Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Védettség, árak, epilepsziások ‒ amit a hivatalos tájékoztatásban nem találtak olvasóink, 2. rész


Többször is arra biztattuk olvasóinkat, küldjék el nekünk a koronavírus- járvánnyal és a vakcinákkal kapcsolatos kérdéseiket, amelyekre máshol nem találnak választ. Az oltások közötti idő elhúzódása, a terhes nők védelme és a betegség ellen javasolt Favipiravir is többször felbukkant az üzenetekben. Dr. Balkányi László orvosi tudásmérnököt kértük a kommentekben kapott kérdések megválaszolására. 2. rész.

Milyen mértékű orvosi vizsgálatnak kell(ene) megelőznie a legmegfelelőbb gyártmány kiválasztását az egyes emberek esetében?

Az oltási kampány alapvetően egy közegészségügyi-járványügyi tevékenység, tömegeket céloz meg, ezért nehezen tud egyéni különbségeket tenni. Ennek ellenére az oltást beadó orvos az alkalmazási előiratok és a beteg kórtörténete alapján tud megfelelő döntést hozni, ezt könnyíthetnék meg az oltások előtt kitöltendő kérdőívek. Ezekben, túl az oltott személyi adatain, rákérdeznek az oltást befolyásoló tényezőkre, a többi között a korábbi betegségekre. Ezeknek a kérdőíveknek különbözőnek kellene lennie, az alkalmazási előirat alapján. Azonban egyelőre ott tartunk, hogy mindenki ugyanazt a kérdőívet kapja, pl. a 60 feletti férfiaknak is olyan kérdőívet adnak, amin szerepel az a kérdés, hogy terhesek-e, illetve terveznek-e terhességet.

Miért lehet ekkora különbség a vakcinák ára, árazása között?

Alapvetően azért, mert az oltásgyártás és kereskedés kapacitásai, eszközei világszerte döntően profitorientált cégek tulajdonában vannak. Az egy hosszabb történet, hogy ez miért van így, és alapvetően ez nem is baj, hiszen ezért indulhatott meg az a hatalmas, párhuzamos és eredményes oltásfejlesztési verseny, aminek eredménye, hogy a kisebb zökkenők ellenére is több hatásos vakcinánk van. Az egyes oltások más technológiával, azaz ebből eredően más önköltséggel gyárthatóak, más és más logisztikát igényelnek, és más és más nagyságrendi mennyiségben gyárthatóak az elérhető kapacitásokkal. Ezek együtt képezik aztán az alku alapját, amiben a végső árak kialakulnak egy olyan erősen torz piacon, ahol az egyik oldalon a hatalmas gyógyszergyárak szerepelnek eladóként, a másik oldalon pedig az országok kormányai és nemzetközi szervezetek vevőként.

Jelenthet-e minőségi eltérést az árkülönbség?

Nem.

Sok kérdést kaptunk
Sok kérdést kaptunk

Miért készült ennyi fajta oltás?

A pandémia kitörésével rövid idő alatt sok ember lett beteg, és a járvány számos életet követelt. Ez hamar arra kényszerítette a kormányokat, nagy nemzetközi szervezeteket, hogy forrásokat adjanak a gyógyszeripari óriáscégeknek az oltások fejlesztésére. Több vállalkozás tudott belevágni ebbe, bízva abban, hogy az övé lesz a befutó készítmény. Soha nem látott méreteket öltött ez a gyógyszeripari verseny, egyszerre több mint 100 laboratóriumban dolgoznak valamilyen vakcina kifejlesztésén. Az eredmény is példa nélküli, már tíz feletti a bizonyítottan hatásos védőoltások száma. Hogy érezni lehessen ezt a léptéket: a Covid-19-pandémia előtti évtizedben a legkülönbözőbb kórokozók ellen összesen százegynéhány készítmény fejlesztésébe fogtak, és ebből csak tízegynéhány vitt el a gyakorlatban használt vakcináig. Sok buktatója van a vakcinafejlesztésnek, ezért a nagy gyártók maguktól nem fogtak volna ilyen mértékű fejlesztésbe, egyszerűen nem éri meg nekik, túl nagy az anyagi kockázat.

Miért nem egyet használnak általánosan, hogy a következményeket, fejlesztéseket is egyszerűbb legyen követni?

A fentebb említett alacsony sikerráta az egyik legfőbb magyarázat. Egyrészt nem áll azon a fokon sem az alkalmazott orvostudomány, sem a gyógyszeripar, hogy biztosra menjen egy oltásfejlesztésnél. Másrészt az elosztás-terítés oldalán a világ különböző országaiban más és más logisztikai feltételek, emberi és szervezeti erőforrások állnak rendelkezésre az oltások levezénylésére. Valószínű, hogy más oltást lehet sikerre vinni egy szegény afrikai országban, mint mondjuk a gazdagnak mondható Angliában. Azonkívül a befogadó oldalon is jelentős különbségek vannak, nem mindenkinek jó ugyanaz a típusú oltás (idősek, terhesek, speciális betegségben szenvedők stb). Tehát nagyon is jó, hogy több típusú és gyártmányú oltásunk van. Még egy fontos előnye a többféle oltásnak, hogy a technológiák különbözősége miatt nagyobb eséllyel lesz köztük hatásos változat a vírusmutációkra, variánsokra, illetve ezek megjelenésekor a továbbfejlesztés is megalapozottabb reményt adhat a védekezésre.

Mennyi időre alakul ki védettség az oltás, illetve a betegség után?

Ezt még nem tudjuk, de mérhető, és folynak is az utánkövetéses vizsgálatok. Eddigi kutatások szerint az átesettek között populáció-szinten, tehát általában 6-8 hónapos védettség várható. Ez azt jelenti, hogy az átesettek döntő többsége nem kapja el újra a betegséget. Mivel a vakcinákat csak most kezdte bevetni a világ, ezért az oltottakra vonatkozóan nagyjából 3 hónapos adat van, de az is biztató. Mindezt azonban felülírhatja egy olyan új variáns megjelenése, ami nagy arányban megfertőzi mind az oltottakat, mind az átesetteket, erre eddig szerencsére nincs aggasztó jel. Ilyen kérdéseknél mindig populációban, tehát tömegekben, és nem egyénben lehet gondolkodnunk. Az egyéni immunválasz személyes mérésekkel valamennyire követhető, pl. ellenanyagszint (IgG) meghatározásával.

Jelenthet-e kockázatot bármelyik oltás az epilepsziásoknak?

Eddig nincs erre semmilyen evidencia, sőt pl. a brit hatóságok szerint ajánlott az oltás. Az oltás mellékhatásaként jelentkező lázas állapot fokozott görcskészséggel járhat, de ez nem külön erre az oltásokra érvényes tudás/tapasztalat, bármely oltásnál így van.

Névjegy
Balkányi László
Balkányi László
Balkányi László belgyógyászként kezdte orvosi pályáját, később az orvosi tudás szerkezete kezdte érdekelni. Mára olyan mennyiségű tudás halmozódott fel, hogy az szinte kezelhetetlen, a hatalmas mennyiségű ismeret pedig nagymértékű specializációt igényel. A különböző szakorvosok mára már nem is feltétlenül értenek meg egy másik szakorvos által írt tudományos cikket. Ennek a problémának a megértését kezdte kutatni, és immáron 20 éve foglalkozik orvosi informatikával.
Tudományos minősítést a Leideni Egyetemen szerzett, majd részt vett európai szabványok fejlesztésében. Magyarország mellett 14 további országban vett részt különböző országos szintű és nemzetközi egészségügyi rendszerek fejlesztésében, dolgozott (az azóta megszűnt) Haynal Imre Egyetem Orvosi Informatika tanszékén, amit néhány évig vezetett is.
2006 és 2018 között dolgozott az Európai Betegségmegelőzési és Járványvédelmi Központnál (ECDC), mint tudásmérnök (knowledge manager). Itt különböző szakmák kommunikációját segítette, hogy a kutatók hatékonyan megtalálják más tudományágak számukra releváns tudását, és hogy a sajátjukét is meg tudják osztani. Ennek eléréséhez különböző módszertanokat dolgoztak ki, fejlesztettek szoftvereket. Munkatársaival együtt Balkányi felelt az ECDC intézeti könyvtáráért és a belső kommunikációért is. Az ECDC-nél töltött utolsó éveiben a Tudásszolgáltatások és Belső Kommunikáció Osztályt vezette.
  • 16x9 Image

    Vovesz Tibor

    Vovesz Tibor igazgató, a Szabad Európa budapesti irodájának vezetője. Több mint két évtizede dolgozik magyar és nemzetközi szerkesztőségekben, kereskedelmi és közszolgálati médiumokban. Egyebek mellett a Danubius Rádió, a Magyar Rádió és az Euronews munkatársa is volt. 

XS
SM
MD
LG