Kirgiz tisztviselők azt állítják, hogy szerződést írtak alá külföldi befektetőkkel, hogy megkezdjék egy ökováros építését az ország északi részén található Iszik-Köl tó festői partjainál. Mindez annak ellenére történik, hogy a több milliárd dolláros projekt károsíthatja a környezetet.
Az Asman Eco-City Of The Future projekt vezetője, Ruszlan Akmatalijev elmondta, hogy három francia vállalat – a Finentrep Aspir, a MEDEF és a Mercuroo – vállalta, hogy mintegy ötmilliárd dollárt fektet be az összesen húszmilliárd dolláros, ambiciózus projekt első szakaszába.
Elmondta, hogy Szadir Zsaparov kirgiz elnök április 12-én írta alá a szerződést a cégek képviselőivel, de sok részletet nem árult el.
A projektet először júliusban mutatta be Zsaparov kormánya. Egy fenntartható város képét vázolta fel, amely gazdasági és turisztikai központ lesz, fejlett oktatási rendszerrel, korszerű üzleti központtal, bankokkal, sportcsarnokokkal és csúcstechnológiás parkokkal. A város modern egészségügyi létesítményeket is magában foglal majd az orvosi turizmus fejlesztése érdekében.
Az elnöki hivatal szerint a város főként alternatív energiaforrásokra támaszkodik majd, és környezetbarát közlekedési modelleket fog használni, hogy megfeleljen a zöld gazdaság elveinek.
Madártávlatból nézve a város, amelyet Aszmannak (kirgizül égnek) hívnak, úgy nézne ki, mint a komuz, egy ősi hangszer, amely Kirgizisztán egyik nemzeti szimbóluma.
A mintegy ötszázezer lakosra tervezett Aszman négyezer hektárnyi területen épül fel a következő hét–tíz év során. A tisztviselők azt mondták, hogy az építkezés idén tavasszal kezdődik, de pontosabbat nem közöltek.
Akmatalijev és a projekt mögött álló személyek azt remélik, hogy Aszman különösen vonzó lesz a külföldön élő kirgiz informatikusok, orvosok és más szakemberek számára.
„Ha itt munka- és életlehetőségeket teremtünk, sok kirgiz visszatér hazánkba dolgozni. A világ minden tájáról a legjobbakat hozzuk be – a legújabb technológiákat az Aszman számára” – mondta Akmatalijev újságíróknak.
„A legújabb kórházaink lesznek az orvosi turizmus számára, és a kirgizeknek sem kell többé Törökországba, Indiába vagy Izraelbe utazniuk kezelésre” – mondta.
A projekt várhatóan több ezer munkahelyet teremt a helyi lakosok és mások számára, akik jelenleg Oroszországban és máshol dolgoznak vendégmunkásként.
Az eredeti tervek szerint a város Toru-Ajgir falu közelében, mintegy tizenöt kilométerre Balikcsi iparvárosától épült volna fel. Nemrégiben azonban a projekt vezetői alternatív lehetőségként egy Csirpijkti falu melletti területet is vizsgáltak.
Hatalmas környezeti hatás
Kirgizisztánban azonban nem mindenki osztja a kormány lelkesedését az ökovárosprojekt iránt. Szakértők és környezetvédelmi aktivisták attól tartanak, hogy az új város építése károsítja majd a környezetet és megbontja az ökoszisztémát.
Januárban környezetvédelmi aktivisták tiltakozó mozgalmat indítottak Nem az Aszman építésére! jelszóval, sürgetve a kormányt, hogy hagyjon fel a projekttel.
Az Iszik-Köl terület mintegy 335 állatfajnak ad otthont, amelyek közül az UNESCO szerint 39 szerepel Kirgizisztán veszélyeztetett fajainak vörös könyvében. A növényvilág is nagyon változatos.
2001-ben Iszik-Köl környezetvédelmi jelentősége miatt az ENSZ-ügynökség a bioszféra-rezervátumok világméretű hálózatába is besorolta.
A szakértők már az ökovárosprojekt megtervezése előtt is megkongatták a vészharangot Iszik-Köl ökológiai helyzetének romlása miatt, ami az éghajlatváltozás, a szabályozatlan építkezések és más tevékenységek miatt következett be.
Riszbek Szatilkanov, a biskeki Víz- és Hidroenergetikai Tanulmányok Központjának vezetője szerint a tó vízszintje az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. Az éghajlatváltozás és az emberi tevékenység – például a befolyó folyók elterelése a mezőgazdasági területek öntözésére – játszotta a főszerepet ebben, magyarázta.
„A tó vízszintje 2011 óta kilencven centiméterrel csökkent” – mondta, és ezt veszélyes jelnek nevezte.
Az ötszázezres lélekszámú város építése további problémákat okozhat, például a nagy népesség által generált talajszennyezést és az autók kipufogógázából eredő túlzott légszennyezést. A csatornarendszer és a hulladékgazdálkodás is gondot okozna – figyelmeztetnek a szakértők.
„Egyszerűen nincs alapja egy nagyváros építésének itt, ez helyrehozhatatlan károkat okozna a térségben” – mondja Ajgul Naszriddinova, a Kirgiz Építőipari, Közlekedési és Építészeti Egyetem oktatója.
A 182 kilométer hosszú és mintegy hatvan kilométer széles Iszik-Köl a világ második legnagyobb hegyi tava.
Egyesek azzal érveltek, hogy az ökováros kiszorítja a helyi lakosokat az ingatlanpiacról – mert többségük nem engedhetné meg magának a lakást az újonnan épülő városban –, így a területet a gazdagok játszóterévé teszi.
A hatóságok igyekeztek megnyugtatni a bírálókat, mondván, hogy a közeli falvakban alternatív földterületet biztosítanak mindazoknak, akik a projekt miatt elveszítik a földjüket.
A kormány tisztviselői ígéretet tettek arra, hogy azok a falusiak, akiknek a házát lebontják, hogy helyet csináljanak az új fejlesztésnek, lakást kapnak a városban.
