Laila Medina főtanácsnok azt javasolja, hogy az Európai Unió Bírósága helyezze hatályon kívül a törvényszék ítéletét, amely helybenhagyta a Magyarország által a két új paksi atomreaktorhoz nyújtott támogatást jóváhagyó bizottsági határozatot, a főtanácsnok szerint ugyanis az Európai Bizottságnak körültekintően meg kellett volna vizsgálnia, hogy az építési szerződés közvetlen odaítélése egy orosz üzleti vállalkozásnak összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési szabályokkal.
Van-e elválaszthatatlan kapcsolat?
Ha az Európai Unió Bírósága majdani ítéletében követné is a főtanácsnok álláspontját, annak egy, a Szabad Európának nyilatkozó brüsszeli szakértő szerint valószínűleg nem lenne érdemi hatása a beruházásra, ugyanis a bizottság hivatalos vizsgálata nem állapította meg az uniós közbeszerzési eljárás megsértését. Amit a főtanácsnok reklamál, az ennek a ténynek a részletesebb indoklása a bizottság részéről az alapján, hogy – szerinte – létezik az elválaszthatatlan kapcsolat az állami támogatás és az oroszokkal pályáztatás nélkül megkötött szerződés között.
A Paks II.-projektet jóváhagyó bizottsági döntést Ausztria támadta meg a bíróságon. A törvényszék – amely az Európai Unió Bírósága két kamarája közül az egyik – 2022. november 30-án elutasította a keresetet. Most a főtanácsnok azt javasolja a bíróságnak, hogy adjon helyt Ausztria fellebbezésének, amely szerinte helyesen állítja, hogy az állami támogatás értékelésének keretében a brüsszeli testületnek meg kellett volna vizsgálnia azt a kérdést, hogy az új atomreaktorok megépítésére irányuló szerződés közvetlen odaítélése az orosz Nizhny Novgorod Engineeringnek (NNE) összeegyeztethető-e az uniós közbeszerzési szabályokkal.
A főtanácsnok szerint ugyanis a szerződés odaítélése elválaszthatatlanul összefüggött a kormány által nyújtott állami támogatással. „Ilyen esetben (…) a bizottság köteles figyelembe venni az uniós jog támogatási szabályokon kívüli rendelkezéseinek esetleges megsértését” – szögezte le. Ugyanakkor maga is elismeri, hogy a bizottság a határozat elfogadása előtt a projekt közbeszerzési oldalát is vizsgálta, és arra jutott, hogy nem került sor a releváns rendelkezések megsértésére. A főtanácsnok szerint ugyanakkor a bizottság határozatában ezt nem indokolta meg kellőképpen, beérte egy egyszerű utalással.
Ehhez kapcsolódóan: Szerbia részesedést vásárolna a Paksi Atomerőműben
A bizottság szerint nem sérültek a közbeszerzési szabályok
Az Európai Bizottság egyébként a paksi projekt jóváhagyási eljárása során maga is megkérdőjelezte, hogy az orosz céget közvetlenül, pályázati eljárás nélkül választották ki. A magyar kormány eredetileg azzal érvelt, hogy jelen esetben nem kellett alkalmazni a közbeszerzési pályázatot, mert egy magyar–orosz államközi szerződésen alapult. Ezt az értelmezést a közbeszerzési oldalról vizsgáló bizottsági főigazgatóság (DG GROW) nem fogadta el, mentesítő körülményként vette viszont figyelembe azt, hogy miután egy már meglévő atomerőmű két új reaktorral való kiegészítéséről (és idővel kiváltásáról) volt szó, a projektet kizárólag orosz technológiával lehetne megvalósítani. A bizottság versenyjogászai azt is megállapították, hogy a nyújtandó állami támogatás kedvezményezettje a Paks II.-projekt, nem az orosz fővállalkozó cég.
Miután emiatt a bizottság szerint nem állt fenn a közbeszerzési szabályok megsértése, és kötelezettségszegési eljárás sem indult, az állami támogatás elutasítása sem lett volna indokolt.
A bizottság versenyjogi főigazgatósága értesülésünk szerint éppen azért nagyolta el az állami támogatásról szóló határozatában a közbeszerzési kérdést, mivel megítélése szerint a két szempont között nem létezik elválaszthatatlan kapcsolat. Utóbbinak azért van jelentősége, mert – mint egy korábbi jogesetben megerősítést nyert – hiába lenne minden rendben az állami támogatással, ha egyébként a kérdéskör egy másik dimenziójában uniós jogot sértettek, ebben az esetben az állami támogatást sem lenne szabad jóváhagyni.
A jogi hercehurca nem akadályozza a beruházás folytatását
Ha az Európai Unió Bírósága soron következő ítéletében magáévá is teszi a főtanácsnok érvelését (ami egyáltalán nem biztos), akkor az Európai Bizottságnak a testület útmutatásai alapján előreláthatóan részletesen ki kell majd fejtenie, miért nem sérültek a közbeszerzési szabályok, ezért miért nincs elválaszthatatlan kapcsolat az állami támogatás jóváhagyása és az építtető orosz cég pályázat nélküli kiválasztása között. Az állami támogatás jóváhagyásáról szóló határozatot így kiegészítenék a bíróság által kért indoklásokkal, ettől kezdve már csak a felperes Ausztrián múlik, hogy az új határozatot is megtámadja-e. Arra azonban forrásunk szerint minimális az esély, hogy a bíróság egy esetleges újabb perben megsemmisítené az állami támogatás jóváhagyását.
Egy lapunknak nyilatkozó jogi szakértő szerint nem lesz halasztó hatással a jogi huzavona a paksi beruházásra, ugyanis mindaddig érvényes az állami támogatási határozat, amíg hatályon kívül nem helyezik. Hatályon kívül helyezés esetén (ami jelen esetben nem tűnik relevánsnak) egy új határozat elfogadásával a bizottság visszafizetteti a kedvezményezettel az állami támogatást.
Ehhez kapcsolódóan: Több mint négyezermilliárdba kerül, hogy öt évvel tovább éljen egy atomerőmű
