A magyar miniszterelnök a georgiai fővárosban „szabadnak és demokratikusnak” nevezte az ellenzék és számos nyugati ország által vitatott tisztaságú választást, amely a kormánypárt győzelmét hozta.
Orbán Viktor gratulált a georgiai népnek, amiért „a békére szavaztak”, és „nem engedték, hogy országuk egy második Ukrajnává váljon”. Úgy vélte, hogy ha a liberálisok nyertek volna, akkor Brüsszel demokratikusnak nyilvánította volna az előző hétvégi választást, emellett azt mondta, hogy nevetséges az a vád, miszerint a georgiai kormányzó párt ellenezné az európai integrációt.
Jól jött az Európai Unió soros elnökségét jelenleg betöltő Magyarország miniszterelnökének látogatása a választáson győztes Georgiai Álomnak, miután előző nap tömegdemonstrációkat tartottak a fővárosban a csalások és az orosz beavatkozás ellen tiltakozva.
Az EU leszögezte, hogy a georgiai kormánypárt győzelméhez első külföldi vezetőként, még a hivatalos eredmények közzététele előtt gratuláló Orbán nem a közösséget képviseli Tbilisziben.
Ehhez kapcsolódóan: Európai külügyminiszterek ítélték el Orbán sietős georgiai útját; Szijjártó Péter őket bírálta
Hétfő este több tízezer ember tüntetett a georgiai parlament előtt, hogy nemzetközi felügyelet mellett új választásokat követeljenek, valamint a választási csalási vádak kivizsgálását. A belvárosban a tömeg Orbánt is kifütyülte.
Az ország az utóbbi években mélyen megosztottá vált politikailag, a kormányzó párt több intézkedése is a demokrácia csorbításának irányába mutat a kritikusok szerint. Georgia Nyugat-barát elnöke bejelentette, hogy nem ismeri el a választás eredményét, és azt mondta, hogy országa „orosz különleges művelet” áldozata lett.
Ehhez kapcsolódóan: Georgia elnöke nem ismeri el a választás eredményét, orosz beavatkozást emleget
Szalome Zurabicsvili reményét fejezte ki, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió mellettük áll. „Láttuk, hogy az orosz propagandát közvetlenül felhasználták” – húzta alá, hozzátéve, hogy a kormány „kéz a kézben együtt dolgozott Oroszországgal”, és valószínűleg segítséget kapott az orosz biztonsági szolgálatoktól.
A Kreml azonnal elutasította a beavatkozás vádját. Brüsszel és Washington a szabálytalanságokról szóló jelentések teljes körű kivizsgálását sürgette.
Irakli Kobahidze georgiai miniszterelnök „lenyűgözőnek és egyértelműnek” nevezte pártja sikerét, kitérve rá, hogy „minden, választási manipulációt emlegető kísérlet kudarcra van ítélve”. Megköszönte magyar kollégájának hazája EU-integrációjának támogatását, és kijelentette, hogy a két ország hasonló értékeket vall. „Mint ismeretes, külpolitikai prioritásunk az európai uniós integráció. Magyarország mindig nagyon támogatta ezt, és fontos szerepet játszott abban, hogy Georgia tagjelölti státuszt kapjon” – szögezte le a közös sajtótájékoztatón.
Hangsúlyozta, hogy a két ország közös célja a nemzeti identitás és a keresztény értékek védelme. „Fontosnak tartjuk az együttműködést Magyarországgal minden területen, mindenekelőtt a politikai együttműködés fejlesztését. Nagyra értékeljük, hogy Magyarország támogatja a szuverenitásunkat és területi integritásunkat.”
Az Európai Unió korábban határozatlan időre felfüggesztette a csatlakozási folyamatot a nemzetközileg is élesen bírált „külföldiügynök-törvény” elfogadása miatt.
Ehhez kapcsolódóan: Így látja a világ a vitatott georgiai választásokat
Sokan sorsdöntőnek tartották a szombati választásokat az Oroszországgal határos, mintegy 3,7 milliós lakosú Georgia EU-tagsága szempontjából.
A nemzetközi megfigyelők szerint a kampányt rágalomhadjárat jellemezte, a választás megosztó környezetben zajlott, megfélemlítés, szavazatvásárlás, kettős voksolás és fizikai erőszak mellett, főleg az ország vidéki részein.
Antonio López-Istúriz White, az Európai Parlament küldöttségének vezetője elmondta, hogy a Georgiai Álom „Nyugat-ellenes és ellenséges retorikát használt, illetve orosz félretájékoztatást, manipulációt és összeesküvés-elméleteket terjesztett”.
A 2012 óta hatalmon lévő Georgiai Álomnak korábban Nyugat-barát programja volt, azonban az elmúlt két évben Oroszország felé fordult, és most újabb négy évvel meghosszabbíthatja a hatalmát. Az ellenzék szerint ez a demokrácia további leépítéséhez vezethet. A véleményt a nyugati államok egy jelentős része osztja. A georgiai kormány az utóbbi időben több vitatott törvényt fogadott el; egyrészt korlátozták a külföldi finanszírozásban részesülő civil szervezetek és médiumok működését, másrészt az LMBTQ-jogokat, emellett arra is ígéretet tettek, hogy újrázás esetén betiltják az összes főbb ellenzéki pártot.
Ehhez kapcsolódóan: Az Európai Unió az LMBT-jogokat korlátozó törvény visszavonására szólította fel Georgiát
Mindez nem sokáig maradt válasz nélkül az Egyesült Államok és az Európai Unió részéről. Brüsszel befagyasztotta a dél-kaukázusi ország csatlakozási folyamatát, Washington pedig szankciókat rendelt el több magas rangú vezető ellen.
