A XXI. századi Magyarország egyik legnagyobb volumenű iparosítási kísérlete zajlik Debrecenben. A beruházás indokaként leggyakrabban hangoztatott kormányzati érv a munkahelyteremtés és a város regionális szerepének erősítése. Arról kevesebb szó esik, hogy a gyárépítéseknek, például az azokhoz használt betontömegnek milyen hatásuk lesz a környezetre. Ennek próbáltunk utánajárni.
Pongrácz Rita, az ELTE meteorológusa kifejtette: a nyári hőhullámok idején ugyanúgy melegítik a várost az ipari parkjai, mint télen. A Nagyerdő ugyan sokat segíthet a helyzeten, de így is szükség lenne a városi fás, bokros területre és a vízfelszínekre – márpedig Debrecenből nem lesz vízi város.
A hajdú-bihari megyeszékhelyen, négyszáz plusz száz hektáron (az üzem és a beszállói park területe), Magyarország legjobb minőségű termőföldjeinek egyikén zajlik a BMW-beruházás. Eközben gőzerővel folyik az 584 hektárosra tervezett, a város repülőterének szomszédságában található déli ipari park bővítése. A gazdasági övezetben már működik három német cég, a Krones, a Deufol és a Vitesco üzeme, épül az akkumulátorelválasztó filmet előállító kínai Semcorp gyára, ide fog telepedni a katódgyártással foglalkozó dél-koreai EcoPro BM, és tárgyalnak az Eve Energy nevű kínai akkumulátorgyártóval is.
Az önkormányzati médiaként működő Dehir.hu május 6-án írt arról, hogy az elmúlt öt évben a négyszeresére nőtt a debreceni ipari parkok összterülete, ez jelenleg 1862 hektárt tesz ki, amelyből még 565 hektár szabad. Az önkormányzati gazdaságfejlesztő cég, az EDC Debrecen május 27-én közölte, hogy a Hajdú-Bihar megyei székhelyű gazdasági szervezetek tavaly 283 milliárd forint értékű új beruházást valósítottak meg, ebből több mint 102 milliárd forint értékben az ipari szektorban. Idén februárban azt is bejelentették, hogy az állam 95 milliárd forinttal támogatja a déli ipari park infrastrukturális fejlesztéseit.
A debreceni iparfejlesztés mellett leggyakrabban felhozott érv a kormány és a debreceni városvezetés részéről a munkahelyteremtés és Debrecen regionális vezető szerepének megerősítése. Az ugyanakkor a beruházásokkal kapcsolatos kommunikációban jellemzően nem kerül elő, hogy a gyárépítéseknek milyen hatásuk lesz a környezetre, ezen belül is a város mikroklímájára. Pedig semmiképpen nem elhanyagolható kérdésről van szó, hiszen a beton, az épületek köztudottan sokkal könnyebben felmelegednek, és nehezebben hűlnek le, mint egy növényzettel borított mezőgazdasági terület.
A sajtóközponthoz fordulva elakadtunk
A témával kapcsolatban először a Debreceni Egyetem Meteorológiai Tanszékén dolgozó kutatókat kerestünk meg. Volt olyan szakértő, akitől elsőre azt a jelzést kaptuk, hogy örömmel válaszol a kérdéseinkre, csak előbb kérjünk engedélyt a 2021-ben privatizált felsőoktatási intézmény sajtóközpontjától. Miután azonban megkerestük a sajtóközpontot, nemcsak ők nem válaszoltak a kérelmünkre, de az említett kutató sem reagált az ezt követően neki küldött leveleinkre. Így aztán egy debreceni forrásunk javaslatára az ELTE Meteorológiai Tanszékéhez fordultunk, ahonnan Pongrácz Rita adjunktus válaszolt a kérdéseinkre. Az általa leírtak nemcsak Debrecenre, hanem más, erőteljes iparosítás alatt álló városokra nézve is tanulságosak lehetnek.
A hőszigethatás a nyári hőhullámban és télen is melegít
A kutató kifejtette, hogy a felszínborításnak az ipari parkok kialakításával járó megváltoztatása módosítja a terület energia-háztartását, ennek a hatása pedig annál inkább észlelhető, minél nagyobb területet érint. A mesterséges felszínek, mint a beton és az aszfalt ugyanis nagyobb mértékben nyelik el a napsugárzást, és a hőtározási képességük is nagyobb. A felmelegedett felszín által kisugárzott energia pedig a levegőt melegíti. Az eleve nagy arányban mesterséges borítottsággal rendelkező városi környezet a beépítés növelése esetén front- és szélcsendes, anticiklonális időszakokban megemeli a felszínközeli levegő hőmérsékletét, úgynevezett városi hőszigethatást alakít ki – magyarázta Ponrácz Rita. Az ELTE kutatója hozzátette: télen ez még előnyös is lehet, mivel kisebb lesz a fűtésre fordított energiaigény, nyáron viszont ugyanúgy melegítő hatást fejt ki. Ez azonban, mint írta, ciklonok uralta időjárás esetén nem érvényesül. Napi szintű eltérés is van a hőszigethatás észlelésében: napközben nincs jelentős eltérés, este és éjszaka azonban érezhető a különbség a mesterséges és a természetes felszín között.
Arra a kérdésre, hogy konkrétan mit érezhetnek ebből a hatásból a debreceniek, a meteorológus elmondta: elsősorban a nyári hőhullámok idején az egyre nagyobb beépítéssel egyre melegebbek az esték, kisebb mértékű lesz az éjszakai hűlés. Hosszabban kell használni a légkondicionáló berendezéseket, így nagyobb lesz a nyári energiafogyasztás is. Télen ellenben kevesebb energiára lesz szükség a fűtéshez.
Fás, bokros területekre és vízfelszínre lenne szükség
Kérdésünkre Pongrácz Rita azt is kifejtette: a kellemetlen hatásokat a lazább beépítéssel lehetne enyhíteni, tehát az épületek között fás, bokros területeket kellene kialakítani – ez a meglévő városi területeken is kívánatos lenne. „A debreceni Nagyerdő területe mindenképpen mérséklő hatást gyakorol a városi hőszigetre, de a sűrűn beépített városrészeken a zöldítés csökkenti a városi hőszigethatást. Segíthetnek a vízfelszínek is, persze kicsit utópisztikus ötlet Debrecent vízi várossá változtatni, de a parkosítás, kisebb tavak kialakítása is segíthet” – magyarázta az ELTE kutatója. Ha vízi várossá ez nem is teszi Debrecent, érdemes megemlíteni, hogy mintegy öt évtizedes várakozás után idén elindult a Civaqua-program megvalósítása, amellyel többek között éppen a város vízhiányán enyhítenének. Kósa Lajos fideszes országgyűlési képviselő, a város volt polgármestere például egy sajtótájékoztatón bejelentette, hogy a Tócó-patakot folyóvá duzzasztják majd.
Pongrácz Rita egy másik megoldást is fölvázolt: az épületek, a felszínek burkolására használható betonok között vannak ma már kedvezőbb sugárzási tulajdonságokkal rendelkező típusok is, amelyek kevesebb energiát nyelnek el, és kevésbé vízzárók, az alatta lévő talajjal lehetséges a vízmozgás, így a párolgás is szerepet játszhat az energiamérlegben. Továbbá az épületek oldalát és tetejét is lehetne zöldíteni, ezzel az elnyelt energiamennyiséget csökkenti. „Ehhez körültekintően, az általános éghajlati viszonyoknak megfelelően kell kiválasztani a növényeket, amelyek az adott térségben szokásos csapadékmennyiséggel beérik, és a hőigényük is az átlagos hőmérsékleti viszonyok körüliek” – sorolta a meteorológus. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezek növelik az építkezés költségét.
A már megvalósult beruházások klimatikus hatásait nem vizsgálják
A meteorológus kérdésünkre azt is elmondta: az építési engedélyt kiadó hatóság szokott környezeti hatásvizsgálatot kérni az építési engedély megadása előtt, egyes önkormányzatok pedig éghajlati hatásvizsgálatot is, bár ez nem számít általános gyakorlatnak Magyarországon. A már megvalósult beruházások klimatikus hatásainak ellenőrzése azonban nem jellemző. „Ehhez megbízható szabványállomást kellene létesíteni, fenntartani. Az Országos Meteorológiai Szolgálatnak egy hivatalos állomása van Debrecenben (ennek helye változott az utóbbi száz évben), illetve az egyetemnek is van mérőállomása. Van továbbá levegőminőség-mérő állomás is Debrecenben, ahol hőmérsékletmérés is folyik. Ezek elhelyezkedése viszont nem a változó mesterséges felszínek szempontjából lett meghatározva” – magyarázta a kutató, hozzátéve, hogy különböző nem hivatalos, lakossági mérések is zajlanak, ezek azonban csak tájékoztató jellegűek.
