Miközben a szupergazdagok rekordgyorsasággal, mintegy kilenc hónap alatt ledolgozták a koronavírus-járvány miatt elszenvedett veszteségeiket, a legszegényebb csoportokhoz tartozók még több mint egy évtized múlva is érezhetik a válság gazdasági hatásait – írta friss jelentésében az Oxfam brit segélyszervezet.
„Az Egyenlőtlenség Vírusa” című tanulmányt a világ vezető politikusainak és üzletembereinek szokásos éves tanácskozása, a davosi Világgazdasági Fórum hétfői nyitónapjára időzítve tették közzé.
A jelentés készítői lehetségesnek tartják, hogy a mostani járvány nyomán egyszerre a világ szinte minden országában fokozódni fognak a gazdasági egyenlőtlenségek, amire először lenne példa az erről szóló adatok gyűjtésének több mint száz évvel ezelőtti kezdete óta. A szegénységben élők számára legalább 14-szer hosszabb ideig tarthat a visszatérés a válság előtti szinthez, mint a világ ezer leggazdagabb embere számára, akik többségében fehér férfiak.
Az Oxfam csaknem nyolcvan ország háromszáz közgazdászának megkérdezésével végzett felmérése azt mutatja, hogy a válaszadók 87 százaléka a pandémia miatt „emelkedésre” vagy „jelentős emelkedésre” számít hazájában a jövedelmi egyenlőtlenségekben.
A dokumentumban a segélyszervezet bemutatta, hogy a gazdasági rendszer miként teszi lehetővé a szupergazdag elit számára a további vagyonfelhalmozást a nagy gazdasági világválságot követő legsúlyosabb recesszió során is, miközben emberek milliárdjai folytatnak napi szintű küzdelmet a megélhetésért. Feltárja azt is, hogy a járvány tovább mélyíti a régóta fennálló gazdasági, faji és nemi törésvonalakat.
A szupergazdagok számára már véget ért a válság
A világ tíz leggazdagabbjának összesített vagyona a járvány kezdete óta nagyjából 500 milliárd dollárral nőtt – ez elegendő lehetne akár arra is, hogy minden egyes embernek kifizessék a koronavírus elleni vakcinát, illetve biztosítsák, hogy senkit ne taszítson szegénységbe a mostani helyzet. Mindeközben a világjárvány az utóbbi kilencven év legmagasabb munkanélküliségét eredményezte, több száz millió ember maradt állás nélkül.
A válság a nőket súlyosabban érinti, miután globálisan felülreprezentáltak a rosszul fizető munkakörökben, amelyek dolgozóira komoly kihatással volt a járvány. Amennyiben a nők olyan arányban lennének jelen ezekben a szakmákban, mint a férfiak, akkor 112 millió nő nem lenne magas kockázatnak kitéve a jövedelme vagy a munkája elvesztését illetően. Az egészségügyi és szociális dolgozók körülbelül 70 százaléka nő, s bár fontos szerep az övék, általában rosszul vannak fizetve, a vírushelyzet miatt ráadásul most magasabb veszélynek is vannak kitéve.
Az egyenlőtlenség emberéletekben is számolható
Brazíliában a koronavírus miatti halálozásnak 40 százalékkal magasabb a kockázata az afrikai származásúak esetében, mint a fehéreknél. Az Egyesült Államokban pedig csaknem 22 ezer fekete és spanyol ajkú személy lenne még életben, ha a körükben mért halálozási arány megegyezne a fehér lakosságéval. Franciaországban, Indiában vagy Spanyolországban a szegényebb régiókban élők körében magasabb a fertőzöttségi és a halálozási arány az országos átlagnál, utóbbi Angliában a leghátrányosabb helyzetű körzetekben több mint duplája a leggazdagabb térségekben regisztráltnak.
A jelentés szerint a tisztességesebb gazdaság kialakítása kulcsfontosságú lenne a gyors gazdasági helyreállítás szempontjából. Egy, a legnagyobb járvány alatti többletnyereséget elérő 32 globális nagyvállalatot sújtó ideiglenes különadóval mintegy 104 milliárd dollárt lehetett volna begyűjteni 2020-ban. Ez elegendő lett volna arra, hogy az alacsony és közepes jövedelmű országokban munkanélküli segélyt nyújtsanak minden rászorulónak, illetve pénzügyi támogatást minden gyerek és idős számára.
“Nem elkerülhetetlen a szélsőséges egyenlőtlenség”
"Az egyenlőtlenség legnagyobb mértékű növekedésének vagyunk szemtanúi az adatok rögzítésének kezdete óta” – közölte Gabriela Bucher, az Oxfam igazgatója.
“A manipulált gazdaságok a gazdag elitnek csatornázzák át a vagyont, amely luxusban kerül ki a világjárványból, míg a frontvonalban lévők – bolti eladók, egészségügyi dolgozók, piaci árusok – azzal küzdenek, hogy befizethessék a számláikat és ételt tehessenek az asztalra” – hangsúlyozta.
“A nőket és a marginalizált faji és etnikai csoportokat sújtja leginkább a válság. Körükben van a legnagyobb esély az elszegényedésre, az éhségre, s arra, hogy kiszorulnak az egészségügyi ellátásból” – tette hozzá.
A világ ezer leggazdagabb emberének összvagyona 2020 decemberében 11,95 ezer milliárd dollárra rúgott. A világ 19 legnagyobb gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó G20-csoport nagyjából ennyit költött eddig összesen a Covid-19 miatti gazdasági helyreállításra.
“A szélsőséges egyenlőtlenség nem elkerülhetetlen, hanem szakpolitikai döntés eredménye. A kormányoknak világszerte meg kell ragadniuk ezt a lehetőséget, hogy egyenlőbb, befogadóbb gazdaságokat hozzanak létre, ami véget vet a szegénységnek és megóvja a bolygót” – szögezte le Bucher.
Ingyenes mobilalkalmazásunkkal bárhol és bármikor elérheti a Szabad Európa weboldalának tartalmát. Töltse le díjnyertes applikációnkat a Google Play vagy az Apple Store kínálatából!