Kormányok jönnek-mennek, de egyeseknek biztos a helyük, pontosabban a megbízásuk. Az állami szántók sorsa is biztos, minden második hektár magánkézbe kerül. Élet a NER-ben egy világjárvány közepén. Visszatekintés a március–áprilisi időszakban megjelent legfontosabb cikkeinkre.
A tavaszi hónapokban sem sikerült minden kérdést tisztáznia a kormányzatnak a járvánnyal és az oltásokkal kapcsolatban, úgyhogy kénytelenek voltunk mi válaszokat keresni, mások mellett például Balkányi László, az Európai Járványügyi Központ korábbi tudásmenedzsere segítségével. Annak is nyomába eredtünk, miként változhat a halálozási statisztika – visszamenőleg. A járvány terjedése időszerűvé tette, hogy beszéljünk a gyász feldolgozásáról, elfelejtett rítusainkról és felgyorsult életünkről. A március és az április (is) abban a kettősségben telt, hogy míg a kormányzati tájékoztatás szerint rendben zajlik a védekezés, addig a frontvonalban dolgozó orvosok háborús állapotokról számoltak be a kórházakból. Bár a hivatalos források felől légbiztos volt a hírzárlat, a közösségi médiában megjelenő posztokból kezdett kialakulni egy aggasztó kép: „A hullazsákok nem csupán zsákok. Emberformájuk van.”
Így nem meglepő, hogy az időszak egyik legsikeresebb cikke azt volt, amelyben azt kutattuk, mit tehetünk, hogy többé ne legyen ilyen járvány. A kérdésükre válaszoló Földvári Gábor járványtani szakértő szerint nem volt váratlan a világjárvány kitörése, ráadásul jó eséllyel egyre több hasonló várhat ránk. A jó hír az, hogy elég jól tudjuk, hogyan lehet ezeket megelőzni, rossz hír viszont, hogy a megoldás nem egyszerű. Tavasszal Orbán Viktort is beoltották, Facebook-oldala szerint a magyar miniszterelnök kínai vakcinát kapott. „Nem lenne szabad” – válaszolta az infektológus dr. Prinz Gyula arra, hogy etikus lenne-e gyógyszertárban pénzért árulni a Covid elleni védőoltást. Ezt a logikát követi, hogy több ország és nemzetközi szervezet is az oltóanyagok technológiájának megosztására szólította fel a nagy gyógyszergyárakat.
Kvíz: nyunyóka, fotelvirológus és társai
Indítsa el a kvízt, ha többet akar megtudni
„Erősnek tartom magam, de kezdek nagyon elfáradni”
Idén tavasszal a kijárási korlátozások végnapjait éltük, nem csoda, hogy addigra elfogyott a türelem, kimerültek a lelki tartalékok. Panaszkodtak a háziorvosok az oltási kampánnyal járó rengeteg adminisztrációra (amely később teljesen haszontalannak bizonyult), az intenzív osztályon is dolgozó Zacher Gábor a helyzet tarthatatlanságára (a vele készült beszélgetés második részét nem adhattuk ki, mert a hatóság felelősségre vonással fenyegette, ha többet mond), lányok-asszonyok a háztartás vezetésének kihívásaira vagy a magányra.
Tavasszal lejárt a határidő, amit az állami egészségügyi dolgozók a jogviszonyuk átalakításáról elfogadott törvény értelmében kaptak új szerződésük aláírására. Öt százalékuk nem vállalta a sok szempontból még mindig bizonytalan feltételeket. Leginkább talán az intenzív terápiában, a sürgősségi ellátásban és a pszichiátrián dolgozók mondhattak így búcsút az állami egészségügynek – jósolták a szakértők akkoriban.
Pusztító hatással volt a gyermekszegénységre a járvány – derült ki az Eurocities nevű nemzetközi szervezet felméréséből. Húsz uniós tagállam 35 városából származnak az adatok, amelyek rávilágítanak, hogy a városban élő családok nagyobb arányban veszítették el a munkahelyüket, emiatt a társadalmi kirekesztés sokkal jelentősebb mértékben sújtja őket.
Élet a NER-ben
Magyarország elmúlt tíz évéről indítottunk elemző podcastsorozatot tavasszal. A tizenhárom beszélgetésben azt kutatjuk, hogy miként tartja egyben és működteti a társadalmat a Nemzeti Együttműködés Rendszere, és az megfelelő válaszokat adott-e Magyarország sorskérdéseire. Az első epizódban megszólaló Kovách Imre szociológus szerint egyszer majd azt kell megválaszolni, hogy NER csak a felső politikai elit saját érdekeiben működtetett rendszer volt, vagy sok hozadéka volt-e a társadalom jelentős része számára is.
A kormánypárt politikáját elemezte az az írásunk is, amelyben a magyar diaszpóra sorsát és támogatását elemeztük, hiszen a Fidesz Kárpát-medencei nemzetegyesítése mellett vannak olyan magyarok is, akik alatt nem a határok vándoroltak ide-oda, hanem ők maguk indultak világgá. A magyar szomszédságpolitika volt egy másik cikkünk középpontjában is. Interjúalanyaink ellentmondó véleményeket fogalmaztak meg a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról. „Szijjártó Péter egy meggyengült ország hitelét vesztett külügyminisztere”; „Néma dühvel figyelik a magyar kormány támogatáspolitikáját”; „Általános az Orbán-irigység a régió politikusai között” – csak néhány idézet tőlük. Talán idetartozik az a huzavona is, amely a Fidesz nemzetközi szereplését jellemezte tavasszal. A Fidesz kilépett az Európai Néppárt frakciójából, és brüsszeli tudósítónk visszavezette, mikor is robbant ki az ellentét, amely elvezetett idáig.
Diplomácia kicsiben
Mára elveszítette jelentőségét, de év elején még megütköztünk azon, hogy 340 ember volt bejelentve egy szabolcsi falu romos házába. A lakcímet kiárusító férfi Ukrajnából szerezte a kuncsaftokat, amiről a kormányhivatal és a polgármester is tudhatott. Azon is füstölöghettünk egy sort, hogy emiatt egyetlen kormányhivatalban dolgozót sem vontak eddig felelősségre – derült ki az ügyészségtől kapott válaszból.
Ennél jobban megmozgatta az érintetteket, hogy egy belga tévétársaság rendőrségi sorozatában tervezték bemutatni Szájer József volt EP-képviselő, fideszes politikus múlt novemberi elfogásának videófelvételeit. Pár óra alatt megszületett egy nyilatkozatot arról, hogy Szájer gyülekezési tilalomsértési és drogbirtoklási ügyét a belga hatóság jogkövetkezmény nélkül lezárta, hivatalos eljárás nem indult ellene, mentelmi jogának felfüggesztését nem indítványozták, nyilvános közszereplői státusza megszűnt.
Tavasszal egy jelentősebb ügyben is ment a politikai adok-kapok. A kínai Fudan budapesti campusának terve szerint a sanghaji egyetem budapesti hídfőállását a kínai állami építőipari vállalat húzná fel, méghozzá éppen ott, ahova a főváros vezetése Diákvárost álmodott a magyar tanulóknak. A Fudan ugyan a Kínai Kommunista Párt ellenőrzése alatt áll, egy többször is ott járt magyar kutató szerint azonban az oktatók többsége liberális és ellenzéki, ezért is szigorított a kommunista rezsim a chartáján.
Menekülők és maradók
Háromszázmilliós keretszerződést kötött a terézvárosi vagyonkezelő egy olyan céggel, amely már az előző, fideszes kerületvezetéstől is megkapta ezt a megbízást, és a Kocsis Máté irányította Józsefváros állandó tendernyertese volt néhány másik céggel együtt. Terézvárosban is együtt bukkantak föl. Tavaly ősszel már felfigyeltünk egy hasonló döntésre: a 2019 előtt fideszes vezetésű VIII. kerület kedvelt építőipari beszállítócége, a Hufer-Bau Kft. a már momentumos polgármester vezette Terézvárosban is elnyert egy nagyobb tendert.
Az év elején párttagságra cserélték az egyenruhát azok a rendőrök, akik a veszélyhelyzet ideje alatt próbáltak felmondani. Az egyik keleti megyében többtucatnyi rendőr párttaggá nyilvánítása volt akkortájt folyamatban. A hatályos törvények alóli kibújásra az Alaptörvényt használják a rendőrök, hiszen az kimondja: rendőr politikai tevékenységet nem folytathat. Összeállításunkban érintettek is megszólaltak.
Egyre nő a tápszeres gyermekek aránya Magyarországon. Ennek számtalan oka lehet, a szakértő szerint az egyik az, hogy a magyar ellátórendszer évtizedekre magukra hagyta az anyákat ezzel a dilemmával – derült ki cikkünkből.
Pénzből él az ember
Válás, albérlet, néha egy providentes vagy devizahitel, munkahelyvesztés és alkoholizmus, végül hajléktalanság: a társadalmi lecsúszás tipikus útja. Az utcán élőkről nehéz úgy riportot csinálni, hogy ne a hatásvadász elemek uralkodjanak, hanem tényleg megismerhessünk egy szeletet a hajléktalanok világából 2021-ben. Egy olyan főszereplőt választottunk cikkünkhöz, amely 2008 óta változatlan. Ez egy „segély”, havi húszezer, amennyiből százezer ember él.
A gyengülő forintárfolyam és az uniós előírások szigorodása miatt mindössze másfél év alatt drágult 45 százalékkal a legnépszerűbb hétszemélyes autó ára. Tavaly év végéig húszezren igényelték a három gyermektől járó támogatást, több mint negyedük ugyanazt a román modellt választotta. Körképünkből megtudhatja, hogy ez nem véletlen, hiszen eltűntek a piacról az olcsó hétszemélyes autók.
Az állami szántók közel felét adta el az Orbán-kormány, miközben ellenzékben még kritizálta a földeladásokat. Most konzerválódik a hazai földpiac tulajdonszerkezete, az osztatlan földek kimérését követően egyeseknek nagyon nehéz lesz földhöz jutniuk. A Nemzeti Földügyi Központ adatai szerint 2015-ben még 354 ezer hektár szántó volt állami tulajdonban, 2019-re ez 83 ezerre csökkent.
Egy nap múlva folytatjuk visszatekintésünket legfontosabb 2021-es cikkeinkre, az előző hónapok gyűjtését pedig itt találja.
