A svéd parti őrség egy negyedik gázszivárgásra bukkant az Északi Áramlat vezetéken a Balti-tengeren – közölte a parti őrség illetékese szeptember 29-én.
Korábban már három szivárgást – kettőt a dán övezetben és egyet a svédben – fedeztek fel a hét elején a két nagy orosz víz alatti vezetékben, amelyeket a földgáz Németországba szállítására terveztek.
A NATO és az Európai Unió közölte, hogy a szivárgásokat szabotázs okozta, és azt ígérték, hogy határozott lépéseket tesznek a kritikus európai infrastruktúra védelmére. „Két szivárgás van a svéd és kettő a dán oldalon” – mondta a parti őrség illetékese a médiának.
A feltételezett robbanások idején egyik vezeték sem volt használatban, de fel voltak töltve gázzal, amely a szeptember 26-i sérülés óta a Balti-tengerbe ömlik.
Svéd és dán földrengéskutatók azt mondták, hogy erős robbanásokat rögzítettek a környéken, ami arra késztette a svéd rendőrséget, hogy nyomozást indítson egy esetleges szabotázs ügyében.
A negyedik szivárgás az Északi Áramlat 2 vezetéken jelent meg, a közeli Északi Áramlat 1-en talált nagyobb lyuk közvetlen közelében – mondta a tisztviselő.
Az incidens következtében megugrott a földgáz ára Európában.
Összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a történtek miatt
A BT összehívását Oroszország kérte. A 15 tagú tanács elnöki tisztét szeptemberben betöltő francia ENSZ-misszió közölte, hogy szeptember 30-án a két gázvezetékben okozott károk mellett tárgyalnak arról is, milyen következményekkel járhat, milyen biztonsági aggályokat vet fel a gáz bejutása a Balti-tenger vizébe.
Az Északi Áramlat építésére Oroszország és európai partnerei dollármilliárdokat költöttek. Az Északi Áramlat 1-et most le kellett zárni, és szakértők szerint jó ideig nem is lehet majd megnyitni. Az Északi Áramlat 2 még nem kezdte meg a gyakorlatban a működését.
A NATO és az Európai Unió arra figyelmeztetett, hogy meg kell védeni a kritikus infrastruktúrát a szabotázstól, bár a tisztviselők nem árulták el, hogy kit hibáztatnak a történtekért.
Az továbbra sem világos, hogy ki állhat a feltételezhető támadás mögött az Északi Áramlat vezetékek ellen. Oroszország sem zárta ki a szabotázs lehetőségét, de közölte, hogy ostobának tartja azokat a vádakat, melyek szerint ő lenne a háttérben.
