Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Uniós techfőnök: Az EU a maga útját járja a mesterséges intelligencia fejlesztésében


Henna Virkkunen, a bizottság technológiáért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke 2024. december 24-én
Henna Virkkunen, a bizottság technológiáért, biztonságért és demokráciáért felelős ügyvezető alelnöke 2024. december 24-én

Az európai szabályozás nem Elon Muskra, hanem nagy közösségi platformokra van szabva – hangsúlyozza interjúnkban Henna Virkkunen, a technológiáért felelős bizottsági ügyvezető alelnök, aki tagadja, hogy Európa lemaradt volna a mesterséges intelligencia terén zajló versenyben.

Nem lát ellentmondást a mesterséges intelligencia uniós szabályozása és aközött, hogy mások előbbre helyezték a masszív befektetést az AI-ba – közölte a több európai lapnak, köztük a Szabad Európának adott interjúban a technológiáért, a biztonságért és a demokráciáért felelős bizottsági ügyvezető alelnök.

Virkkunen: Nem elég befektetni az AI-ba, szabályozni is kell

Henna Virkkunen lapunk kérdésére válaszolva úgy vélte, hogy egyáltalán nem hátrány és nem időveszteség, hogy az EU elsőként és sokáig egyedüliként (decemberben Dél-Korea is szabályozást fogadott el) törvényben szabályozta a mesterséges intelligenciát, kockázatalapú megközelítést alkalmazva.

Eközben az Egyesült Államok és Kína szabályozás helyett vagy minimális szabályozás mellett rengeteg tőkét fektetett és fektet be a mesterséges intelligencia fejlesztésébe, sokak aggodalma szerint maga mögé utasítva a szabályozási kérdésekkel inkább csak akadályokat támasztó Európát. Az unió technológiai tótumfaktumának nevezett finn bizottsági ügyvezető alelnök szerint a szabályozás kiszámítható befektetési lehetőséget teremt a mesterséges intelligencia európai fejlesztéséhez, különösen azok számára, akik magas kockázati fokúnak számító termékeket fejlesztenek. „Nem látok problémát, mert a befektetések és az innováció számára kifejezetten előnyös a világos és stabil jogi háttér” – fejtette ki.

Arra is emlékeztetett, hogy nem vonatkoznak szabályok a mesterséges intelligencia alkalmazásának kutatására, mindenki szabadon kutathat, a piacra kerülő termékeket azonban mérlegre kell tenni a kockázatok szempontjából. Ez különösen releváns olyan területeken, mint a technológia használata kórházakban vagy a közlekedésben. „Nem lehetünk az AI területén sikeresek, ha a felhasználók nem bíznak benne. Ezért lényeges a megbízható környezet kialakítása és az, hogy az emberek lássák, hogy minden kontroll alatt van.”

Ehhez kapcsolódóan: Az EU kétszázmilliárddal száll be a mesterséges intelligencia terén zajló versenybe

„Nem igaz, hogy Európa leszakadt volna a versenyben”

Henna Virkkunen nem hiszi, hogy Európa máris leszakadt volna a mesterséges intelligencia területén folyó globális versenyben. Rámutatott, hogy az elmúlt hetekben nagyon érdekes fejlemények történtek. Először Donald Trump bejelentette az ötszázmilliárd dolláros AI-befektetési csomagot, majd néhány napra rá a kínaiak DeepSeek néven piacra dobtak egy olyan terméket, amely nem csak hatékony, de a kifejlesztése töredékébe kerül az eddig ismert technológiai alkalmazásoknak. „Nagyon gyorsan fejlődik a technológia. A verseny még messze nincs lefutva, Európának megvannak az erősségei, amelyekre építhet” – szögezte le.

Igaz, hogy az USA-tól eltérően Európának nincsenek digitális óriásai, van viszont egy nagyon erős kutatói közössége. „Nálunk dolgozik a világon a legtöbb AI-kutató. Erős tudományos hátterünk, magas szintű kutatásunk és több ezer AI-startupunk van, de a fejlődésük útjában áll, hogy nem férnek hozzá a szimulációhoz szükséges nagy teljesítményű számítógépekhez – fűzte hozzá. Szerinte az EU ezért fektet most be milliárdokat a szuperszámítógépekbe. – Egy éven belül a jelenleg elérhetőnek az ötszörösére növeljük a számítógépes kapacitásokat az EU-ban, és megnyitjuk a hozzáférést hozzájuk a startupok és a kutatóintézetek előtt.”

Az EU „technológiai cárnője” az igazán nagy potenciált azonban a mesterséges intelligencia bázisipari alkalmazásában látja. Jelenleg az európai iparnak mindössze 13 százaléka dolgozik mesterséges intelligenciával. A bizottság azt tervezi, hogy az ipart összehozza a mesterséges intelligencia fejlesztőivel az AI gyors elterjesztése érdekében. Egy további fontos alkalmazási terület a közszféra és az állami szektor lehet Európában – tette hozzá. „Egy szóval az erősségeinkre, az értékeinkre és a szabályainkra építünk, mert tisztességes, biztonságos és demokratikus környezetet szeretnénk kialakítani.”

Nem foglalkoznak Muskkal, annál többet a platformjával

Henna Virkkunen, az öt bizottsági ügyvezető alelnök egyike, úgy tűnik, nem tart attól, hogy az EU a Trump-kormányzat követelésére és fenyegetése előtt meghajolva felvizezi majd a nagy közösségi platformokra vonatkozó szabályait. Meglátása szerint az EU nagyon elkötelezett az értékei és a szabályai mellett. A nagy digitális platformok elérésük és befolyásuk miatt különleges felelősséggel rendelkeznek, nem tartaná normálisnak, ha csak a saját szabályaikat követnék. „A mi szabályaink nagyon méltányosak, mert függetlenül attól, hogy ki az, mindenkire egyformán vonatkoznak.”

J. D. Vance amerikai alelnök néhány napja a párizsi mesterségesintelligencia-konferencián bírálta az uniót, mondván, hogy szabályozásával megfojthatja az iparágat. A bizottsági alelnök szerint teljes félreértés, hogy a digitális szolgáltatási jogszabály (DSA) bele akar szólni a tartalomba. „Csak annyit várunk el, hogy a digitális platformok rendelkezzenek eszközökkel arra, hogy ne terjesszék a gyűlöletbeszédet vagy a dezinformációt.” Az EU számára a gyermekek védelme és a választási folyamatokba való beavatkozás elkerülése is kardinális kérdés.

Henna Virkkunen fontosnak tartja, hogy lezárják az elsősorban, de nem kizárólag amerikai közösségi platformok, így az X ellen indult vizsgálatokat a DSA megsértésének gyanúja miatt. Ez jelenleg technikai szakaszban van. Úgy látja, számos ország követi a DSA-t, amikor megpróbálja szabályozni a digitális szolgáltatókat és a mesterséges intelligenciát olyan területeken, mint a gyermekek védelme, a választási folyamatok beavatkozásmentessége és a biztonság.

Arra a felvetésre, hogy a bizottság talán túl kesztyűs kézzel bánik az X-tulajdonos Elon Muskkal, Virkkunen azt válaszolta, hogy az X-nek kötelezettségei vannak a digitális szolgáltatási jogszabály alapján, függetlenül attól, hogy ki a tulajdonosa. „Nagy a felhajtás, de ez nem a személyről szól.” Nemrég úgy döntött, hogy további információkért fordul az X-hez, és elmélyíti a vele szemben folyamatban lévő vizsgálatot.

Ehhez kapcsolódóan: Máris trükköznek az AI-óriások, csak több áramuk legyen

  • 16x9 Image

    Gyévai Zoltán

    Gyévai Zoltán a Szabad Európa brüsszeli munkatársa. Több mint harminc éve újságíró, ebből 25 évet Brüsszelben dolgozott tudósítóként. Pályáját az Esti Hírlapnál kezdte, majd a Köztársaság című hetilap és a Magyar Hírlap külpolitikai rovatának tagja volt. Ez utóbbit és a Figyelőt az EU központjából tudósította éveken keresztül. A BruxInfo brüsszeli uniós hírportál alapítója és főszerkesztője. Másfél évtizeden át az InfoRádió Brüsszeli hét című műsorának állandó uniós szakértője.

XS
SM
MD
LG