A volt MSZMP-elnök, Kádár János emlékét idézi meg a kormányfő a disznóölős, lángosos posztokkal, mondja Ruff Bálint. Orbán Viktor nagy utat járt be, a rendszerváltás liberális, nyugati szemléletű politikusából először liberális-konzervatív, majd populista-nemzeti figura lett. „Az idő előrehaladtával beleöregedett abba a szerepbe, hogy ő Magyarország új Kádár Jánosa, és ezek a videók, közösségi média megjelenések rájátszanak erre”, fogalmaz az elemző. Ráadásul a társadalomban is kimutatható a visszavágyódás „a boldog békeidőkbe”, és ez éppen a billegő körzetekben a legjellemzőbb.
De ez a kádári puritánság csak látszat Orbánnál, a felvett szerepből kizökken, amikor a főváros egyik legdrágább éttermében ünnepel, hatalmas labdát feldobva az ellenzéknek. Bármilyen korrupciós ügy felhánytorgatásánál erősebb kártya lenne a kihívói kezében, ha rá tudnának mutatni a mese mögötti hazugságra, mondja a kampányszakértő, aki megismétli, hogy a pénzügyi visszaélések az elmúlt évtizedekben sokat veszítettek hírértékükből, azokkal nem lehet kampányt nyerni.
Facebook-posztokkal sem lehet megnyerni egy választást, folytatja a figyelmeztetések sorát Ruff Bálint. Ha így lenne, akkor most Jakab Péter lenne az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, teszi hozzá. Ezek a posztok nem helyettesítik a „lábmunkát” – a billegő körzeteket fel kell keresni személyesen, a választókat meg kell győzni szemtől szemben. Tévhit, hogy a Facebook-on meg lehet nyerni a szavazást, mert ha csak a közösségi médiás szimpátia és aktivitás számítana, akkor most Jakab Péter lenne az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, és a szocialista Mesterházy Attila újraválasztása sem lenne kérdés.
„Jó geg volt” – ezzel értékelte a szakértő Márki-Zay Péter kommentjét Orbán Viktor újságírós posztja alatt. A kormányfőt kamerák és mikrofonok kereszttűzében mutató, és „Van kérdés?” szöveggel kitett fotóhoz azt írta az ellenzéki politikus, hogy neki lenne pár. Márki-Zay jól ráérzett arra, hogy a kormányfő-jelölti vita erőltetése hatásos téma, mondja Ruff Bálint, mivel ezzel valóban nem tudott mit kezdeni a Fidesz kommunikációja, egy ideig nem találtak elég erős választ. De elsődleges kampányüzenetté emelni a vita hiányát már kockázatos, hiszen nincs elég idő rásütni a miniszterelnökre a félénk, gyáva jelzőt, ráadásul a választók széles köre nem is gondolná Orbán Viktorról, hogy ne lenne bátor. De az jó irány, hogy egy egyszerű kérdésben találjanak fogást a kormányfőn, mondja az elemző.
A most érkező pénzeső kampányerejének enyhítésére kínál témát a Budapest Intézet friss elemzése, véli Ruff Bálint. Mivel a pénzosztás egy populista húzás, arra pedig vagy csak még populárisabb ígérettel lehet válaszolni (ettől az ellenzék láthatóan óvakodik), vagy egy tényszerű cáfolattal lehet reagálni. Ez utóbbira ad lehetőséget a kimutatás, amely szerint a kampányfilmekkel szemben egy széles körnek jelent kedvezőtlen feltételeket az orbáni adórendszer. Ezt ki lehetne használni, véli az elemző.
A napokban zajlott pedagógus-sztrájk is alkalmat adott volna az elégedetlen csoportok egybe kovácsolására egy közös ellenzéki fellépéssel, és az is beszédes, ahogy a tanárok gyakorlatilag semmit nem értek el a kormányzatnál, a velük egyidőben demonstráló víziszárnyas-termelők megnyugtatására azonban az agrárminiszter amerikai útját megszakítva repült haza. Igaz, a gazdák egy része azokban a vidéki körzetekben él, amelyek eldönthetik a választást, véli az összefüggést Ruff Bálint.
„Ha koronavírus tavaszig velünk marad, akkor ezzel a járványellenességgel a Mi Hazánknak komoly sansza van, hogy parlamenti párt lehessen”, mondja a kampányszakértő. Ezzel magyarázza azt is, hogy a napokban a Jobbik elnök Jakab Péter is olyan posztokat közölt, amelyben elutasítja a kötelező védőoltás gondolatát. Mindenki belefáradt a gazdasági és szociális következményekbe, a lezárásokba, maszkhordásba, így a járványellenesség egy pártsemleges téma lett. Az ellenzéki összefogás a szélsőjobbról szeretne visszacsábítani szavazókat azzal, hogy ezt beemelte a kommunikációjába, véli az elemző.
A podcastban megszólaltatott Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
De ez a kádári puritánság csak látszat Orbánnál, a felvett szerepből kizökken, amikor a főváros egyik legdrágább éttermében ünnepel, hatalmas labdát feldobva az ellenzéknek. Bármilyen korrupciós ügy felhánytorgatásánál erősebb kártya lenne a kihívói kezében, ha rá tudnának mutatni a mese mögötti hazugságra, mondja a kampányszakértő, aki megismétli, hogy a pénzügyi visszaélések az elmúlt évtizedekben sokat veszítettek hírértékükből, azokkal nem lehet kampányt nyerni.
Facebook-posztokkal sem lehet megnyerni egy választást, folytatja a figyelmeztetések sorát Ruff Bálint. Ha így lenne, akkor most Jakab Péter lenne az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, teszi hozzá. Ezek a posztok nem helyettesítik a „lábmunkát” – a billegő körzeteket fel kell keresni személyesen, a választókat meg kell győzni szemtől szemben. Tévhit, hogy a Facebook-on meg lehet nyerni a szavazást, mert ha csak a közösségi médiás szimpátia és aktivitás számítana, akkor most Jakab Péter lenne az ellenzéki miniszterelnök-jelölt, és a szocialista Mesterházy Attila újraválasztása sem lenne kérdés.
„Jó geg volt” – ezzel értékelte a szakértő Márki-Zay Péter kommentjét Orbán Viktor újságírós posztja alatt. A kormányfőt kamerák és mikrofonok kereszttűzében mutató, és „Van kérdés?” szöveggel kitett fotóhoz azt írta az ellenzéki politikus, hogy neki lenne pár. Márki-Zay jól ráérzett arra, hogy a kormányfő-jelölti vita erőltetése hatásos téma, mondja Ruff Bálint, mivel ezzel valóban nem tudott mit kezdeni a Fidesz kommunikációja, egy ideig nem találtak elég erős választ. De elsődleges kampányüzenetté emelni a vita hiányát már kockázatos, hiszen nincs elég idő rásütni a miniszterelnökre a félénk, gyáva jelzőt, ráadásul a választók széles köre nem is gondolná Orbán Viktorról, hogy ne lenne bátor. De az jó irány, hogy egy egyszerű kérdésben találjanak fogást a kormányfőn, mondja az elemző.
A most érkező pénzeső kampányerejének enyhítésére kínál témát a Budapest Intézet friss elemzése, véli Ruff Bálint. Mivel a pénzosztás egy populista húzás, arra pedig vagy csak még populárisabb ígérettel lehet válaszolni (ettől az ellenzék láthatóan óvakodik), vagy egy tényszerű cáfolattal lehet reagálni. Ez utóbbira ad lehetőséget a kimutatás, amely szerint a kampányfilmekkel szemben egy széles körnek jelent kedvezőtlen feltételeket az orbáni adórendszer. Ezt ki lehetne használni, véli az elemző.
A napokban zajlott pedagógus-sztrájk is alkalmat adott volna az elégedetlen csoportok egybe kovácsolására egy közös ellenzéki fellépéssel, és az is beszédes, ahogy a tanárok gyakorlatilag semmit nem értek el a kormányzatnál, a velük egyidőben demonstráló víziszárnyas-termelők megnyugtatására azonban az agrárminiszter amerikai útját megszakítva repült haza. Igaz, a gazdák egy része azokban a vidéki körzetekben él, amelyek eldönthetik a választást, véli az összefüggést Ruff Bálint.
„Ha koronavírus tavaszig velünk marad, akkor ezzel a járványellenességgel a Mi Hazánknak komoly sansza van, hogy parlamenti párt lehessen”, mondja a kampányszakértő. Ezzel magyarázza azt is, hogy a napokban a Jobbik elnök Jakab Péter is olyan posztokat közölt, amelyben elutasítja a kötelező védőoltás gondolatát. Mindenki belefáradt a gazdasági és szociális következményekbe, a lezárásokba, maszkhordásba, így a járványellenesség egy pártsemleges téma lett. Az ellenzéki összefogás a szélsőjobbról szeretne visszacsábítani szavazókat azzal, hogy ezt beemelte a kommunikációjába, véli az elemző.
A podcastban megszólaltatott Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
