Az idei nyár forró volt, és nagyrészt csapadéktalan, a július abszolút rekordmelegközeli napokat, az augusztus pedig már a Paksi Atomerőmű számára is túlhevült és alacsony vízállású Dunát hozott, szeptember közepe pedig a drasztikus lehűlés mellett hiperintenzív esőzést, amely minden idők legnagyobb dunai árvizét idézheti elő. Ez már az éghajlatváltozás és a klímaválság hétköznapiasulása, vagy még mindig van kibúvónk a kimondása alól? Erről is kérdeztük szeptember 13-án Lakatos Mónikát, a Magyar Meteorológiai Társaság elnökét, éghajlatkutatót.
A beszélgetésről készült videópodcastot itt tudja megnézni:
Ha inkább csak meghallgatná a beszélgetést, ide kattintson:
Öt fontos gondolat a beszélgetésből
- Lakatos Mónika elmondása szerint korábban nem gyakran fordult elő, ami 2023-ban, amikor globálisan és lokálisan, Magyarországon is rekordmeleg év volt. Azonban ennél is meglepőbb, hogy idén a Copernicus Éghajlati Szolgálat (C3S) minden egyes hónapot melegebbre jelzett eddig a tavalyinál – és ez Magyaroszágon is így alakult. Az éghajlatkutató úgy véli, hogy a rendszer a korábbiakhoz képest jobban megváltozott, az időjárás pedig korábban nem mért és nem tapasztalt változási fázisba lépett.
- Melegebbnek éreztük az idei nyarat akkor is, ha az abszolút rekord, a 2007-ben mért 41,9 Celsius-fok idén nem dőlt meg. A július 16-án Kelebián mért 41,6 Celsius-fok körülményei azonban nagyon hasonlók voltak – mondta a HungaroMet elemzője. A napi rekordértékek 2007-ben is, idén is egy többnapos hőhullámmal érkeztek: négy napon keresztül 40 Celsius-fok felett volt a napi csúcshőmérséklet.
- A C3S globálisan ugyan már korábban jelentette, hogy márciusban átlépte a kritikusnak tekintett másfél fokot a Föld felmelegedése, ám ez még nem jelenti azt, hogy biztosan elbuktuk a párizsi klímacsúcs (2015) kritériumait, de kevesebb a mozgástér az emberiség számára. A másfél fokos küszöbérték tartós átlépése után gyökeres változások jöhetnek az időjárásban is: akár egy-egy tized Celsius-fokos emelkedés is drasztikus változást idézhet elő a biológiai, de a földi rendszerekben – mondta Lakatos Mónika. Hozzátette, hogy nagyon költséges lesz ezek elhárítása, illetve ezekhez alkalmazkodni is.
- A modellezések szerint Magyarországon a jövőben a magas hőmérséklettel kapcsolatos szélsőségek válnak valószínűvé. A Magyar Meteorológiai Társaság elnöke szerint ez azt jelenti, hogy a nyarak hosszabbá válnak, a telek rövidebbé, a hőhullámok hosszabbak és intenzívebbek lesznek. A telek enyhébbek, hó helyett inkább esőt hoznak majd, ugyanakkor a csapadékszélsőségek – mint a Dunán éppen árvizet előidéző helyzet – gyakoribbá válnak.
- Az éghajlatkutatásban már jelenleg is használják a mesterséges intelligenciát (AI). Lakatos Mónika elmondta: az AI talán a legnagyobb mértékben abban segíti az elemzők munkáját, hogy a továbbra is fontos fizikai modellezések mellett az adatvezérelt, gépi tanulással elvégzett számítások (modellezések, illetve az adatok utófeldolgozása) gyorsabban és többféleképpen elvégezhetők.
