Legalábbis részben állami tulajdonú kínai vállalatok kritikus fontosságú ritka nyersanyagokkal látják el az orosz fegyvergyártók beszállítóit – állapította meg a Szabad Európa ukrán oknyomozó részlege, a Szkemi vizsgálata.
Nyugati országok a totális invázió közel három évvel ezelőtti megindítása óta vádolják azzal Kínát, hogy mikrocsipekkel és más kritikus, kettős felhasználású technológiákkal látja el Oroszországot, táplálva a Kreml brutális támadó háborúját. Az Egyesült Államok és az Európai Unió ezért több száz kínai vállalatot és személyt sújtott szankciókkal, próbálva fékezni a technológiaáramlást a Kreml hadigépezete felé.
A büntetőintézkedések azonban nem érintik azt a mintegy két tucat kínai céget, amelyek egyebek között galliumot, germániumot és antimont szállítanak Oroszországnak, márpedig ezek a nyersanyagok kulcsfontosságúak az Ukrajna elleni hadjáratban használt drónok és rakéták előállításához.
A Szkemi oknyomozása megállapította, hogy ezek a kínai vállalatok az orosz hadiipari komplexumot, így például – a saját tájékoztatása szerint – az Ukrajnában bevetett fegyverek közel nyolcvan százalékát biztosító, állami tulajdonú Rosztek konglomerátumot látják el a kritikus nyersanyagokkal.
A korrupcióval és szervezett bűnözéssel foglalkozó újságírókat tömörítő OCCRP által megszerzett, majd a Szkemi által átvizsgált nyilvántartások szerint e beszállítók legkevesebb egyharmada részben a kínai kormány tulajdonában van, amely hivatalosan tagadja, hogy segítené az orosz háborús erőfeszítéseket.
A kínai ritka nyersanyagok fogadói között van egy japán tulajdonban lévő orosz cég is, amely szilíciumot szállít fegyverekhez használt mikroelektronikai eszközöket előállító orosz gyártóknak is – derült ki most a Szkemi által áttekintett vám- és adóügyi nyilvántartásokból. Tokió Brüsszellel és Washingtonnal koordinálva fogadta el saját szankcióit Oroszországgal szemben.
Az Egyesült Államok és az Európai Unió a teljes körű ukrajnai háború megindítása után korlátozást rendelt el a gallium, a germánium és az antimon oroszországi exportjára is, Kína azonban nem részese a nyugati szankcióknak, ezért limitált a hatékonyságuk. „Ha közvetlen együttműködés van egy kínai és egy orosz vállalat között, akkor azt a nyugati partnerek szankciói közvetlenül nem befolyásolják. Folytathatják, amit egymás között csinálnak” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szankciópolitikai megbízottja, Vlagyiszlav Vlaszjuk. Hozzátette, hogy a büntetőintézkedések ennek ellenére lényeges szerepet játszanak az orosz hadsereg ellátási láncának megnehezítésében.
Hagyományos és nukleáris fegyverek
A világ számos országa – köztük az Egyesült Államok és több EU-tag – tart fenn jelentős gallium-, germánium- és antimonkészletet stratégiai jelentőségük miatt. „Ezek az elemek minden elektronikus rendszernek a részét képezik (…) Még inkább igaz ez a háborús övezetekre, a katonai létesítményekre, bármilyen védelmi rendszerre” – szögezte le Tatyana Szolomaha, a Kijevi Repülési Intézet munkatársa.
Ezeket a nyersanyagokat egyebek között a nukleáris fegyverek, éjjellátó szemüvegek, lézerirányító rendszerek, illetve drónokhoz, hadihajókhoz, repülőgépekhez, rakétákhoz és harckocsikhoz szükséges infravörös érzékelők gyártása során is használják. „Ezeket a fémeket mikroprocesszorokban használják. Egy drón egyszerűen nem fog repülni repülésvezérlés és ilyen mikroprocesszor nélkül” – mondta Anton Pobuta, a Lab 418 ukrán dróngyártó alapítója.
Amikor a világ legnagyobb gallium-, germánium- és antimontermelőjének számító Kína múlt hónapban a legfrissebb amerikai exportkorlátozásokra válaszul betiltotta e nyersanyagok kivitelét az Egyesült Államokba, Peking kifejezetten a lehetséges katonai felhasználásukra hivatkozott.
Kína szilárdan kézben tartja ezen ásványi anyagok oroszországi piacát, ahol a vevők között több, amerikai szankciók által sújtott vállalat van; az ország továbbra is Moszkva legfőbb antimonellátója – olvasható ki a Szkemi által megszerzett orosz vámadatokból.
A kínai ritka ásványi anyagokat az orosz védelmi szektornak eljuttató, Rosztekhez kapcsolódó vállalatok közé tartozik a leányvállalata, a Germanium JSC, valamint a Germanium and Applications nevű magáncég is.
A galliumot és a germániumot is kritikus fontosságú technológiákban használják az orosz fegyverek, például az Orlan–30 pilóta nélküli felderítő repülőgép által használt lézerirányító rendszerek előállítása során. Ennek jelentőségét mutatja az is, hogy az orosz védelmi minisztérium tavaly ősszel azzal büszkélkedett, hogy az Orlan–30 lézeres távolságmérője „lehetővé teszi egy irányított lőszer pontos célba juttatását, legyen akár légibomba, akár tüzérségi lövedék”.
Kapcsolat a japán ellátási lánccal
A Szkemi által átvizsgált adatokból az is kiderül, hogy a japán Ferrotec cég orosz leányvállalata, amely mikrocsipekhez gyárt szilícium alkatrészeket, antimont importált Kínából, és szilíciumot adott el katonai mikroelektronikai termékek orosz gyártóinak.
A tényfeltárók megkeresték a Ferrotecet, azonban cikkünk közzétételéig nem érkezett válasz.
