Az amerikai elnök arra figyelmeztetett, hogy Oroszország Ukrajna felszámolására törekszik, és leszögezte, hogy ez nem fog sikerülni, illetve bejelentette, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei további fegyverekkel, köztük újabb légvédelmi rendszerekkel fogják ellátni Kijevet.
„Ukrajna meg tudja és meg is fogja állítani Putyint, különösen a kollektív segítségünkkel. Teljes mellszélességgel támogatjuk őket” – jelentette ki Joe Biden a washingtoni NATO-csúcs első napján.
„Ez a háború úgy ér majd véget, hogy Ukrajna szabad és független ország marad. Oroszország nem fog győzni” – tette hozzá.
Tájékoztatása szerint az Egyesült Államok és partnerei a következő hónapokban további többtucatnyi légvédelmi rendszert terveznek Ukrajnának szállítani, emellett jövőre is több száz elfogórakétát fog kapni.
A Fehér Ház közleménye szerint az Egyesült Államok, Németország és Románia újabb Patriot-ütegeket ad át Ukrajnának, míg Hollandia és több más állam bizonyos komponenseket biztosít, lehetővé téve egy további légvédelmi rendszer telepítését. Olaszország egy SAMP/T légvédelmi rendszert fog küldeni.
Az amerikai külügyminisztérium kiemelte, hogy a NATO-csúcstalálkozón további támogatások bejelentése várható.
Biden beszédét nagy figyelem övezte, nemcsak az ukrajnai támogatások bejelentése, hanem általános egészségügyi állapota és teljesítménye miatt is, mivel már a Demokrata Párton belül is egyre erősödnek azok a hangok, amelyek a visszalépését szorgalmazzák az elnökjelöltségtől.
Az elnök életkorával és vezetői képességével kapcsolatos aggodalmak beárnyékolják a NATO alapításának 75. évfordulója alkalmából tartott csúcsértekezletet. Az elemzők szerint Biden nem bakizott előző napi beszédében, és nem viselkedett zavartan.
Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára hangsúlyozta, hogy Oroszország esetleges ukrajnai győzelme hosszú évtizedekre meghatározná a globális biztonsági környezetet, valamint Kínára, Iránra és Észak-Koreára is bátorításként hathatna.
„Egy agresszív Oroszországgal a szomszédunkban nincsenek kockázatmentes lehetőségek – mutatott rá. – Egy háborúban nincsenek kockázatmentes lehetőségek. Ne feledjük: a legnagyobb kockázat az lesz, ha Oroszország győz Ukrajnában. Ezt nem engedhetjük” – szögezte le.
Kedden kezdődött az észak-atlanti szövetség ülése, amelynek középpontjában a szervezet megerősítése és Ukrajna jövőbeli támogatásának garantálása áll a bizonytalanság közepette.
Aláhúzza utóbbi fontosságát, hogy hétfőn az elmúlt évek egyik legtöbb halálos áldozatot követelő légicsapás-sorozata érte az országot, több mint negyvenhárom ember halt meg. A célpontok között volt egy kijevi gyermekkórház is.
Michael Carpenter, az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács illetékes igazgatója még aznap közölte, hogy a szövetségesek újabb intézkedéseket fognak hozni Ukrajna védelmi képességeinek erősítése céljából, részleteket azonban nem árult el.
Egy névtelenséget kérő NATO-tisztségviselő úgy vélekedett, hogy Oroszország fogyatkozó erőforrásai ellenére is képes még három-négy évig működtetni hadigazdálkodását, ugyanakkor hozzátette, hogy Moszkva rövid távon nem rendelkezik elég lőszerrel és katonával egy komolyabb offenzíva indításához.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hónapok óta lobbizik a nyugati országoknál a légvédelem erősítéséért, hogy a hadsereg hatékonyabban tudjon védekezni az orosz légitámadásokkal szemben.
Washingtonba érkezését követően arról számolt be, hogy további fegyvereket, harci repülőgépeket, kötelezettségvállalásokat és biztonsági garanciákat fog próbálni kicsikarni a szövetségesektől.
„Mindent megteszünk, mindig mindent meg fogunk tenni, hogy az orosz terroristák veszítsenek” – írta a Telegramon.
Zelenszkij az orosz invázió 2022. február 24-i megindítása óta szorgalmazza hazája NATO-tagságát, de a szövetségesek szerint amíg tart a háború, ez elképzelhetetlen. Ehelyett várhatóan egy olyan tervet mutatnak majd be, amely „hídként szolgál” Ukrajna belépése felé.
Diplomáciai források szerint a csúcstalálkozó zárónyilatkozatába belefoglalhatják, hogy Ukrajna útja a NATO-tagság felé visszafordíthatatlan, ami éles ellentétben állna az orosz követelésekkel.
A NATO keleti szárnyán fekvő államok – különösen Észtország, Lettország és Litvánia – sürgetik leginkább az ukrán tagság előmozdítására szolgáló határozott megfogalmazást és intézkedéseket.
Arról is bejelentés várható, hogy a szövetség új parancsnokságot hoz létre Németországban, amelynek fő feladata a fegyverszállítások és a katonai kiképzések koordinálása lesz. Emellett a NATO magas rangú tisztségviselőt delegál majd Kijevbe.
Ukrajna ugyanakkor továbbra sem kap meghívást a szervezetbe, erről egyelőre közel sincs egyetértés a tagok között.
A NATO-n belül nem született megegyezés a Stoltenberg által javasolt többéves ukrán segítségnyújtási csomagról sem, ehelyett egy negyvenmilliárd eurós támogatást jelenthetnek be egy évre.
Biden és Zelenszkij július 11-én találkozik. Csatlakozik hozzájuk mintegy kéttucatnyi olyan ország vezetője, amely kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával.
A héten várható új kötelezettségvállalások csalódást keltettek azok körében, akik még határozottabb támogatást tartanának kívánatosnak Ukrajnának.
Carpenter szerint azonban az elfogadásra váró intézkedések demonstrálják, hogy nem fog működni a NATO kifárasztását célzó putyini stratégia.
Ám sokak szerint aláássák a szövetség egységét Orbán Viktor oroszpárti nézetei, különösen azt követően, hogy múlt héten minden előzetes egyeztetés nélkül Moszkvába látogatott. Az utat az EU, az amerikai és az ukrán kormány is elítélte.
A NATO-tagállamok védelmi kiadásainak fokozása is téma lesz. A szövetségesek tíz évvel ezelőtt azt vállalták, hogy 2024-re a bruttó hazai termékük (GDP) legkevesebb két százalékára emelik a katonai büdzséjüket. Ezt a harminckét ország közül huszonhárom teljesíti idén.
Egyesek szerint a mai súlyos biztonsági kihívások miatt feljebb kellene emelni a kétszázalékos szintet.
A NATO védelmi kiadásainak 68 százalékát továbbra is az Egyesült Államok adja.
Donald Trump esetleges idei újraválasztásával ismét felerősödhetnek az egyenlőbb tehermegosztással kapcsolatos bírálatok az Egyesült Államok részéről.
