedélyeztek olyan különleges esetekben, amikor emberek vagy otthonuk volt veszélyben.
Ilyen kiskaput emlegettek annak a nagy port felkavaró esetnek a kapcsán, amikor év elején a liechtensteini hercegi család egyik tagját azzal vádolták, hogy hétezer euró ellenében elejtette Románia legnagyobb medvéjét.
Az akkori hivatalos érvelés szerint a környezetvédelmi minisztérium engedélyt adott egy másik – egy sokkal kisebb nőstény medve – kilövésére, miután egy gazda panaszkodott, hogy az állat többször is kárt tett a termésében.
Arthur, a májusban megölt, 17 éves hím barnamedve pusztulását sok román az ország politikai és gazdasági problémáinak szimbólumaként értékelte.
Mivel a természetvédelmi szervezetek szerint aggasztóan alacsony a kárpáti zergék száma az országban, a vadászati derogáció a törvény megcsúfolásával ér fel.
„A zerge a Kárpátok és Románia emblematikus faja. Egyes területeken azonban a kipusztulásig vadászták legálisan vagy illegálisan, mint például a Radna-hegységben. Jelenleg csak azokon a területeken védett, ahol tilos a vadászat, például a nemzeti parkokban” – magyarázta Florin Stoican, aki kampányt indított a faj védelmében.
A hatóságok már jóváhagytak egy olyan kvótát, amely szerint 2021. június 23-tól 2022. május 14-ig 590 zergét lehet elejteni. Az előző évre 510 kecske kilövését engedélyezték, az azt megelőző évben pedig 609-et. A vadásztársaságok becslése szerint a 2020-as kvóta mintegy kilencven, a 2019-es kvótának pedig nyolcvan százalékát használták ki.
A zergék vadászata jó üzlet lehet a vadásztársaságoknak, de a természetvédők számára újabb lépés történt, ami veszélybe sodorja a faj túlélését.
