Az országos tömegtüntetések az eddigi legnagyobb kihívást jelenthetik Aleksandar Vučić szerb elnök politikai hatalma ellen.
Az, ami a diákok elszámoltathatóságot célzó követelésével kezdődött a tizenöt emberéletet követelő újvidéki tetőomlás után, olyan széles mozgalommá fejlődött, amely a tüntetők szavai szerint ellenzi a jogállamiság hanyatlását és a Vučić vezetése alatt rendszerszintűvé váló korrupciót. Az elmúlt három hónapban tízezrek vonultak utcára tiltakozni több mint kétszáz városban. „Ez nemcsak a kormány legsúlyosabb politikai válsága, hanem mély társadalmi válság is. A diákok nem kormányváltást akarnak, hanem a rendszer megjavítását” – mondta Boško Jakšić politikai elemző a Szabad Európa balkáni szolgálatának.
Egy hónapos sztrájk
A tiltakozások szaporodnak, a részt vevő társadalmi csoportok mindegyikének megvan a maga panasza. Egyetemi tanárok adtak hangot a támogatásuknak, de az aggodalmuknak is az akadémiai szabadság csökkenése miatt. A gazdák traktorjaikkal csatlakoztak az útlezárásokhoz és védték a diákokat a dühös autósoktól, de a mezőgazdaság feltételeinek javítását és a támogatások növelését is követelik. Külön tüntetést tartottak mások mellett a nyugdíjasok, a tömegközlekedésben és az oktatásban dolgozók is.
Az igazságszolgáltatás egyes résztvevői – akiket gyakran bírálnak a függetlenség hiánya miatt – szintén csatlakoztak. A belgrádi legfelsőbb bíróság tizenhét bírája eddig példa nélküli nyílt levélben támogatta a diákok követeléseit. Csatlakoztak hozzájuk bírók Nišből és Kragujevacból is. A Szerbiai Ügyvédi Kamara tagjai egy hónapos sztrájkot hirdettek a tüntetések támogatására, drasztikusan lassítva a bírósági eljárásokat.
Edward P. Joseph, a Baltimore-i Johns Hopkins Egyetem oktatója a CNN-nek azt mondta, hogy a bírák rendes körülmények között „soha nem mernék felemelni a hangjukat ennyire nyilvánosan”, és hogy mára eltűnt a félelemfaktor.
Jóllehet a városlakók egy részét bosszantja, hogy a tiltakozások zavarják a közlekedést, a szerbek 61 százaléka támogatja a blokádokat és a tiltakozásokat – állapította meg a belgrádi Kutatási, Átláthatósági és Elszámoltathatósági Központ felmérése.
Ehhez kapcsolódóan: A szerbiai tüntetéseken megtalálta a hangját a Vučić-generáció
„Torkig vannak a korrupcióval”
A tüntetések Vučić hatalmi rendszerének jelentős gyengeségére hívták fel a figyelmet. Míg az elnöki poszt nagyrészt ceremoniális, Vučić jelentős hatalomra tett szert a kormányzó konzervatív-nacionalista Szerb Haladó Párt (SNS) vezetőjeként. Bár 2023-ban lemondott a tisztségről, továbbra is őt tartják a fő döntéshozónak.
Miközben elsősorban a hazai és külföldi befektetőkkel fenntartott kapcsolatok ápolásával volt elfoglalva, Vučić kormánya alábecsülte annak valószínűségét, hogy a középosztály szembefordulhat vele, miután elege van a korrupcióból és a klientúrarendszerből – mondják a szerb politika megfigyelői.
„Úgy tűnik, Vučić folyamatosan engedményeket tesz azokon a területeken, amelyekről néhány nappal ezelőtt még azt mondta, hogy nem enged. A tévedhetetlen vezető, a szavazói szemében végső tekintély aurája kopni kezdett” – mondta Nikola Burazer, a belgrádi székhelyű Kortárs Politikai Központ munkatársa.
Példaként említette, hogy Vučić kezdetben elutasította a diákok követelését az újvidéki vasútállomás felújítási dokumentációjának kiadására, később azonban arra utasította a kormányt és az ügyészséget, hogy hozzák nyilvánosságra, és – ami döntő – vannak jelek arra, hogy kezdi elveszíteni egyik kulcsfontosságú ereje, a média támogatását. Amikor a tüntetések több mint három hónappal ezelőtt elkezdődtek, a Szerbiai Rádió (RTS), az állami tulajdonban lévő közszolgálati műsorszolgáltató többnyire figyelmen kívül hagyta őket. Ez megváltozott múlt hétvégén, amikor az RTS – amely szintén a tüntetők célpontja volt – az újvidéki tiltakozásokkal indította fő televíziós hírműsorát. Drónfelvételeket készített, amelyeken tüntetők tízezrei láthatók, amint eltorlaszolnak három hidat a Duna felett, és megbénítják a várost.
A vajdasági rádiónak és televíziónak, az RTS ottani testvérhálózatának munkatársai tudósításuk alatt tiltakozásul kivonultak és alternatív módon mondtak híreket. Burazer szerint mindez annak jele, hogy az állami műsorszolgáltató „reagált a hallgatók és a szélesebb közvélemény nyomására, és talán a társadalmi légkör változásának eredménye is”.
Milošević minisztere
A média mindig Vučić hatalmának alapköve volt. 1998-ban információs miniszternek nevezte ki az egykori szerb erős ember, Slobodan Milošević, aki 2006-ban halt meg, miközben háborús bűnökért bíróság állt előtt Hágában. Tájékoztatási miniszterként – a koszovói háború alatt és a NATO beavatkozása idején a konfliktusba – Vučić szigorú büntetéseket szabott ki a nem megfelelőnek ítélt szerkesztőségekre, több napilapot betiltott.
Nemzetközi médiafigyelő szervezetek arra figyelmeztettek, hogy Vučić alatt egyre inkább korlátozták a média működését. A kormány ellenőrzi az összes országos lefedettségű magántelevíziós hálózatot Szerbiában, beleértve az olyan csatornákat, mint a TV Pink és a TV Happy, amelyek a valóságshow-kat kombinálják a kormánypárti hírekkel.
Bár a mostani tiltakozások óriási kihívást jelentenek, Vučić nem adja jelét annak, hogy meghátrálna. Szövetségeseivel együtt továbbra is megvan a döntő többsége a parlamentben, és – jóllehet alkotmányos jogköre korlátozott – a valódi hatalom szilárdan az ő kezében van, mivel jelentős befolyást gyakorol az állam eszközeinek többségére.
A szerb elnök közölte, hogy nem fogadja el az ellenzék átmeneti kormányra vonatkozó követelését, és január 29-i televíziós beszédében azt mondta, hogy az SNS-nek tíz napja van annak eldöntésére, hogy előrehozott parlamenti választásokat ír-e ki, vagy megpróbál többségi kormányt alakítani.
Vučić továbbra is biztos abban, hogy a korábbi választásokhoz hasonlóan biztosítani tudja pártja győzelmét, és bejelentette egy új mozgalom megalakulását Mozgalom a népért és az államért néven. Ez, mint mondta, bizonyos ötletek körül „gyűjti össze az embereket”, de konkrét részleteket nem közölt.
Ehhez kapcsolódóan: Szerb diákok vonulnak Belgrádból az újvidéki vasútállomáshoz
