Ezt már nem csak a jegesmedvék vagy az unokáink fogják a bőrükön érezni
Ezt már nem csak a jegesmedvék vagy az unokáink fogják a bőrükön érezni
Klímavédelmi szakemberek és politikusok szerint óriási tétje van az október 31-én kezdődő glasgow-i klímacsúcsnak. Ha ugyanis nem jön nagyon gyorsan óriási csökkenés az üvegházhatású gázok kibocsátásában, olyan határértékeket fogunk már pár évtizeden belül is átlépni, ahonnét nem lesz visszaút.
A fenti következtetésre jutott az ENSZ legutóbbi átfogó jelentésében, és az ENSZ főtitkára, António Guterres is arra figyelmeztetett, hogy a világ “katasztrofális “ úton van egy 2,7 C fokos felmelegedés felé. Ennek súlyos következményeit - a hosszú aszályokat, a szélsőséges időjárást, a jégtakaró olvadását és ezzel a vízszint emelkedését - már nemcsak a jegesmedvék vagy unokáink fogják a bőrükön érezni, de mi is. Ahogy ezekre a jelenségekre bőven akadt példa az elmúlt hónapokban is.
A Szabad Európán sokszor foglalkoztunk a klímaváltozással eddig is. Most egy csokorba gyűjtöttünk egy párat az ezzel kapcsolatos videókból, infografikákból és képgalériákból.
Infografikán mutattuk meg, hogy milyen viszonyban áll egymással a párizsi egyezményben kitűzött 1,5 fokos cél és a valóság:
Videóban is szemléltettük, hogy az országok vállalásai súlyos ellentmondásban vannak az előrejelzések adataival, illetve azt, hogy milyen következményei lehetnek annak, ha a vállalásokat nem követik tettek is.
A klímavészhelyzet miatt egyre gyakoribbá vált a szélsőséges időjárás. Idén nyáron száz éve nem látott esőzések okoztak árvizeket Európa-szerte. Míg Németországban a kancellár, Belgiumban a királyi pár kereste fel a katasztrófa sújtotta területeket. Sokak otthona súlyosan megrongálódott. Volt, aki a közelmúltban végzett teljes körű felújítást, most mindent elölről kellett kezdenie.
Az időjárás kapcsán infografikán mutattuk meg, hogyan dőltek meg nyáron sorra a melegrekordok:
Videóban számoltunk be arról, hogy hiába állították azt orosz olajcégek, hogy a környezetvédelmi szabályokat követve hasznosítják újra a fúrásokból visszamaradó mérgező anyagot. A Szabad Európa orosz adásának nyomozása szerint rendszeresen megsértik a rendelkezéseket, és illegálisan szabadulnak meg a hulladéktól.
Egy magyar-ukrán filmes dokumentumfilmet készített a tiszai műanyagszemét-szennyezésről. Riportunkban részleteket láthattak a filmből - köztük a rahói szemétlerakó sokkoló képeivel. A Szabad Európa megkérdezte az állami szereplőket is a hulladékkezelés lehetséges megoldásairól.
Azt is megmutattuk infografikánkon, hogy kik termelik a legtöbb műanyagszemetet:
Kazah szerkesztőségünk videót készített arról, hogy az országban olyan súlyos az aszály, hogy a gazdák végső elkeseredésükben hulladékkal próbálják megmenteni a jószágot az éhhaláltól. Az állam segítséget ígért, de sokak szerint az állatokat már nem lehet megmenteni.
Infografikán szemléltettük, hogy miért nem annyira "zöld" a húsfogyasztás:
Videóban foglaltuk össze, milyen pusztító erődtüzek és özönvizek voltak a nyáron Görögországban és az Egyesült Államokban. A kaliforniai erdőtüzet vonatról oltották, és óriási homokvihar sötétített el egy kínai várost.
És aztán infografikán is megmutattuk, mekkora területeket érintett idén nyáron az erdőtűz Dél-Európában is:
Fényképeken adtuk hírül, hogy tűzvész tombolt a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban is, ahol a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő él.
Tűzálló lepellel próbálják védeni a több ezer éves óriás mamutfenyőket
1/8Az itt élő mamutfenyők között akadnak nyolcvan méternél is magasabbak, amelyek törzsének átmérője akár hat méter is lehet
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
2/8A fákat tűzálló alumíniummal burkolták be, amely eltéríti a hőt, és segít megakadályozni, hogy a gyúlékony anyagok lángra kapjanak, így akár 550 fokos hőt is kibírnak
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
3/8A nemzeti park bejáratánál található, fából készült jelzést is beburkolták tűzálló lepellel
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
4/8Műholdkép a Sequoia Nemzeti Parkban pusztító tűzvészről szeptember 17-én
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
5/8Az erdőtűz miatt ki kellett üríteni a nemzeti park főbejáratán kívül fekvő, mintegy kétezer-ötszáz fős települést is
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
6/8Kaliforniában idén eddig több mint hétezer erdőtűz tombolt
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
7/8Az óriás mamutfenyők akár háromezer évig is élhetnek
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
8/8Helikopterek is részt vesznek a tűzoltásban a Sequoia Nemzeti Parkban
Tűzvész tombol a Sierra Nevadában található, óriás mamutfenyőiről ismert Sequoia Nemzeti Parkban. Itt él a világ legnagyobb fája, a Sherman tábornok névre keresztelt, több mint kétezer éves, 83 méter magas fenyő is.
Previous slide
Next slide
Fotókon lehet azt is megnézni, mit okoz az aranybányászat az Amazonas-medence őslakóinak földjén.
Visszafordíthatatlan károkat okoz az aranyláz az Amazonasban
1/10Egy janomami indián nézi, ahogy a brazil környezetvédők felmérik az őslakosok földjén feltárt illegális bányát 2016-ban
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
2/10Őslakos nő tüntet Bolsonaro tervezete ellen, amely legalizálná földjeiken az aranybányászatot. A brazil elnök egy beszédében azt mondta, az őslakos területek akadályozhatják az ország fejlődését
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
3/10Légi felvétel egy illegális aranybányáról az Amazonasban
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
4/10Illegális aranybányászok dolgoznak egy természetvédelmi területen az Amazonasban 2021. szeptember 3-án
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
5/10Egy illegális aranykotró ég az Amazonas szívében, a janomami őslakók földjén. A janomami indiánok területe körülbelül kétszer akkora, mint Svájc, és 1992 óta jogilag is a tulajdonukban van, de az illegális aranybányászok rendszeresen letarolják a fákat és higannyal szennyezik a folyókat
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
6/10„Visszafordíthatatlan károkat okoz a természetben az illegális bányászat – mondja Suely Araujo, az Observatorio Climatico szakembere, aki hozzáteszi, hogy az aranybányászat az őslakosok egészségére is káros. „Az aranybányászattal a folyókba kerülő higany egészségügyi problémákat is okoz, különösen azok számára, akik a partvidéken élnek”
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
7/10Fegyveres őr egy illegális aranybányánál 2021. szeptember 5-én. Egy friss jelentés szerint a 2019-es és 2020-as brazil aranyexport közel harminc százaléka illegális bányákból származik. A brazil aranyexport csaknem kétharmada Kanadába, Svájcba és Nagy-Britanniába került
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
8/10Egy janomami indián a földjükön feltárt illegális aranybányánál. A Leedsi Egyetem egy korábbi tanulmányában arra hívta fel a figyelmet, hogy a bányászat miatt kivágott erdők a bányák bezárása után is csak nagyon kevés eséllyel nőnek újra
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
9/10Közben újabb erdőtüzek sújtják az Amazonas-medence térségét
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
10/10Ez sorozatban a harmadik olyan év, amikor rendkívül nagy területeken ég az esőerdő az Amazonasban
Jair Bolsonaro brazil elnök legalizálná az aranybányászatot az Amazonas-medence őslakóinak földjén természet- és egészségkárosító hatása ellenére is.
Previous slide
Next slide
Képgalériában mutattuk be egy ausztriai gleccser lassú elmúlását:
„A gleccsereket már nem menthetjük meg”
1/8Sokkal gyorsabban és látványosabban olvadnak a gleccserek a klímaváltozás miatt, mint ahogy arra a tudósok korábban számítottak. Ennek testamentuma az a kék föld, azaz jég alatti világ, amelyben Andra Fischer és Martin Stocker-Waldhuber gleccserkutató tett utazást a múlt hétvégén
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
2/8A melegebb levegő, az olvadékvíz és a jég kölcsönhatásba lép egymással, üreg képződik a gleccserben, amely egészen addig nő, amíg a gleccser teljesen össze nem omlik
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
3/8„Szemtanúi vagyunk egy gleccser pusztulásának” – mondta út közben Fischer
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
4/8Az osztrák tudományos akadémia munkatársa, Fischer szerint csökkenteni kell a károsanyag-kibocsátást, ha korlátozni akarjuk a klímaváltozás pusztításának mértékét
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
5/8Fischerék évről évre méréseket készítettek a gleccserekben a klímaváltozás hatásairól
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
6/8Bár azt mondják, az Alpok gleccserei már nem menthetők meg, kutatási eredményeiket felhasználhatnák olyan gleccserek megmentésére, amelyeken például a mezőgazdaság, azaz emberi életek múlthatnak, mint például a Himalájában
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
7/8Nem csak az Alpok gleccserei vannak veszélyben a klímaváltozás miatt
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
8/8Az ENSZ klímaügynökségének héten kiadott előrejelzése szerint a Kelet-Afrikában található utolsó három hegyi gleccser is el fog tűnni két évtizeden belül
A klímaváltozás pusztítása érhető tetten azokon a fényképeken, amelyeket a Reuters fényképésze készített, amikor elkísért két tudóst egy olvadó osztrák gleccser belsejébe.
Previous slide
Next slide
Videót láthattak nálunk arról is, hogy Kirgizisztánban sem jobb a helyzet, ahol a gleccserek összesen 1400 négyzetkilométert veszítettek a területükből az elmúlt hetven év alatt. A Szabad Európa helyi szerkesztősége elkísért tudósokat a Tien-san-hegy jégborította vidékére. Szakértők évtizedek óta gyűjtenek adatokat, melyek borús jövőképet vetítenek előre.
Fényképeken mutattuk meg, hogy Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudtak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
A klímaváltozás miatt várhatóan kevesebb lesz a tea
1/8Teaszüret Tajvanban. A munkásokat a leszedett termés mennyisége után fizetik, ami idén a korábbi éveknél jóval kisebb volt
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
2/8A tajvani teaültetvényeken az idei termést előbb a nagy szárazság, aztán az özönvízszerű esőzések tizedelték meg
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
3/8Diákok tanulják, hogyan kell kézzel sodorni a tealevelet
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
4/8„A klímát tudjuk a legkevésbé irányítani, mi viszont annak függvényében tudjuk megkeresni a kenyerünket, hogy mit ad az ég” – mondta az ültetvény birtokosa, Sien Sun-ji a Reutersnek
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
5/8Tajvan teatermése korábban sem közelítette meg Kínáét vagy Indiáét a mennyiség tekintetében, de simán verte őket a termés minőségében, főleg a magashegyi területeken termesztett úlong teafajta
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
6/8Megkóstolják a frissen szüretelt teát. A környéken élők négy éve figyelik, milyen hatása van a klímaváltozásnak a teára. Azt mondják, a szélsőséges időjárási körülmények miatt kissé ízetlenebb lett a termés
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
7/8Sien Sun-ji édesanyja szárítja a nedvességet a tealevelekről szüret előtt. Az évszázados rekordot megdöntő aszály után idén egyszerre árasztotta el nagy mennyiségű csapadék az ültetvényeket. A teaültetvény birtokosa szerint idén körülbelül hatszáz kilogramm termést tud betakarítani, ami épp a fele a tavalyi mennyiségnek
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
8/8Lin Siu-ruej, a tea kártevőinek kutatója azt mondja, a korábban beköszöntő meleg és a hosszú ideig tartó aszály sok kártevőnek kedvez
Tajvan teaültetvényein körülbelül feleannyi termést tudnak leszüretelni a klímaváltozás miatt gyakori szélsőséges időjárási körülményeknek köszönhetően, mint a korábbi években.
Previous slide
Next slide
Arról is szót ejtettünk, hogy a fiatalok lelki egészségét hogyan érinti a klímavészhelyzet:
És bemutattunk pár jó példát is, például Julianét, egy 26 éves izraeli férfiét, aki minden reggel összeszedi a cigarettacsikkeket a tel-avivi strandon. Eleinte csak önszorgalomból tette, a koronavírus óta viszont a megélhetése is lett: hordozható hamutartót árul a strandolóknak.