Elhúzódó háború és késleltetett mentőakció a szennyezett Sajóért
A négy hónapja tartó orosz–ukrán háború és a szlovákiai minisztériumok egymásra mutogatása miatt jó ideig nem történt semmi a Sajóba ömlő szennyezés megállítása érdekében. Június elején naponta öt kiló arzén ömlött a folyóba a szlovák szakaszon. Multimédiás összefoglaló a Szabad Európa e heti videóiból, képgalériáiból és infografikáiból.
Egy elhagyott bányából február közepe óta ömlik a méreg a Sajóba. Civilek szerint a szlovák kormány késve reagált. Az általunk megkérdezett szakértők használhatatlan határértékrendszerről és nem létező katasztrófavédelmi elhárítási protokollokról beszéltek. A szennyező fizet elve pedig csak elméletben létezik, a gyakorlatban egyáltalán nem.
Szintén február közepe óta tart az orosz–ukrán háború. Drónfelvételeken az egykor nyüzsgő ipari kikötőváros, Mariupol az orosz bombatámadások előtt és után.
A négy hónapja húzódó fegyveres konfliktus az emberáldozatok mellett világszerte élelmiszerhiányt is eredményez, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.
Veszélyben az ukrán farmerek – csak éjszaka biztonságos vetni
1/9Egy megsemmisített katonai jármű egy csernyihivi búzamezőn Észak-Ukrajnában. Egy átlagos szezonban szigorú menetrend szerint folyik a munka. Most azonban a háború miatt a farmereknek ki kell várniuk azt az időpontot, amikor biztonságos vetni – ez általában éjszakára esik. A harcok miatti közvetlen veszély mellett az óriási üzemanyag- és munkaerőhiány is nehezíti a munkát
Világszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.
2/9Egy Szoledár-közeli földön dolgoznak Kelet-Ukrajnában június 6-án. A háború előtt több mint ötmillió tonnányi gabonát exportált Ukrajna, elsősorban a fekete-tengeri kikötőkön keresztül. Azzal, hogy orosz hadihajók elfoglalták ezeket a kikötőket, világszerte akadozik az élelmiszer-ellátás
Világszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.
3/9Egy kiégett traktor egy Harkiv-közeli búzamező melletti raktárépületben. „Abszurd helyzet alakult ki, amelyben jelenleg közel 25 millió tonna gabona nem tudja elhagyni az országot infrastrukturális hiányosságok és a kikötők blokádja miatt” – mondja Josef Schmidhuber, az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének igazgatóhelyettese. Ukrajna és a szomszédos országok most alternatív útvonalak felkutatásán dolgoznak. A logisztikai nehézségek ellenére jelenleg a vasúti szállítás tűnik az egyik járható útnak
Világszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.
4/9Az 58 éves Alekszandr Novikon felméri a farmját ért károkat a Harkiv-közeli Vilhivkában. Azzal vádolták meg az orosz csapatokat, hogy amellett hogy volt, ahol kifosztották, majd külföldön eladták az ukrán termést, máshol termőföldeket és állatokat pusztítottak el
Világszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.
5/9Fekete füst száll a távoli bombázások helyén, miközben napraforgómagot vetnek egy Harkiv-közeli, Cserkaszka Lozova-i mezőn. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének becslése szerint Oroszország ukrajnai háborúja miatt 2022-re 7,6, 2023-ra pedig akár 13,1 millióra nőhet az alultáplált emberek száma. A legveszélyeztetettebb országok között van többek között Jordánia, Jemen, Izrael és Libanon
Világszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.
6/9Egy tüzérségi támadásban keletkezett kráterből mászik ki egy ukrán farmer. Az Európai Parlament Kutatószolgálata szerint az észak-afrikai és közel-keleti gabonaimport több mint fele Oroszországból, illetve Ukrajnából érkezik. A kelet-afrikai országok esetében a gabonaimport 72 százaléka Oroszországból, 18 százaléka pedig Ukrajnából jön
Világszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.
7/9Műholdfelvételen az orosz támadások során a földeken keletkezett kráterek. Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete szerint világszerte ötven olyan ország van, amely búzaimportjának legalább harminc százalékában eddig Oroszországra és Ukrajnára támaszkodott
Világszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.
8/9Egy földbe csapódott orosz lövedék a kelet-ukrajnai Szoledár közelében. Ukrajna mezőgazdasági minisztériumának április 29-i tájékoztatása szerint az ország mezőgazdasági területeinek körülbelül harminc százalékát vagy elfoglalták, vagy nem alkalmas arra, hogy megműveljék. Oroszország ukrajnai inváziója miatt megugrott a kenyér ára a világ legszegényebb országaiban
Világszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.
9/9Egy fel nem robbant bombát szállítanak el farmerek Zaporizzsjában. „Amikor a világ »kenyérkosarában« sorban állnak a kenyérért, akkor tudjuk, hogy baj van” – mondja a Világélelmezési Program vezérigazgatója, David Beasley. Oroszország közben azt mondta, kész engedni a gabonaexportot, ha feloldják a szankciókat. Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter zsarolásnak nevezte a kijelentést
Világszerte élelmiszerhiány alakult ki, mivel több millió tonna gabona rekedt az orosz blokád alatt álló ukrán kikötőkben. Miközben ukrán vezetők alternatív szállítási útvonalak után kutatnak, a farmerek mindennapos veszélyekkel néznek szembe. Sok helyen például csak éjszaka biztonságos vetni.
Previous slide
Next slide
Az Orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) volt tisztje, Ilja Bogdanov először 2014-ben érkezett Ukrajnába, „nem azért, hogy Ukrajnáért, hanem hogy Putyin rezsimje ellen” harcoljon. Miután ukrán állampolgárrá vált, és felépült a közelmúltbeli harcokban szerzett súlyos sérüléséből, azt mondja, hogy „nem akar háborút a háború kedvéért. Békét akar Ukrajnában.”
Legkevesebb 920 ember vesztette életét, míg 610 megsérült a június 22-i földrengésben Afganisztánban. A hatóságok szerint az áldozatok valós száma ennél is magasabb lehet, mert a természeti katasztrófa sújtotta falvak némelyike a hegyekben, elzárva található.
Húsz éve ez a legtöbb halálos áldozatot követelő földrengés Afganisztánban
1/8Sérülteket menekítenek ki a romok alól Paktika tartományban. Még sötét volt, ezért fáklyákkal jelezték a helikopterek leszállási helyét. Légihídon szállították el a sérülteket, így érkezett az orvosi ellátmány és az élelmiszer is
Legkevesebb 920 ember vesztette életét, míg 610 megsérült a június 22-i földrengésben Afganisztánban. A hatóságok szerint az áldozatok valós száma ennél is magasabb lehet, mert a természeti katasztrófa sújtotta falvak némelyike a hegyekben, elzárva található.
2/8A földrengés pusztítását nézik a helyiek a kelet-afganisztáni Paktika tartományban 2022. június 22-én. A rengést mintegy 119 millió ember érezte Pakisztánban, Afganisztánban és Indiában
Legkevesebb 920 ember vesztette életét, míg 610 megsérült a június 22-i földrengésben Afganisztánban. A hatóságok szerint az áldozatok valós száma ennél is magasabb lehet, mert a természeti katasztrófa sújtotta falvak némelyike a hegyekben, elzárva található.
3/8Tálib fegyveresek őrködnek, mialatt sérülteket visznek fel egy helikopterre Paktika tartomány Gajan körzetében
Legkevesebb 920 ember vesztette életét, míg 610 megsérült a június 22-i földrengésben Afganisztánban. A hatóságok szerint az áldozatok valós száma ennél is magasabb lehet, mert a természeti katasztrófa sújtotta falvak némelyike a hegyekben, elzárva található.
4/8A mentőakció megszervezése komoly próbatétel lesz a tálibok számára, akik tavaly augusztusban vették át az ország irányítását, és a szankciók miatt sok nemzetközi támogatástól elestek
Legkevesebb 920 ember vesztette életét, míg 610 megsérült a június 22-i földrengésben Afganisztánban. A hatóságok szerint az áldozatok valós száma ennél is magasabb lehet, mert a természeti katasztrófa sújtotta falvak némelyike a hegyekben, elzárva található.
5/8A katasztrófa miatt a házak összeomlottak, és takarókba burkolt holttestek hevertek a földön
Legkevesebb 920 ember vesztette életét, míg 610 megsérült a június 22-i földrengésben Afganisztánban. A hatóságok szerint az áldozatok valós száma ennél is magasabb lehet, mert a természeti katasztrófa sújtotta falvak némelyike a hegyekben, elzárva található.
6/8Mavlavi Sarafuddin, Afganisztán katasztrófavédelmiminiszter-helyettese azt mondta, hogy az afgán kormány készpénzzel támogatja az áldozatok és a sérültek családját
Legkevesebb 920 ember vesztette életét, míg 610 megsérült a június 22-i földrengésben Afganisztánban. A hatóságok szerint az áldozatok valós száma ennél is magasabb lehet, mert a természeti katasztrófa sújtotta falvak némelyike a hegyekben, elzárva található.
7/8Ferenc pápa a Vatikánból üzenve együttérzését fejezte ki az áldozatoknak, hozzátéve: „Remélem, hogy mindenki segítségével enyhíteni lehet az afgán nép szenvedéseit.” A képen egy sérültet lát el a Vöröskereszt egyik munkatársa
Legkevesebb 920 ember vesztette életét, míg 610 megsérült a június 22-i földrengésben Afganisztánban. A hatóságok szerint az áldozatok valós száma ennél is magasabb lehet, mert a természeti katasztrófa sújtotta falvak némelyike a hegyekben, elzárva található.
8/8Dél-Ázsia nagy része szeizmikusan aktív, mivel az Indiai-lemezként ismert tektonikus lemez észak felé tolódik, az Eurázsiai-lemez felé
Legkevesebb 920 ember vesztette életét, míg 610 megsérült a június 22-i földrengésben Afganisztánban. A hatóságok szerint az áldozatok valós száma ennél is magasabb lehet, mert a természeti katasztrófa sújtotta falvak némelyike a hegyekben, elzárva található.
Previous slide
Next slide
Szerte a világon lényegesen megértőbbek lettek az emberek a háború elől menekülőkkel – derül ki az Ipsos 28 országot felölelő globális felméréséből. Különösen Japánban, Lengyelországban, Franciaországban vagy Magyarországon állnak már lényegesen másképp a kérdéshez az emberek, mint az elmúlt pár évben.
Végül pedig töltse ki kvízünket, amelyben ezúttal megtippelheti, hányszorosa Orbán Viktor miniszterelnök bére a magyarok átlagfizetésének, és kik azok, akik már az előző ciklusban is havi bruttó ötmillió forintot vihettek haza.
Kvíz: Röpködnek a milliók: mennyit keres Orbán Viktor?
Videóink már a YouTube-on is elérhetők. Iratkozzon fel csatornánkra, hogy ne maradjon le legfrissebb riportjainkról!
Ha pedig szívesen értesülne előre fontosabb anyagainkról, tenne fel kérdéseket interjúalanyainknak vagy küldene nekünk témaötleteket, csatlakozzon a Szabad Európa Bennfenteshez, a Szabad Európa zárt Facebook-csoportjához!
Horváth Daniella a Szabad Európa közösségimédia-szerkesztője. Dolgozott a Hazahúzó című magazinműsorban, majd az Egyesült Államokban tanult dokumentumfilm-készítést, ahol többek között tanársegédként és videós újságíróként is tevékenykedett.
