Olyan nyolcvanévesnél idősebbeknél vizsgálták az antitestek szintjének emelkedését és a sejtes immunválaszt, akik megkapták az első oltást a Pfizer vagy az AstraZeneca vakcinájából, a cikket pedig Jakab Ferenc virológus szemlézte, megmagyarázva a megállapításokat.
Mint azt a virológus professzor, a Koronavírus-kutatási Akciócsoport vezetője a Virológia Pécs Facebook-oldalán írja, a kutatók azt találták, hogy a Pfizer esetében 93%, míg az AstraZeneca-oltásnál 87%-ban alakult ki antitestválasz a tüskefehérje ellen.
A sejtes immunválaszban is emelkedést tapasztaltak; az oltottak 12 és 31 százalékában mutatkozott változás. A sejtes immunválasz erősebb volt az AstraZeneca beadását követően. Ezt az adenovírus kiváltotta adjuváns (hordozóanyag) hatásnak tulajdonítják. A tanulmány szerint a vizsgálatban szerepelt 8 olyan személy is, akik átestek a fertőzésen. Az ő esetükben az első oltás után még jelentősebb volt az antitestes és a sejtes immunválasz.
Jakab Ferenc azt írja, hogy hasonló eredményt hozott egy másik tanulmány is, ahol a fiatalabb korosztály körében is jelentősebb anitestválaszt találtak az első mRNS-oltást követően akkor, ha azt olyan személy kapta, aki már átesett a fertőzésen.
Az idősebbek esetében mind a Pfizer, mind pedig az AstraZeneca oltás jelentős antitestszint-emelkedést eredményezett már az első oltás után is. Ezzel párhuzamosan a sejtes immunválasz is megjelent, amely az AstraZeneca oltás esetében erősebb volt.
A vizsgálat eredménye alapján a virológus professzor arról ír, hogy mind a két vizsgált vakcina esetében már az első oltást követően is jelentős immunválasz alakul ki, Jakab Ferenc ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a második oltás nélkülözhetetlen, mert ez eredményezi a maximális immunválaszt és a teljes védelmet a súlyos lefolyású fertőzésekkel szemben.
