A rendőrségi portál, a police.hu rendszeresen számol be gigamennyiségű drogfogásról, és arról, hogy dílerekre és kábítószer bűnszervezetre csaptak le, de a határon sem tétlenkednek. A drogárusok rendre kötnek ki a vádlottak padján, mint például az a debreceni személyi edző is, aki a konditeremben árulta a szert.
A stratégia
„Az idén nyáron több mint 200 új anyaggal bővült a tiltott pszichoaktív szerek listája, az új szerek többsége bár Magyarországon még nem, de több európai országban már megjelent, így elővigyázatosságból már a hazai tiltólistára is felkerültek”- számolt be az MTI-nek pénteken a KDNP-s Rétvári Bence.
Mint arra az államtitkár is rávilágított, Magyarországon 2015 óta a tiltott szerek listáját kormányrendelet helyett miniszteri rendelet határozza meg, ezzel pedig gyorsabb reakcióidőt remélnek a szabályozást illetően. Ennek lényege, hogy a tiltólistára a drog alapanyagok törzsképlete kerül fel, így a későbbiekben forgalomba kerülő változatok is automatikusan büntethetővé válnak.
Rétvári hozzátette, hogy ennek köszönhetően a hazánkban csak „bika”-ként emlegetett kábítószer már tiltó listán van. A rendőrségi tudósításokból azonban úgy tűnik, a „bika” letarolta a magyar piacot és megállíthatatlanul terjed.
A fordított stratégia
Már nem csak a klubokban, a budapesti Hős utcában, de már a turisták által felkapott bulinegyedben is megállíthatatlanul terjednek a dizájnerdrogok. A hatóságok pedig szélmalomharcot vívnak. Június közepén számolt be a Budapesti Rendőr-főkapitányság, hogy egy összehangolt akcióban közel 900 embert igazoltattak, és 90 autót ellenőriztek, garázdaság miatt nyolc, kábítószer-kereskedelem miatt kettő, kábítószer birtoklása miatt hat, elfogatóparancs alapján pedig négy körözött embert fogtak el.
A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) ugyanakkor közleményben nevezte "kirakatrazziának" a rendőrség akcióját. Mint írták, „a fokozott ellenőrzés legfeljebb arra volt jó, hogy jelentős költséggel pillanatképet nyújtson az éjszakai életről, de annak befolyásolására tökéletesen alkalmatlan”.
A jogvédő civil szervezet kitért arra is, hogy a magyar drogpolitika a megelőzés és kezelés helyett a bűnüldözésre épül, és a legtöbb összeget erre is fordítja, holott Európa más országaiban a tájékoztatáson, segítségen, ártalomcsökkentésen és emberi jogokon nyugvó drogpolitikát helyezik előtérbe.
Kettős piac
"Az elmúlt egy évtizedben kialakult itthon egy kettős drogpiac, amelynek az egyik gyökere belelóg a 2010-es dizájnerdrog-robbanásba, a másik pedig a tömeges elszegényedésbe" - ezt már Dávid Ferenc, deviancia-szociológus mondja a Népszavának adott interjújában.
A Kék Pont Alapítvány projekt koordinátora rávilágított, hogy a dizájner szerek használata elsősorban a szegregátumokat érinti súlyosan, elmondása szerint itt az emberek már nem belecsúsznak, hanem beleszületnek a szerhasználatba.
Az Abcúg riportja szerint Magyarországon tabuvá vált a droghasználat témája, a kormányzati kommunikáció szerint pedig ez egyenesen nem is létezik. „Hihetetlen mértékben előretörtek a herbál és kristály néven ismert olcsó és erős hatású pszichoaktív szerek, a dizájnerszerek tarolása a mélyszegénységben élőket érintette legsúlyosabban, a kormánynak mégsincs válasza a problémára”- írták összefoglalójukban.
A 2013-ban elfogadott Nemzeti Drogellenes Stratégia célkitűzése szerint 2020-ra Magyarország kábítószermentessé válik. 2020 azonban nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hónapról-hónapra újabb és újabb szerek ütik fel a fejüket, amelyek egyre olcsóbbak, hatásuk pedig egyre súlyosabb. Korábbi nyilatkozatok szerint az új stratégiának 2021-re kell elkészülnie.
