Az Ukrajnai invázió előtt és a harcok során is Oroszország felpörgette információs háborúját és nagyrészt a Szputnyikra hírügynökségre és az RT tv-re támaszkodva terjesztette a határain túl a széles körben Kreml-pártinak tartott propagandát és dezinformációt.
Ezért az RT-t letiltották az EU-ban és a technológiai vállalatok hasonló lépéseket tettek, hogy megakadályozzák Moszkvát abban, hogy a "különleges katonai műveletről" és más érzékeny témákról szóló „alternatív igazságot” terjessze a globális közönség számára.
Szerbia az EU tagjelöltje, de nem kötik a brüsszeli döntések.
Most a Moszkvához régóta történelmi szálakkal kötődő, 7 millió lakosú balkáni ország - a dezinformációs kampányok célpontja - fontolóra veheti, hogy engedélyezze az RT számára, hogy Belgrádból sugározzon.
Ha az RT a szerbiai otthonokba is eljuttathatná üzenetét, befogadó közönségre találna. Egy szerb nem kormányzati szervezet nemrégiben végzett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek kétharmada úgy érzi, hogy a jelenlegi konfliktusban közelebb áll az orosz oldalhoz.
A szerb médiafelügyelet szerint az RT nem nyújtott be hivatalos kérelmet és a szerb hatóság jóváhagyása szükséges ahhoz, hogy az orosz államilag finanszírozott műsorszolgáltató engedélyt kapjon az országban való működésre.
A szerb médiában a közelmúltban keringő, ilyen tervről szóló híreket azonban a jelek szerint Brüsszel komolyan veszi és egy szóvivője nemrég azt mondta a Szabad Európa balkáni szolgálatának, hogy Belgrádnak kétszer is meg kellene gondolnia, hogy elmélyíti-e kapcsolatait a Kreml által finanszírozott műsorszolgáltatóval.
"Belgrádnak fokozatosan igazodnia kell az EU közös kül- és biztonságpolitikához"
"Anélkül, hogy kommentálnám a szándéknyilatkozatokat, hadd emlékeztessek arra, hogy az EU Oroszországnak az Ukrajna elleni illegális agressziójára válaszul hozott szankciók részeként műsorszórási, terjesztési és reklámkorlátozásokat vezetett be az RT ellen. Az RT része Oroszország propaganda- és dezinformációs eszközeinek, amelyeket a Kreml bevet az Ukrajna elleni illegális agresszió és az ukrán nép gyilkolása során. Szerbiától, mint tagjelölt országtól elvárják, hogy fokozatosan igazodjon az EU közös kül- és biztonságpolitikájához és a vonatkozó határozatokhoz" - mondta Peter Stano, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének szóvivője.
Belgrád már most is otthont ad a Szputnyiknak, amelynek szerb nyelvű honlapja és rádióadásai az Egyesült Államokban dolgozó kutatók szerint "alternatív valóságot mutatnak be szerb és szláv közönségüknek". A Szputnyik a múltban azt is állította, hogy Szerbiában műholdas adásokra vonatkozó engedéllyel rendelkezik.
Az RT belgrádi telepítése lehetővé tenné Vlagyimir Putyin orosz elnök kormányának, hogy ezt az üzenetet több háztartásba sugározza, mint ahányat a Szputnyik elér. Bosko Jaksic szerb elemző szerint ez pedig nemcsak Szerbiában, hanem a Balkánon túl is nagy sikert jelentene a Kreml számára, beleértve a Bosznia-Hercegovina felét alkotó, nagyrészt szerb etnikumú államalakulatot is.
"Moszkvának az a vágya, hogy folytassa a propagandát, elsősorban Szerbiában és a Bosznia-Hercegovinában lévő Republika Srpska entitásban, amelyek az érdekei előretolt bástyái. Az orosz média jelenlétének erősödését a térségben egy újabb sikersorozatként könyvelné el" - mondta Jaksic a Szabad Európa balkáni szolgálatának.
Szerbia függ az orosz földgáztól, fegyverektől és politikai támogatástól. Az ENSZ-ben elítélte Putyin ukrajnai invázióját, de elzárkózott a szankciók bevezetésétől. Aleksandar Vučić szerb elnök arról panaszkodott, hogy Szerbia számára "rémálom" lenne, ha oldalt kellene választania.
Vučić: az RT-témája "a tájékoztatás szabadságáról" szól
Vučić, aki korábbi ultranacionalista, azzal szilárdította meg a hatalmát, hogy Szerbia uniós tagság felé vezető útja melletti elkötelezett reformerré vált. Viszont az RT európai uniós sugárzási jogának védelmében is felszólalt, és a tájékoztatás szabadsága kérdéseként állította be az ügyet.
Otthon viszont a Vučić-kormány nyomást gyakorol a médiára és az egyre fogyatkozó számú független hírcsatornák egyre szigorúbb ellenőrzésnek van kitéve - állapította meg a Freedom House februárban közzétett éves jelentésében.
A 2005-ben Russia Today néven indított, államilag finanszírozott RT folyamatosan bővült és olyan nyelveken sugároz és üzemeltet weboldalakat, mint az angol, francia, spanyol és arab.
A világszerte több hálózaton keresztül működő RT az elmúlt hónapokban drámaian veszített hatóköréből, mivel a technológiai cégek és a televíziós szolgáltatók megszakították a kapcsolataikat Oroszország Ukrajna elleni, provokálatlan inváziója miatt.
Az Európai Unió március 1-jén felfüggesztette egyes orosz állami médiumok, köztük az RT műsorszolgáltatási tevékenységét. Margarita Szimonyant, az RT angol nyelvű szolgálatának főszerkesztőjét is szankciókkal sújtotta.
"A Szputnyik és a Russia Today az Orosz Föderáció hatóságainak állandó közvetlen vagy közvetett ellenőrzése alatt áll és alapvető fontosságú és fontos szerepet játszik az Ukrajna elleni katonai agresszió előidézésében és támogatásában, valamint a szomszédos országok destabilizálásában" - mondta Josep Borrell, az EU külpolitikai vezetője március 2-án.
A közösségi médiaóriás, a Meta kitiltotta ezeket a médiumokat a tulajdonában lévő platformokról, köztük a Facebookról és az Instagramról. A techcégek emellett elvágták a médiumok reklámbevételeit és kiterjesztették a fiókjaik megjelölésére irányuló erőfeszítéseket.
Az Egyesült Államokban az RT America márciusban beszüntette működését és elbocsátotta alkalmazottait, miután egy nagy műholdas szolgáltató - a DirecTV - lemondott róla.
Nem sietnének, hogy keresztbe tegyenek az RT-nek
Hírneve és problémái ellenére Olivera Zekic, a szerbiai Elektronikus Médiaszabályozó Hatóság Tanács (REM) elnöke szerint az RT Szerbiában méltányos elbírálást kapna, ha műsorszórási engedélyért folyamodna.
Zekic azt sugallta, hogy az EU-nak az RT-re vonatkozó tilalma nem fog szerepet játszani egy esetleges döntésben.
"Nem lesz probléma, ha a Russia Today pályázik, mert a REM mindenekelőtt a szólás- és véleménynyilvánítás szabadságának tiszteletben tartásával foglalkozik. De meg kell jegyezni, hogy ez az információ az érkezésükről csak pletyka" - mondta Zekic a Szabad Európa balkáni szolgálatának.
Bármely döntés arról, hogy az RT-nek engedélyt adnak-e, Vučić szeszélyén múlhat - érvelt Jaksic. Hozzátette, hogy a szerb vezető talán hajlik arra, hogy a Kreml kedvében járjon, tekintettel "a kapcsolatokban a közelmúltban okozott károkra", beleértve azt is, hogy Szerbia márciusban támogatta az ENSZ Közgyűlésének az Oroszország ukrajnai invázióját elítélő határozatát.
Ugyanakkor Jaksic szerint egy ilyen lépésnek ára lenne.
"Most, amikor a Nyugat arra kér minket, hogy csatlakozzunk a Moszkva elleni szankciókhoz, Szerbia lábon lőné magát, ha jóváhagyná a vitatott Russia Today-t" - tette hozzá.
A szerbiai média még az RT nélkül is dicséri Putyint, és általában véve támogatta Oroszországot az inváziót megelőzően.
Szerbia vezető bulvárlapja, az Informer számos, néhol már-már a talpnyalással határos cikket jelentetett meg Putyint méltatva. Két nappal az orosz invázió előtt címlapsztorit közölt Ukrajna megtámadta Oroszországot címmel.
Enyhült a Moszkva iránti lelkesedés, de a szimpátia nem szűnt meg
"A szerb kormánypárti propagandacsatornák olyan személyi kultuszt teremtettek Putyin körül, amely még azt is felülmúlja, amit Vučićnak építettek" - nyilatkozta a hónap elején az AFP-nek Dinko Gruhonjic, az Újvidéki Egyetem újságíró professzora.
Az orosz invázió elhúzódásával és az állítólagos orosz atrocitásokról szóló jelentések szaporodásával a szerbiai média Oroszországról szóló tudósításai "enyhültek" - állítja a CRTA, egy belgrádi székhelyű civil szervezet, amely az átláthatóságért és a demokratikus reformokért küzd Szerbiában.
"Bár a háború kezdete óta enyhült az Oroszország iránti kezdeti nyílt támogatás, a média továbbra is Oroszország javára és a Nyugat ellenében tudósít" - állapította meg a CRTA július 6-án kiadott jelentésében.
A szervezet azt is megállapította, hogy a szerbiai közvélemény szimpatizál Oroszországgal.
A CRTA június 15-én közzétett közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek kétharmada azt mondta, hogy "közelebb" érzi magát Oroszországhoz.
A megkérdezettek háromnegyede úgy vélte, hogy a Kreml "a NATO terjeszkedési szándékai miatt" kényszerült háborúba.
Ugyanez a felmérés azt sugallta, hogy a lakosság 40 százaléka támogatja, hogy Szerbia ejtse az Európai Unióhoz való csatlakozás régóta hangoztatott törekvését és helyette Moszkvával szövetkezzen.
"A közvéleményt olyan médiakörnyezetben alakítják, amelyet a kormánypárti szerkesztőségi politikával és erős oroszbarát elfogultsággal rendelkező televíziók és újságok uralnak" - mondta Vujo Ilic kutató, a felmérés egyik szerzője.
"Oroszországot a kormánypárti médiában politikai és katonai szövetségesként, a koszovói és boszniai szerb érdekek védelmezőjeként, valamint gazdasági jótevőként mutatják be, például a kedvező áron történő gázellátás miatt" - mondta Ilic, a Belgrádi Egyetem politológusa a Szabad Európának e-mailben küldött megjegyzéseiben.
Szerbiát és Oroszországot történelmi kötelékek fűzik egymáshoz, amelyek részben az ortodox egyházban gyökereznek. Ezek a kötelékek megerősödtek, amikor Oroszország 1999-ben ellenezte az egykori Jugoszlávia (ma Szerbia) NATO-bombázását, és 2008-ban elutasította Koszovó függetlenségi nyilatkozatát. Ezt az álláspontját azóta is fenntartja.
Az orosz dezinformációs erőfeszítések jól beágyazottak Szerbiában. A 2015-ben indított Szputnyik regionális bázisáról, Belgrádból sugározza az EU- és NATO-ellenes dezinformációt a Nyugat-Balkánra.
"A Szputnyik Szerbia által terjesztett legmarkánsabb narratívák szerint az EU és a NATO gyenge, széttöredezett, hegemón és agresszív" - írta Jelena Jevtic szerb elemző 2021-ben.
Ezeket a megállapításokat az amerikai Tufts Egyetem kutatói is megerősítették, akik szerint a szerbiai Szputnyik "gyakran tesz közzé olyan történeteket, amelyek célja, hogy alternatív valóságot teremtsen szerb és szláv közönsége számára".
Ez a valóság „egyrészt felnagyítja a nyugat-balkáni szerb kisebbségi közösségek fenyegetettségének érzését, másrészt Oroszországot a szláv testvéreik létfontosságú szövetségeseként festi le”.
