Bár az Északi Áramlat 1 vezetéken újraindult a gázszállítás, Európa szinte biztosan nehézségekkel fog szembenézni a téli fűtési szezonban, miután Oroszország már eddig is jelentősen csökkentette a szállított mennyiséget, és ki tudja még, hogy mit hoz a jövő.
A Gazprom már a most véget ért karbantartás megkezdése előtt, júniusban hatvan százalékkal csökkentette az Oroszországot Németországgal összekötő vezetéken keresztül szállított mennyiséget. Ugyanakkor a teljes kapacitás helyreállítására ezután sincs sok esély, sokakat már az is meglepett, hogy egyáltalán újraindult az ellátás.
Leállította Oroszország az európai gázszállítást?
Nem, de jelentősen csökkentette az ellátást. Sőt Oroszország már az ukrajnai invázió február 24-i megindítása előtt sem árult földgázt az úgynevezett spotpiacon. Miután az Európai Unió számos orosz bank és vállalat ellen szankciókat rendelt el, illetve az ukrajnai fegyverszállítások finanszírozása mellett döntött, Moszkva hat tagállam felé teljesen leállította, hat másik irányába pedig visszavágta a gázszállítást.
Az EU legnagyobb gazdaságának számító Németországba érkező gázmennyiség a kétharmadával esett az Északi Áramlat 1 vezetéken keresztül, a Kreml szerint azért, mert a nyugati korlátozások miatt fontos alkatrészek nem érkeztek vissza a kanadai karbantartásról. Európai vezetők szerint Oroszország csupán ürügyként használta fel a technikai magyarázatot, ugyanis tisztán politikai döntésről volt szó, amelynek célja a bizonytalanság fokozása és az árak további felhajtása lehetett.
A huszonhét EU-tag számára így nehézségeket okoz a gáztározók feltöltése a téli fűtési szezon előtt. A közösség célként tűzte ki a fogyasztás visszafogását, hogy nagyobb mennyiség kerülhessen a stratégiai készletekbe. Az európai gáztározók töltöttségi szintje jelenleg 65 százalék körül van, a cél november 1-jéig elérni a nyolcvan százalékot.
Miért ilyen fontos az orosz földgáz?
A háborút megelőzően Európa a gázfogyasztása mintegy negyven százalékát orosz forrásból fedezte, mára ez 15 százalékra mérséklődött, ami hatalmas áremelkedéshez vezetett.
A földgáz a háztartások fűtése mellett több iparág szempontjából is kulcsfontosságú, szükség van rá egyebek mellett az acél- és az üveggyártáshoz, a tej pasztörizálásához. Ennek kapcsán pedig számos vállalat arra figyelmeztetett, hogy nem tudnak egyik napról a másikra átállni más energiaforrásra.
A magas energiaárak már így is recesszióval fenyegetnek Európában, egy teljes leállás pedig rendkívül súlyos problémákat okozhatna a kontinensen.
Mi az az Északi Áramlat 1?
Ez a legfőbb európai gázvezeték, amely Oroszországot köti össze Németországgal a Balti-tenger alatt, ezen keresztül érkezik a legtöbb orosz gáz Nyugat-Európába.
Klaus Müller, a Bundesnetzagentur német hálózati ügynökség vezetője csütörtökön közölte, hogy várhatóan a napokban nagyjából vissza fog állni a karbantartást megelőző mennyiség szállítása, ami a teljes kapacitás negyven százalékát jelenti.
Ha ez meg is történik, az EU-nak akkor is meg kellene spórolnia valahogy 12 milliárd köbmétert, azaz 120 LNG-tankerhajónyi mennyiséget a tározók feltöltéséhez.
Három másik vezetéken keresztül szállított a Gazprom földgázt Európában, ezek közül az egyiket, a Belaruszon és Lengyelországon át vezetőt lezárták, az Ukrajnán és Szlovákián keresztülin csökkentett mennyiség szállítása zajlik, a harmadik vezetéken, a Törökországon és Bulgárián keresztül vezetőn azonban zavartalan a tranzit. Ezek mellett vannak más vezetékek is, Norvégiából, Észak-Afrikából és Azerbajdzsánból.
Mire játszik Putyin?
Noha az ukrajnai háború kezdete óta visszaesett az orosz kőolaj- és földgázexport, az egekbe szökő árak miatt valójában még nőttek is a moszkvai költségvetés bevételei a Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) számításai szerint.
Ebben az időszakban a korábbi évek átlagának nagyjából kétszeresére, 95 milliárd dollárra nőttek ezek a bevételek. Ez azt jelenti, hogy Oroszország csak az utóbbi öt hónap során háromszor annyi pénzre tett szert, mint máskor a teljes téli európai gázexportból.
Vlagyimir Putyin elnöknek így van mihez nyúlnia, és úgy kalkulálhat, hogy a dráguló közüzemi számlák és a recesszió alááshatja Ukrajna társadalmi támogatottságát Európában, ami a tárgyalásos megoldás felé lökheti a közhangulatot.
„Az alapján, amit az elmúlt évben láttunk, nem lenne bölcs dolog kizárni annak a lehetőségét, hogy Oroszország úgy dönthet, hogy a politikai befolyás érdekében lemond az európai gázexportból származó jövedelemről” – vélekedett Fatih Birol, az IEA igazgatója.
Ezt támasztja alá, hogy Putyin kedden arról beszélt, hogy július végén esedékes egy újabb turbina karbantartása, és amennyiben addig nem érkeznek vissza az alkatrészek Kanadából, még tovább fog csökkenni a szállított gázmennyiség.
„Partnereink minket próbálnak okolni azokért a hibákért, amelyeket elkövettek Oroszországgal és a Gazprommal szemben, de ez teljességgel alaptalan” – mondta.
Mit tehet Európa?
Az Európai Unió jelentősen fokozta a drágább cseppfolyósított gáz (LNG) importját egyebek mellett az Egyesült Államokból és Katarból. Németországban nagy erőkkel zajlik négy LNG-terminál építése az Északi-tenger partján, s ugyan az elsőt már idén átadhatják, de a teljes projekt évekig is eltarthat.
Az LNG azonban önmagában nem elegendő a hiány betöltésére, a globális exportkapacitás korlátozott, és szűk az energiapiac, nem sok tér van a bővítésre. A helyzetet súlyosbítja, hogy nemrég robbanás történt egy texasi LNG-terminálban, így egyik napról a másikra kiesett az európai ellátás 2,5 százaléka.
A takarékoskodás és az egyéb energiaforrások bevonása kulcsfontosságú. Németországban például meghosszabbították a rendkívül környezetszennyező szénerőművek működési engedélyét és lecsavarták a középületek hűtését-fűtését.
Az Európai Bizottság előző nap bemutatott javaslata értelmében a tagállamoknak 2022. augusztus 1. és 2023. március 31. között 15 százalékkal kellene csökkenteniük a gázigényüket. Szükség esetén ezt kötelezővé is lehetne tenni, mindez azonban nem érintené a háztartásokat. Emellett még nagyobb erőfeszítéseket kívánnak fordítani az alternatív energiaforrások felkutatására és leszerződésére.
A tagállamok energiaügyi miniszterei jövő kedden rendkívüli tanácsülésén fogják megvitatni a tervezett intézkedéseket.
Emellett több ország új beszerzési forrásokat próbál keresni, megállapodások születtek és születnek például Algériával, Azerbajdzsánnal és az Egyesült Arab Emírségekkel.
Megfagyunk télen?
Nagy valószínűséggel nem fog sor kerülni az otthonok, iskolák és kórházak fűtésének leállítására, a hatóságoknak ugyanis vészhelyzet esetén először az ipari fogyasztók ellátását kell mérsékelniük.
Az IEA ajánlásaiban szerepel, hogy az európai országoknak kampányt kellene indítaniuk a takarékosság népszerűsítése érdekében, illetve szolidaritási intézkedésekre lenne szükség.
„Az idei tél az európai szolidaritást történelmi próbatétel elé állíthatja, amelyen nem szabad elbukni” – hangsúlyozta Birol, hozzátéve, hogy ennek az energiaszektoron messze túlmutató következményei vannak.
