Nem tartja öngólnak az ellenzéki népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtését elemzőnk, aki szerint inkább elismerést érdemel, hogy hidegben, az ünnepek között és a nehezen megfogható témákban sikerült összegyűjteni a kellő számú aláírást. Az pedig várható volt, hogy szinte esélytelen lesz úgy leadni az íveket, hogy a jogszabályokban előírt határidőket betartva meg lehessen tartani az ellenzéki referendumot az április 3-ai választással és kormányzati népszavazással egy időben.
Az aláírásgyűjtési akció lezárásakor jól mutatta az ellenzéki összefogás egységét a hat párt, és Ruff Bálint szerint mostanra sikerült összehangolni a különböző érdekeket az ellenzéki előválasztás erőviszonyainak váratlan átalakulása után, és úgy tűnik, nyugvópontra jutott a köztük lévő vita.
Egy politikai pajzsra van szüksége Orbán Viktornak, hogy megvédje az infláció és az orosz-ukrán feszültség politikai behatásaitól – értékeli az elemző a néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról hozott döntést vagy a kormányfő disznóvágásos közösségi posztjait. Ráadásul ez utóbbi akciónak a helyszín-választása is érdekes: a billegőnek számító körzetek lakóinak 38-40 százaléka él ötezer fő alatti településeken, tehát falvakban vagy tanyákon. Nekik ismerős helyzet a disznóvágás az év elején, és a miniszterelnök is egy ilyen faluban és körzetben bizonyította, hogy megállja a helyét ebben a feladatban.
Az már más kérdés, hogy egy 60 ezer forintos gumicsizmában érkezett, vagy hogy vendéglátója, a közösségi posztokban meg sem szólaló fideszes képviselőjelölt inkább egy koktélpartihoz öltözött, semmint a sáros udvarhoz – mondja Ruff Bálint.
A hatósági árak bevezetése sem a középosztálynak szól: lehet bírálni az olcsósított élelmiszerek körét, de ez megint elitista gondolkodás – figyelmeztet elemzőnk. Ezek az élelmiszerek vidéken, a billegő körzetek lakóinál számítanak. Egy ilyen intézkedés két reakcióra ad lehetőséget ellenzéki részről: az egyik a gazdasági helyzet firtatása, és ők ezzel éltek. A másik az árstophoz hasonló populista megközelítés lett volna, szóvá tenni, hogy miért nincs még több termék a listán.
Az újkori magyar demokrácia eddigi 30 éve alatt nem vált olyan hagyománnyá a választások előtti vita, amelynek elmaradása felháborodást okozna – magyarázza Ruff Bálint, hogyan lehet itthon választásokat nyerni a vezetők szócsatája nélkül. Politikai közhely, hogy a hatalomban lévőt a vita nem erősítheti, csak a kihívót. Elemzőnk szerint a kormányfőnek csak akkor érné meg vitába szállni, ha az ellenzéki miniszterelnök-jelölt lekörözné a felmérésekben. Ugyanakkor Márki-Zay Péter részéről jó lépés volt Orbán Viktort vitára hívni, de ő sem számíthatott a felkérés elfogadására.
„Nagyon úgy tűnik, mintha ez egy irányított ügy lenne” – mondja Ruff Bálint a volt igazságügyi államtitkár elleni nyomozásról. Arra emlékeztet az elemző, hogy tavaly április óta zajlanak a lehallgatások, a szálak apránként bomlanak szét, és legutóbb egy páncélszekrényben őrzött, kompromittáló felvételekhez vezettek. Ez a kiszámítottság felveti azt a feltételezést, hogy a kormánypárt többi ügyeiről kell elterelnie a figyelmet – fogalmaz.
Eltérő hatása lehet az ellenzéki összefogáson kívüli pártok listaállításának. Ruff Bálint szerint a Kutyapárt a városi értelmiségben találhat szavazókat, és a viccpártot be lehetett volna vonni az együttműködésbe, ha időben, még fél évvel ezelőtt erre nyitott a többi erő. Nagyobb kockázatot jelenthet azonban a Mi Hazánk Mozgalom, mivel egyrészt szélsőjobboldali jellegét ügyesen palástolva egy valós „politikai keresletre” ült rá a járvány- és oltástagadó kommunikációjával, másrészt olyan körzetekben nagyobb a támogatottsága, ahol szoros lehet a verseny a kormányoldal és az ellenzék között.
A podcastban megszólaltatott Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
Az aláírásgyűjtési akció lezárásakor jól mutatta az ellenzéki összefogás egységét a hat párt, és Ruff Bálint szerint mostanra sikerült összehangolni a különböző érdekeket az ellenzéki előválasztás erőviszonyainak váratlan átalakulása után, és úgy tűnik, nyugvópontra jutott a köztük lévő vita.
Egy politikai pajzsra van szüksége Orbán Viktornak, hogy megvédje az infláció és az orosz-ukrán feszültség politikai behatásaitól – értékeli az elemző a néhány alapvető élelmiszer árának befagyasztásáról hozott döntést vagy a kormányfő disznóvágásos közösségi posztjait. Ráadásul ez utóbbi akciónak a helyszín-választása is érdekes: a billegőnek számító körzetek lakóinak 38-40 százaléka él ötezer fő alatti településeken, tehát falvakban vagy tanyákon. Nekik ismerős helyzet a disznóvágás az év elején, és a miniszterelnök is egy ilyen faluban és körzetben bizonyította, hogy megállja a helyét ebben a feladatban.
Az már más kérdés, hogy egy 60 ezer forintos gumicsizmában érkezett, vagy hogy vendéglátója, a közösségi posztokban meg sem szólaló fideszes képviselőjelölt inkább egy koktélpartihoz öltözött, semmint a sáros udvarhoz – mondja Ruff Bálint.
A hatósági árak bevezetése sem a középosztálynak szól: lehet bírálni az olcsósított élelmiszerek körét, de ez megint elitista gondolkodás – figyelmeztet elemzőnk. Ezek az élelmiszerek vidéken, a billegő körzetek lakóinál számítanak. Egy ilyen intézkedés két reakcióra ad lehetőséget ellenzéki részről: az egyik a gazdasági helyzet firtatása, és ők ezzel éltek. A másik az árstophoz hasonló populista megközelítés lett volna, szóvá tenni, hogy miért nincs még több termék a listán.
Az újkori magyar demokrácia eddigi 30 éve alatt nem vált olyan hagyománnyá a választások előtti vita, amelynek elmaradása felháborodást okozna – magyarázza Ruff Bálint, hogyan lehet itthon választásokat nyerni a vezetők szócsatája nélkül. Politikai közhely, hogy a hatalomban lévőt a vita nem erősítheti, csak a kihívót. Elemzőnk szerint a kormányfőnek csak akkor érné meg vitába szállni, ha az ellenzéki miniszterelnök-jelölt lekörözné a felmérésekben. Ugyanakkor Márki-Zay Péter részéről jó lépés volt Orbán Viktort vitára hívni, de ő sem számíthatott a felkérés elfogadására.
„Nagyon úgy tűnik, mintha ez egy irányított ügy lenne” – mondja Ruff Bálint a volt igazságügyi államtitkár elleni nyomozásról. Arra emlékeztet az elemző, hogy tavaly április óta zajlanak a lehallgatások, a szálak apránként bomlanak szét, és legutóbb egy páncélszekrényben őrzött, kompromittáló felvételekhez vezettek. Ez a kiszámítottság felveti azt a feltételezést, hogy a kormánypárt többi ügyeiről kell elterelnie a figyelmet – fogalmaz.
Eltérő hatása lehet az ellenzéki összefogáson kívüli pártok listaállításának. Ruff Bálint szerint a Kutyapárt a városi értelmiségben találhat szavazókat, és a viccpártot be lehetett volna vonni az együttműködésbe, ha időben, még fél évvel ezelőtt erre nyitott a többi erő. Nagyobb kockázatot jelenthet azonban a Mi Hazánk Mozgalom, mivel egyrészt szélsőjobboldali jellegét ügyesen palástolva egy valós „politikai keresletre” ült rá a járvány- és oltástagadó kommunikációjával, másrészt olyan körzetekben nagyobb a támogatottsága, ahol szoros lehet a verseny a kormányoldal és az ellenzék között.
A podcastban megszólaltatott Ruff Bálint jogászként végzett, és már több sikeres választási kampányban dolgozott. A felvétel idején kommunikációs tanácsadó Botka László szegedi és Pikó András józsefvárosi polgármester mellett.
