„Kijevben vagyok, ez a harmadik látogatásom az orosz háború kezdete óta. Annyi minden megváltozott. Ukrajna most az EU tagjelöltje” – közölte Von der Leyen Twitteren magas rangú ukrán tisztviselőkkel, köztük Volodimir Zelenszkij elnökkel tartott találkozója előtt.
Zelenszkij nemrégiben tért vissza azokról a területekről, amelyeket az ukrán hadsereg visszafoglalt az orosz erőktől Kelet-Ukrajnában.
„Meg fogom vitatni Zelenszkijjel és Denisz Smihal miniszterelnökkel, hogyan hozzuk közelebb egymáshoz gazdaságainkat és népeinket, miközben Ukrajna a csatlakozás felé halad” – mondta Von der Leyen.
Ukrajna júniusban lett EU-tagjelölt, a lépésről Moszkva azt állította, hogy a Nyugat ezzel is megpróbálja nemzetközileg elszigetelni Oroszországot, miután február végén megindította ukrajnai invázióját.
Von der Leyen egy nappal ezelőtt jelentette be kijevi látogatását Strasbourgban, az Európai Parlamentben, az ukrán first lady, Olena Zelenszka jelenlétében.
Az uniós országok túlnyomó többsége az orosz invázió óta kitartóan támogatja Ukrajnát, és gazdasági büntetőintézkedésekkel sújtotta Oroszországot.
Az unió számos tagja fejlett fegyverekkel látta el Kijevet, amelyek segítettek az ukrán hadseregnek visszaszerezni az irányítást azon területek felett, amelyeket Oroszország a háború első heteiben elfoglalt.
Zelenszkij, aki szeptember 14-én ellátogatott azokra a területekre, amelyeket az ukrán hadsereg visszafoglalt az orosz erőktől, elmondta, hogy az ottani városokban hatalmas pusztítás folyt, a nagyváros, Krivij Rih pedig azért küzd, hogy megbirkózzon azokkal a károkkal, amelyeket az orosz rakétatámadások okoztak a vízrendszerében.
A britek szerint fontos felszereléseket hagytak hátra az oroszok
Az orosz csapatok nyomában maradt pusztítások ellenére az ukrán erők tovább szilárdítják ellenőrzésüket a harkivi terület újonnan felszabadult részein – közölte a brit védelmi minisztérium szeptember 15-i rendes hírszerzési jelentésében.
A brit hírszerzés értékelése azt sugallja, hogy az orosz erők nagyrészt kivonultak a kelet-ukrajnai Oszkil folyótól nyugatra eső területről, és közben olyan, nagy értékű felszereléseket hagytak hátra, amelyek egy része elengedhetetlen ahhoz, hogy fenntartható legyen Oroszország tüzérségközpontú hadviselési stílusa.
A brit közlemény azt is jelezte, hogy míg néhány egység viszonylag rendezetten és ellenőrzés alatt vonult vissza, „mások látszólag pánikban menekültek” a villámgyors ukrán ellentámadás során.
A háborúban eltűnt árvák ezreit keresik Ukrajnában
Vízkatasztrófát próbálnak megakadályozni
Krivij Rihben, Közép-Ukrajna legnagyobb városában, amelynek háború előtti lakosságát 650 ezerre becsülik, szeptember 14-én nyolc orosz cirkálórakéta találta el a vízenergia-rendszert – közölték tisztviselők.
Zelenszkij szeptember 15-i videóbeszédében elmondta, hogy a rakétacsapások a karacsunovi víztározó gátját érték. A vízrendszernek „nincs katonai értéke”, és naponta több százezer civil függ tőle – tette hozzá.
A videó, amelyet azután tettek ki, hogy Zelenszkij visszatért Kijevbe az északkelet-harkivi terület felszabadított részein tett látogatásáról, később jött ki, mint szokásos éjszakai beszéde, az után a hír után, amelyben irodája közölte, hogy autója egy magánjárművel ütközött össze Kijevben, amikor hazafelé tartott a látogatásról.
„Az elnököt megvizsgálta egy orvos, súlyos sérüléseket nem talált” – közölte Szerhij Nikiforov elnöki szóvivő szeptember 15-i Facebook-bejegyzésében, de azt nem részletezte, milyen sérüléseket szenvedhetett Zelenszkij.
A másik jármű sofőrje elsősegélyben részesült Zelenszkij orvosi csapatától, és mentő vitte el – írta Nikiforov.
A szóvivő hozzátette: a baleset körülményeit vizsgálják.
Scholz nem lát változást Putyinnál
Ezt megelőzően szeptember 14-én Olaf Scholz német kancellár, aki szeptember 13-án kilencvenperces telefonbeszélgetést folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, azt mondta, hogy Putyin nem változtatott a gondolkodásmódján Ukrajna lerohanását illetően.
„Sajnos nem mondhatom, hogy az a benyomásom alakult ki, hogy hiba volt elindítani ezt a háborút. Semmi sem utal arra, hogy újfajta hozzáállás jelenne meg” – mondta Scholz szeptember 14-i sajtótájékoztatóján.
A Kreml, amely alig szólt az elmúlt napok kudarcairól, megfogadta, hogy folytatja a harcot. Szeptember 14-én azt is közölték, hogy Putyin António Guterres ENSZ-főtitkárral tárgyalt telefonon arról, miként juttassák el az ukrán gabonát a leginkább rászoruló országokhoz.
A Kreml közleménye szerint a beszélgetés „főként a fekete-tengeri kikötőkből származó ukrán gabona exportjáról szóló isztambuli megállapodások végrehajtására, valamint az orosz élelmiszer- és műtrágyaexportra összpontosított”.
„Mindkét fél hangsúlyozta annak fontosságát, hogy elsőbbséget élveznek azok, akiknek Afrikában, a Közel-Keleten és Latin-Amerikában élelmiszerre van szükségük” – közölte a Kreml.
Guterres reményét fejezte ki, hogy az ENSZ segítségével tető alá hozott megállapodást fenntartják és kibővítik úgy, hogy az orosz ammóniaszállítások is beleférjenek.
Az orosz élelmiszer- és műtrágyaszállítások megkönnyítése központi elemét képezi a júliusban kialkudott ügyletnek, amely Ukrajna fekete-tengeri gabona- és műtrágyaszállításait is újraindította. Oroszország a közelmúltban bírálta a megállapodást, arra panaszkodott, hogy exportját továbbra is akadályozzák.
