Rekordokat dönt, de még tovább romolhat az árvízhelyzet Oroszországban és Kazahsztánban
A drónfelvételen az oroszországi Orenburg víz alá került lakónegyede látható 2024. április 10-én
A heves esőzések és az egyre melegebb idő miatt felgyorsult hóolvadás továbbra is nehéz körülményeket teremt Oroszország déli részén és Észak-Kazahsztánban, ahol folyók léptek ki a medrükből. Az előrejelzések szerint azonban a legrosszabb még hátravan.
Április 11-én tovább emelkedett az Urál folyó szintje, a dél-oroszországi Orenburg közelében meghaladta a tíz métert. A várost már eddig is az elmúlt évtizedek legsúlyosabb árvize sújtotta, ami tömeges evakuáláshoz vezetett, és több tízezer ház került víz alá.
Az Urál vízszintje 10,6 métert nőtt, mintegy 1,3 méterrel magasabbra a veszélyesnek tartott szintnél – jelentette az orenburgi önkormányzati hivatal. A rendkívüli helyzetek minisztériuma szerint a helyzet „továbbra is nehéz”.
Az Oroszország és Kazahsztán közötti határtérség nagy részén gyakoriak a tavaszi áradások, ám most a hőmérséklet hirtelen emelkedése – amit egyesek szerint a globális klímaváltozás okoz – tovább rontotta a helyzetet, így az idei áradás a legrosszabb évtizedek óta.
A Tyumenyi terület illetékesei április 11-én arra figyelmeztettek, hogy még mindig túl sok víz érkezik a Tobol és az Isim folyóba, az orosz meteorológiai hivatal előrejelzései szerint csak április 23–25-re várható a tetőzés.
Orszk város közelében – amely a legtöbb kárt szenvedte el, miután az elmúlt héten háromszor is átszakadt egy közeli gát – legkevesebb öten meghaltak.
A szibériai Tomszk környékén is emelkedett a vízszint a Tom folyón, akárcsak és kurgáni Tobolon – közölték a helyi hatóságok április 11-én. A Tomszki területen három falut zárt el a külvilágtól a kiáradt Tom.
Az evakuálás Kazahsztánban is folytatódott, mintegy százezer embernek kellett elhagynia az otthonát.
A Kreml közölte, hogy Vlagyimir Putyin elnök hamarosan megbeszélést folytat videóhívás keretében a rendkívüli helyzetek miniszterével és az elárasztott területek kormányzóival, Dmitrij Peszkov szóvivő pedig azt mondta a médiának, hogy Putyin munkanapjának „jelentős részét” aztölti ki, hogy az árvizekkel foglalkozik.
Kazahsztán Oroszországgal szomszédos északi részén, Aktöbe környékén szinte teljesen a víz alá került egy falu: Berszijev 236 házból mindössze 18 maradt lakható.
Aszkar Kazibajev, a terület vezetője azt mondta a Szabad Európának, hogy április 11-én megint lesz ivóvizük az ott lakóknak, miután klórral fertőtlenítették a vízvezetékeket.
A helyiek elégedetlensége egyre nő amiatt, ahogy a hatóságok kezelik az árvizet. Egy helyi önkéntes mentő, Abat Enszegenov kételyeinek adott hangot Kazibajev ígéreteivel kapcsolatban.
„Hogyan fertőtlenítik a vizet, ha még nem gyűjtötték össze az elhullott állatokat? A fertőtlenítés még el sem kezdődött” – mondta a Szabad Európának.
A gyerekálmok is szertefoszlanak a klímaváltozás sújtotta Mekong-deltában
1/8„Az éghajlatváltozás egyszerre katalizátor és gyorsító tényezője a migrációnak” - mondta el Mimi Vu, Ho Si Minh-városban élő emberkereskedelemmel és migrációval foglalkozó szakember az AP riporterének. A megélhetésnek ártott, és súlyosbítja az egyenlőtlenségeket egy olyan régióban, amely még mindig kevésbé fejlett, mint Vietnám más részei. A területen sem a tiszta vízhez való folyamatos hozzáférés, sem a megfelelő egészségügyi ellátás, sem az oktatás nem biztosított
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
2/8Az ENSZ 2022-ben kiadott, éghajlatváltozásról szóló jelentése arra figyelmeztetett, hogy az esős évszakban több árvíz, a száraz évszakban pedig aszály lesz. A talajvíz és az építési célú homok fenntarthatatlan kitermelése tovább rontja a helyzetet. A tengerszint emelkedése a déli partot sújtja, a Mekongon felfelé haladva gátak szegélyezik a folyót, így a deltában egyre nehezebb a gazdálkodás. A tizenhét milliós lakosságú régióban sokan a városokba mennek, ahol a gyári munkahelyek jobb fizetést ígérnek
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
3/8Nguyen Thi Thuy ételt árul egy úszó piacon Can Thóban, 2024. január 17-én. Jó napokon körülbelül négy dollárt keres, ami alig elég ahhoz, hogy ételt tegyen az asztalra. Unokáit egyedül neveli a lakóhajóján, a lánya a városban küszködik a megélhetéssel. A hajójuk sürgős javításra szorul, amihez még az esős évszak előtt elő kell teremtenie a pénzt
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
4/8„A viharok egyre erősebbek” - meséli Thuy. Az esős évszakban a heves esőzések miatt a vizet vadul kell pumpálni, hogy a lakóhajója ne süllyedjen el. Az áradások arra kényszerítik, hogy a hajót egy nagyobb csatornába helyezze át, ami viszont a nagyobb hullámok miatt kockázatos
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
5/8Nem újdonság, hogy a Mekong vidékéről a jobb kilátások reményében nagyobb városokba vagy akár külföldre költöznek az emberek. De a nettó elvándorlás - a deltából kiköltözők és a beköltözők közötti különbség - 1999 után több mint háromszorosára nőtt. Az itt élők a kilenc millió lakosú, nyüzsgő Ho Si Minh-várost tekintik a szegénységből kivezető leggyorsabb útnak
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
6/8Az ikrek édesanyja új életet kezdett, amikor Ho Si Minh-városba költözött. Egy ruhagyárban helyezkedett el és megházasodott. De végül mind őt, mind a férjét elbocsátották - a több ezer vietnami munkás közé tartoztak, akik az alacsony tengerentúli megrendelések miatt veszítették el állásukat. A harmincnégy éves nő soha nem fejezte be az iskolát, és munkát keres, de nem tudja, mihez kezdjen ezután
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
7/8Nguyen Thi Thuy a lakóhajóján, miközben iker unokái, Do Hoang Trung és nővére, Do Bao Tran, hazatérnek az iskolából a vietnami Can Thóban, 2024. január 17-én. A kislány imádja a K-popot, éjszakánként videókat néz, hogy megtanuljon koreaiul, és szívesen ellátogatna Szöulba. Trung énekes szeretne lenni. De a reményeik irreálisak, és ezt már kiskamaszként sejtik. „Tudom, hogy a végén a városba megyek, hogy megpróbáljak megélni” - jegyzi meg a kisfiú
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
8/8A vietnámi kormány jóváhagyott egy tervet a Mekong-régió mezőgazdasági gazdaságának megerősítésére, amely az ország rizsmennyiségének mintegy felét termeli, és kulcsfontosságú más országok, például Indonézia és a Fülöp-szigetek élelmezéséhez is. Ám a világ egyik legveszélyeztetettebb éghajlatú régiójában így is egyre nagyobb problémát okoz a klímamigráció
A vietnámi Nguyen Thi Thuy a klímaváltozásnak erősen kitett Mekong-deltában él unokáival. Miután édesanyjuk elment, hogy Ho Si Minh-városban jobb anyagi lehetőségeket keressen, az ikrek a nagymamájuk gondozásában maradtak, aki egy úszó piacon árul, ebből tartja el a családot.
Previous slide
Next slide
Elégedetlenség jelei mutatkoznak a nyugat-kazahsztáni Atyrau térségében is, ahol a Zsiljói járás lakosai a kormány lassú reakciója miatt április 10-én tüntetést tartottak Kulszari városában, kompenzációt követelve az őket érő károkért.
„Nem tudom, hogy ősz előtt be tudok-e jutni a házamba” – mondja Kuttibai Ajtesov nyugdíjas.
„Hol biztosítok fedelet a gyerekeimnek? Ha megjavítható a ház, csinálja meg a kormány. Ha nem, akkor biztosítson lakhatást. A nyugdíjamból nem tudom helyreállítani a házat.”
