Oroszország és Kína vezetői visszautasították az amerikai nyomást pénteken, kinyilvánították, hogy ellenzik a NATO bármilyen bővítését, és megerősítették, hogy Tajvan szigete Kína része, amikor néhány órával a téli olimpia kezdete előtt találkoztak Pekingben.
Az orosz Vlagyimir Putyin és a kínai Hszi Csin-ping közös nyilatkozatot adott ki, amelyben a más államok „belügyeibe való beavatkozásra” fókuszáltak, miközben Oroszország csapatokat von össze ukrajnai határán, Kína pedig az olimpiát látja vendégül.
„Egyes, a világszíntéren kisebbséget képviselő erők továbbra is a nemzetközi problémák megoldásának egyoldalú megközelítését pártolják és katonai politikához folyamodnak” – olvasható az Egyesült Államokra és szövetségeseire vonatkozó alig burkolt utalásban.
A két vezető az Egyesült Államokkal és szövetségeseivel szembeni ellensúlyként kívánja megmutatni magát, miközben Kína egyre inkább támogatja Moszkvát Ukrajnával folytatott vitájában, amely fegyveres konfliktus kitörésével fenyeget.
Példátlanul és példaadóan szoros kapcsolatok
Putyint pekingi jelenléte az olimpia legmagasabb rangú vendégévé teszi, miután az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és mások úgy döntöttek, hogy nem küldenek tisztségviselőket Kína emberi jogi visszaélései, valamint az ujgurokkal és más muszlim kisebbségekkel szembeni bánásmódja miatt.
Hszivel tartott találkozója előtt Putyin az orosz televízióban is közvetített nyitóbeszédében méltatta a példátlanul szoros kapcsolatokat Kínával.
A kapcsolatok „progresszív módon fejlődnek a barátság és a stratégiai partnerség szellemében – mondta Putyin. – Valóban példátlanná váltak. Ez a kölcsönös fejlődést támogató, méltóságteljes kapcsolatok prototípusa.”
Újabb olajmegállapodást is kötöttek
Putyin kiemelte a szoros gazdasági kapcsolatokat, beleértve azt az új szerződést, amely alapján évi tízmilliárd köbméter gázt szállítanak Kínának Kelet-Oroszországból.
„Mai találkozónkra olajosaink nagyon jó új megoldásokat készítettek a Kínai Népköztársaság szénhidrogén-ellátását illetően, és újabb előrelépés történt a gáziparban” – mondta Putyin.
Oroszország régóta kulcsszerepet játszik a hatalmas kínai gazdaság olaj-, gáz- és szénellátásában. A kínai gazdaság ma a második legnagyobb a világon, az élelmiszerekkel és más nyersanyagokkal együtt.
A kínai állami hírügynökség azt jelentette, hogy a két vezető péntek délután találkozott a diaojutai állami vendégházban, de részleteket nem közölt. Úgy tűnt, hogy a Covid–19-óvintézkedések miatt nem ráztak kezet, amikor üdvözölték egymást.
Bizonyos mértékig hagyomány
Putyin felidézte jelenlétét a 2008-as pekingi nyári olimpiai játékokon, illetve a kínai delegáció részvételét Oroszországban a 2014-es téli olimpián, Szocsiban, és az ilyen kölcsönös részvételeket bizonyos mértékig hagyománynak nevezte.
A megbeszélések az első személyes találkozójukat jelentik 2019 óta. Kína és Oroszország egyre inkább összehangolja külpolitikáját a kétoldalú kapcsolatokban és a világszervezetekben, például az ENSZ-ben az Egyesült Államok vezette tömb ellenében.
Putyin és Hszi más országokat és szövetségeket azzal vádolt, hogy megpróbálnak katonai előnyhöz jutni, ami rontja mások biztonságát. Hivatkoztak itt mind a NATO, mind pedig Amerika indiai–csendes-óceáni stratégiájára, amelynek keretében szorosabb kapcsolatokat építenek ki Ázsia más országaival.
„A felek ellenzik a NATO további bővítését, és felszólítják az Észak-atlanti Szövetséget, hogy hagyjon fel a hidegháborús ideológiai megközelítéssel” – áll a közös közleményben.
Ukrajnát figyeli, Tajvanra gondol
Vang Ji kínai külügyminiszter múlt heti telefonbeszélgetésükön azt mondta Antony Blinken amerikai külügyminiszternek, hogy Moszkva biztonsági aggályait komolyan kell venni és foglalkozni kell velük. Ez a nyilatkozat jelentős politikai változást jelent Peking számára.
Egyes megfigyelők szerint Peking szorosan figyelemmel kíséri, hogyan járnak el az Egyesült Államok és szövetségesei az Ukrajnával kapcsolatos patthelyzetben, miközben a Tajvannal kapcsolatos további stratégián gondolkodik. Washington határozatlansága arra ösztönözheti Kínát, hogy magabiztosabbá váljon – érvelnek.
A közös nyilatkozat szerint Oroszország megerősíti, hogy Tajvan Kína szerves része, és bármilyen formában ellenzi Tajvan függetlenségét.
Oroszország és Kína számos közös hadgyakorlatot tartott, beleértve a haditengerészeti gyakorlatokat és a nagy hatótávolságú bombázók járőrözését a Japán-tenger és a Kelet-kínai-tenger felett. Augusztusban orosz csapatok először vonultak be Kína területére közös manőverekre.
Putyin azt is megjegyezte, hogy Oroszország rendkívül érzékeny katonai technológiákat osztott meg Kínával, amelyek jelentősen megerősítették védelmi képességét.
