A keményvonalas belarusz rezsim egyre gyakrabban veszi el az ellenzéki aktivistáktól a gyermekeiket. A rendszer bírálói szerint a taktika célja a megfélemlítés.
Belaruszban Vaszil és családja nemrég felkerült a veszélyes szociális helyzetű családok hivatalos listájára, ami azt eredményezheti, hogy ő és a felesége elveszítik szülői jogaikat, és állami árvaházban helyezik el a gyermekeiket. Az aktivista Vaszil – akinek a nevét biztonsági aggályok miatt megváltoztattuk – azt mondja, azután vették fel őket a listára, miután tavaly bűnösnek találták őt szélsőséges anyagok terjesztésében.
Gyakran alkalmazzák Belaruszban a szélsőséges anyagok terjesztésének vádját azok ellen, akik az ország erős vezetőjének, Aljakszandr Lukasenkának a rendszerét bíráló bejegyzéseket osztanak meg vagy lájkolnak a közösségi médiában. A rendőrség szerint a szélsőséges anyagok listáján – amelyet a belügyminisztérium rendszeresen frissít – számos, Belaruszban betiltott független médiaoldal szerepel. Bárkit, aki csak feliratkozik egy ilyen híroldalra, és kommentálja vagy megosztja a cikkeit, megvádolhatnak szélsőséges tevékenységgel.
„Egy szociális munkás azt mondta, hogy a helyi önkormányzat különleges bizottsága mindössze tizenöt percet szán családonként arra, hogy megvitassa és eldöntse, felveszik-e őket a veszélyes szociális helyzetben lévők listájára” – mondta Vaszil a Szabad Európának. Hozzátette, hogy ő kiváló értékeléseket kapott gyermekei iskolájától és számos helyi önkormányzati ügynökségtől, amelyek a családja helyzetét értékelték. A jelentések azonban nem befolyásolták a bizottság döntését, amely Vaszil véleménye szerint politikai indíttatású volt, és kormányellenes nézetei miatt büntette őt.
Korábban emberi jogi csoportok bírálták Belaruszt amiatt, hogy elvette politikai foglyok gyermekeit – vagy ezzel fenyegetőzött – oly módon, hogy felvette őket a veszélyeztetett családok listájára. A kormány váltig állítja, hogy Belaruszban nincsenek politikai foglyok, emberi jogi csoportok szerint azonban 1300 politikai fogoly van az országban, közülük sokan nem jutnak orvosi ellátáshoz, és nem tarthatják a kapcsolatot a rokonaikkal.
„Színlelt választás”
Az egykor Európa utolsó diktátorának nevezett Lukasenka 1994 óta van hatalmon. Az Oroszországgal közeli szövetséges viszonyban álló belarusz elnököt választási manipulációval, a másként gondolkodók rendszerszintű elnyomásával, valamint a média és a civil társadalom szigorú korlátozásával vádolják.
A hatóságok most kiterjesztik a politikai foglyokkal szemben alkalmazott gyakorlatot azokra a szülőkre is, akiket szélsőséges anyagok terjesztésével gyanúsítanak – állítja Vaszil és több más belarusz szülő, akik név nélkül nyilatkoztak a Szabad Európának. Úgy vélik, hogy az intézkedések célja minden kormánykritikus hang elhallgattatása a január 26-i elnökválasztás előtt, amelyen a hetvenéves Lukasenka várhatóan felhatalmazást kap hetedik elnöki ciklusára.
A választást sokan tartják színleltnek, olyan gyakorlatnak, amelynek egyetlen célja Lukasenka uralmának megerősítése. Január 17-én Antony Blinken akkori amerikai külügyminiszter arról beszélt, hogy elnyomó légkör hátráltatja Belaruszban a törvényes, demokratikus elnökválasztást.
Amióta felkerültek a listára, folyamatosan azzal a fenyegetéssel néznek szembe, hogy elveszítik gyermekeik felügyeleti jogát – mondják a Szabad Európának nyilatkozó szülők. A feketelistán szereplő családokat figyelik, helyi tisztviselők és orvosok hetente akár hatszor is előre be nem jelentett látogatást tesznek az otthonukban állítólag jóléti ellenőrzés céljából – mondják az érintettek.
A helyzetet Vaszil szerint mindannyian megszenvedik, de ő maga inkább a gyerekeket érintő következmények miatt aggódik, ugyanis már az iskolában is könyörtelen kormányzati propagandának vannak kitéve. „A hátrányos helyzetű család státusza negatívan érinti a gyerekeket, és a szüleik ellen fordíthatja őket – mondja. – Azt gondolhatják: apám vagy anyám miatt vannak gondjaim, ezért jobb, ha elhatárolódom tőlük, és nem követem semmiben a példájukat.”
Leszámolás a másként gondolkodókkal
Vaszil három hónapot kapott arra, hogy válasszon: „a javulás útjára lép” – ahogy ő mondja –, vagy végignézi, amint gyermekeit kiveszik a családból. Úgy döntött, inkább elhagyja Belaruszt.
Nem lehet tudni, hány szülőt érint a hatóságok hadjárata a gyermekfelügyeleti jog bevetésével a rendszer bírálóival szemben.
Szvjatlana Iljusina, az ország délnyugati részén fekvő Breszti terület egyik bírója szerint a belarusz bíróságok 2023-ban 1225 férfitól, 595 nőtől és 467 pártól vonták meg a szülői jogokat. Nem világos, hogy ezek közül hány volt politikai indíttatású.
A 2020-as, vitatott elnökválasztás után kirobbanó tömeges kormányellenes tüntetések alatt és után több ezer embert vettek őrizetbe Belaruszban. Lukasenka akkor nyerte el hatodik mandátumát.
