Az ukrán haderő újabb orosz támadásokra készül az ország keleti részén, miközben a NATO főtitkára úgy vélekedett, hogy az offenzíva továbbra sem a Kreml tervei szerint halad, így Kijev akár meg is nyerheti a háborút.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be vasárnap éjjeli videóüzenetében, hogy jól halad az ellentámadás az ország második legnagyobb városának számító Harkiv környékén.
„Újabb támadási kísérletekre számítunk Oroszország részéről a Donyec-medencében, illetve a dél-ukrajnai mozgások intenzívebbé válására” – mondta.
„A megszállók még mindig nem akarják beismerni, hogy zsákutcába jutottak, és az úgynevezett különleges műveletük kudarcot vallott” – tette hozzá az államfő.
Tanácsadója, Olekszij Aresztovics pedig azt közölte, hogy az ellentámadás hatására orosz csapatokat vezényelnek át Harkiv térségéből a Donyec-medencébe.
Szakértők szerint a február 24-én megindított orosz invázió nem érte el eredeti célját, az ország gyors elfoglalását és a kormány megdöntését, ami részben a vártnál sokkal erőteljesebb ukrán ellenállás és a logisztikai problémák számlájára írható. Moszkva idővel újratervezte a műveletet, kivonta csapatait a főváros környékéről, és április közepe óta minden erejével a keleti és déli országrészre fókuszál.
Oroszország súlyos veszteségeket szenvedett el, a nemzetközi közösség pedig egyre határozottabban támogatja Ukrajnát, miközben számos ország súlyos szankciókat is elrendelt az agresszorral szemben.
„Ukrajna megnyerheti a háborút”
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az észak-atlanti szövetség vasárnapi külügyminiszteri ülésén kiemelte, hogy a háború nem Moszkva tervei szerint halad.
„Nem sikerült bevenniük Kijevet, visszavonulnak Harkiv környékéről, a Donyec-medencei fő offenzíva pedig leállt. Oroszország nem teljesíti stratégiai célkitűzéseit – szögezte le, hozzátéve, hogy folytatni kell Kijev támogatását. – Ukrajna megnyerheti a háborút” – fogalmazott.
Vadim Deniszenko ukrán belügyminisztériumi tanácsadó előrehaladásról számolt be az északi régióból, és rámutatott, hogy a védelmi erők már szinte a két ország közötti határig visszaszorították az oroszokat.
Aresztovics közölte, hogy a visszavonuló orosz csapatokat Luhanszkba csoportosítják át. Tájékoztatása szerint fő feladatuk az, hogy átvegyék az ellenőrzést Szeverodonyeck felett, de egyelőre ebben sem értek el nagy eredményeket.
Ukrajna máris szolgálatba állította a frontokon az Egyesült Államoktól kapott új tüzérségi fegyvereket, miután a kijevi amerikai nagykövetség szerint egy kivételével már mind a kilencven ígért eszközt leszállították.
Eközben Észtországban a NATO hétfőn megkezdi a valaha volt egyik legnagyszabásúbb hadgyakorlatát. A Sün elnevezésű, két hétig tartó műveletben tíz ország, köztük az Egyesült Államok és Nagy-Britannia, illetve a szövetséghez várhatóan hamarosan csatlakozó Finnország és Svédország mintegy 15 ezer katonája vesz részt.
Finnország hivatalosan május 15-én jelentette be, hogy csatlakozni kíván a NATO-hoz, néhány órával később pedig a hagyományosan szintén semleges Svédország kormánya is támogatásáról biztosította a belépést, aminek nyomán néhány napon belül Stockholm is követheti Helsinki példáját.
Magyar vétó
Az európai uniós tagállamok külügyminiszterei hétfői brüsszeli tanácsülésükön ismét az ukrajnai helyzeről és az orosz szankciókról egyeztetnek. A találkozón Dmitro Kuleba, az ukrán diplomácia vezetője is jelen lesz.
Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter reggel hangsúlyozta, hogy a huszonhét tagállam közül már mindössze egy blokkolja az olajembargó bevezetését. „Az egész uniót túszul ejtette egyetlen tagállam” – húzta alá.
Diplomáciai források szerint a szóban forgó tagállam Magyarország.
Ukrajnában a hétvégén is heves harcok folytak, még a nyugati Lvivben, a lengyel határ közelében is becsapódott négy rakéta egy katonai létesítménybe. Senki nem sebesült meg, két manőverező robotrepülőgépet pedig megsemmisített az ukrán légvédelem. Utoljára május 3-án érte támadás a várost.
A déli Mikolajivban hétfő reggel sokan robbanások hangjára ébredtek. Eközben a mára csaknem porig rombolt Mariupol utolsó ellenállási bástyájának számító acélüzemben továbbra is mintegy hatszáz ukrán katona tartózkodik a föld alatti bunkerekben, akiknek már az ivóvizük is fogytán van.
Zelenszkij elmondta, hogy napi szinten „nagyon összetett és kényes tárgyalások” folynak az ott rekedt emberek kimenekítéséről.
